Látványos kiállítás nyílt Szombathelyen az elmúlt 30 év városi ásatásianak eredményeiből az Iseumban.
Honnan tudták a régészek, hogy éppen itt kell ásni? – gyakorta így adnak hangot csodálkozásuknak a szombathelyiek, amikor látványos római maradványok – falak, kővel burkolt utcák vagy mozaikpadlók részletei –kerülnek elő. Bár a rendszerváltás óta is több, szakmailag jelentős ásatás történt a városlakók szeme előtt, ezek eredménye csak
részlegesen jutott el az itt élőkhöz.
A kiállítás arra vállalkozik, hogy összefoglalja a Szombathelyen csaknem másfél évszázada folyó régészeti kutatások legfontosabb eredményeit, és megkísérel összerakni egy olyan képet, amely közelebb hozza az ókori várost és az azt követő évszázadok Szombathelyét a ma emberéhez.
A kiállítás 16 - főként belvárosi - helyszínen mutatja be a rendszerváltás óta végzett, építkezéseket megelőző feltárásokat: a kutatások célját, az előkerült leleteket és a régészek számára is számos újdonságot jelentő eredményeket. Egy közműcserének köszönhetően mérhették fel a kutatók például egy nagyméretű mozaikpadló részleteit, egy tervezett parkolóház helyén bukkantak egy bronzöntő műhelyre és egy családiház-építés miatt derült fény arra, merre folyt egykor a
várost ma is kettészelő (és Szombathely latin nevét adó) Perint patak.De kerültek elő csatornázott utcarészletek, kutak,
városfal-maradványok, római falfestmény-töredékek, sőt középkori lakóházak és az egykori várostorony részei is. A színes tablók, fényképek mellett a leletekből is ízelítőt kap a látogató, aki pontosan azonosíthatja, mi áll most a római városrészletek helyén, és azzal is szembesül, hol, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük az időnként több méter mélyen dolgozó régészeknek.
