Ritkaságszámba menő régészeti leletet találtak Lovászpatonánál

LELET

2020-12-21 14:00

Országosan is jelentős régészeti leletre bukkantak a község határában - adta hírül a veol.hu. A közel 1700 éves sír bizonyára az egykor a területen működő római villagazdaság előkelő hölgyének holttestét rejtette, és feltehetően egy feltárásra váró családi sírkert egyik tagja.

 

Közel 1700 éves római kori szarkofág, azaz kőből faragott sírláda került elő egy Lovászpatona melletti szántóföldön múlt szerdán. A benne talált csontváz maradványait a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeumban őrzik a csonttani vizsgálatig, a sírköveket pedig e héten emelték ki a földből. Péterváry Tamás, a Gróf Esterházy Károly Múzeum régésze tájékoztatott, hogy a földtulajdonos, Tóth István, és munkatársai szántás közben találtak rá a leletre, elakadt az ekevas a kőfedőlapban. Azonnal értesítették a múzeum egyik önkéntes kutatóját, Varga Attila állatorvost, ő pedig a múzeumot.

 

 

– A múzeum és az önkénteseink együttműködésének gyümölcse, hogy ez a hír befutott hozzánk. Az előkerülés után fél órával már a helyszínen tudtam lenni, ami azért nagy szerencse, mert nem volt ideje senkinek megpiszkálni a sírt. Ilyen szarkofágot érintetlenül a pápai járásban eddig csupán a 19. századból, a régészet klasszikus hőskorából ismerünk – emelte ki Péterváry Tamás régész, hozzátéve, ez nem feltétlenül jelenti, hogy ne bukkannának elő hasonló leletek, azonban ezeknek többségéről nem jut be információ a múzeumba.


Mint megtudtuk, a föld alá temetett szarkofágok főleg a római kor későbbi szakaszára jellemzőek. A nyeregtető formájúra képzett, a római templomépítészetre utaló, a sírnak egyfajta szentély jelleget adó sarokdíszekkel ellátott fedél habarccsal volt rögzítve az egy tömbből kifaragott, magasított kőpárnával ellátott alsó részhez. A légmentes lezárás által maradhatott fenn 1700 éven keresztül rendkívül jó állapotban a láda tartalma.

 

Az elhunyt csontvázának méretei és jó minőségben megmaradt fogazata alapján 150 centiméter magas, 30 év körüli nő volt.


– Jó módban élő hölgy lehetett. Erre utal mind a temetkezés, mind a láda mellékletei: ékszereket, két kígyófejben végződő karperecet, ezüst gyűrűt, ruhacsatot és hajtűt, valamint gyöngyöket találtunk. A hátán fekvő csontváz ölébe egy igazán különleges és értékes faládikát helyeztek, ami az idő folyamán lapjaira esett szét, de a légmentességnek köszönhetően ezek, illetve a zárszerkezete is megmaradtak. Lemezdíszítésein mitológiai alakokat, valamint Dionüszosz-ünnepet ábrázoltak. Mindebből az következik, hogy egy, a római császárkor késői szakaszában élő előkelő sírját találtuk meg, melyek általában csoportosan kerülnek elő. Valószínűleg több sír, akár az itt egykor volt római villagazdaság tulajdonosainak családi sírkertje lehet a föld alatt – fejtette ki Péterváry Tamás régész, arra alapozva, hogy több római épület is ismert a közelben. A szomszédos település, Nagydém határában került elő a veszprémi múzeumban őrzött bronzszobros házi oltár (lárárium), ami szintén egy tehetősebb római földbirtokos család vagyona lehetett.

 

Abban, hogy miért most, miért nem korábban került elő a lelet, az erózió, vagyis a felszín folyamatosa pusztulása mellett a mezőgazdasági, földművelési technológia fejlődése játszhatott közre. – Mélyebbre szántanak, erősebb gépek vannak. Jó pár ekealkatrészt találtunk a környéken, tehát nem egy ekét győzött már le ez a kőtömb. Régen ki szokták kerülni az elakadást jelentő helyeket, a mai ekevas viszont képes volt elhúzni a sír fedelét. E fejlődés nyomán egyébként egyre inkább veszélyben is vannak a leletek – húzta alá Péterváry Tamás régész.

 

A szakemberek célja, hogy a szarkofág Lovászpatonán maradjon, és méltó helyen, fotókkal, információs táblákkal ellátva köztéren legyen kiállítva. Tervezik folytatni a feltárást, mivel az ekevastól nem érzik biztonságban a feltételezett leletegyüttest. Január második felében talajradaros mérést végeznek a helyszínen, ami segít a további sírok pontos helyének meghatározásában. Ezt követően ásatás során tárnák fel a sírokat.

 

 

A borítóképen:

Péterváry Tamás régész és Tóth István földtulajdonos az érintetlen állapotban előkerült szarkofággal a kiemelés előtt Fotó: Laskovics Márió/Napló

beruházás, természet, tárgy, állományvédelem
2020-04-27 17:00
restaurátor, régészet, tárgy, állományvédelem
2020-08-10 10:00
#muzeumozzaszobadbol, gyűjtemény, kiállítás, régészet, történelem, virtuális
2020-12-20 07:00