Online is megtekinthető a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum új régészeti kiállítása

KIÁLLÍTÁS

Budapesti Történeti Múzeum
2020-12-20 07:00

Online is megtekinthető a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeum Ásótól a vitrinig című új régészeti időszaki kiállítása. A Középpontban a középkor című kiállítássorozat aktuális tárlata a 2019-es év ásatásainak legfrissebb, sokszor még feldolgozás előtt álló, legérdekesebbnek ígérkező leleteiből ad válogatását.

 

 

 

Középpontban a középkor 5.0
Ásótól a vitrinig
Időszaki kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumban
Megtekinthető online a múzeum honlapján 2020. december 18-a 10.00 órától
Kurátor: Terei György régész, a Középkori főosztály vezetője

 

 

A kiállításon a leletek mellett a tárgyak „ásótól vitrinig” tartó útja, azaz a régész és a vele szorosan együtt dolgozó szakemberek munkájának bemutatása is fókuszba kerül. Egy tárlat ugyanis csak több, különböző területen tevékenykedő kolléga – régész, restaurátor, történész, geodéta, archaeozoológus, stb. – együttműködésének eredményeképpen valósulhat meg.


Az, hogy a közönség még ebben a korai fázisban megismerkedhet a leletanyaggal, azt is jelenti, hogy az érdeklődők jobban beleláthatnak a régészeti-feldolgozási munkába, mint más tárlatok esetében. A tudományos vizsgálatok elvégzése előtt sokszor csak feltevésekre támaszkodhatnak a szakemberek, melyek végül vagy megerősítésre vagy elvetésre kerülnek – akár az egyik kiemelt lelet, egy középkori kútba dobott lócsontváz esetében is, mivel a pontosabb vizsgálatok előtt még nem valószínűsíthetjük, hogy vajon hogyan, s miért „gyömöszölhettek” bele a 15-16. században egy ilyen nagy állattetemet egy 150 cm átmérőjű kútba.

 

 

Felfedezés és játék a virtuális kiállításban

 

A 2020-as év–mint oly sok mindenki mást–a múzeumot is új kihívások elé állította. A kiállításon dolgozó csapat ragaszkodva a hagyományokhoz úgy döntött, hogy a bezárás ellenére is létrehozza a kiállítást, valamint ennek virtuális verzióját. Így a közönség az online múzeumi térben kalandozva tekintheti meg asztali számítógépen, tableten, mobiltelefonon vagy VR szemüveggel ezt a formájában is újdonságot hozó, a mostani időszak nehézségeit kicsit feledtetni próbáló, könnyed, a képregények stílusában megrajzolt, az ásatások élményét érzékletesen visszaadó tárlatot.

 

Az érdeklődők virtuális sétájuk során megtekinthetik a teljes kiállítást, szemügyre vehetik az apró részleteket, megpihenhetnek az egyes tárgyaknál, hogy történetükről bővebb információt szerezhessenek. A játékos kedvű látogatók pedig találgathatják, hogy vajon milyen állat csontját látják a kártyákon (medveagyar?tevekoponya? netán egy görény medencéje?); vagy voksolhatnak, hogy régészek, restaurátorok, archaeozoológusok vagy történészek szeretnének-e inkább lenni, valamint üzeneteket dobálhatnak be az Irgalmasrendi Kórház ásatásán megtalált pénzes persely virtuális másába.

 

 

 

Leletajánló

 

Ásatás az Irgalmasrendi Kórház udvarán

 

Mátyás ezüstjei 

 

Az Irgalmasrendi Kórház udvarán folytatott ásatás során kerültek elő a középkori Buda és Óbuda között húzódó Felhévíz maradványai. A feltárás során egy középkori kőépület romjai között, a ház egykori padlóján találtak a régészek egy cserépperselyt, amely tele volt középkori pénzekkel. A restaurátorok összesen 318 darab érmét szedtek ki csipesszel a perselyből, úgy, hogy szét sem kellett törni az edényt. A perselybe a 15. század elején kezdték dobálni a pénzeket, és a 16. század elejére telhetett meg. A legkorábbi veretek az itáliai Aquileiából származnak a 15. század elejéről. A persely érméinek kétharmada Hunyadi Mátyás (1458–1490) korából származik, a benne talált legkésőbbi pénzeket pedig II. Ulászló (1490–1516) király verette a 16. század elején.

 

 

Az udvar déli felén egy másik középkori ház maradványai, valamint két kút is napvilágot látott. Mindkettő feltöltése gazdag, későközépkori leletanyagot tartalmazott; az egyik kút alsó, szürke, iszapos rétegéből többek között egy ló csontváza került elő.

 

 

Lócsontváz egy középkori kútból

 

Az archaeozoológus előzetes vizsgálatai alapján a ló a korszak átlagához képest viszonylag nagy termetű, kb. 150 cm marmagasságú, kifejlett mén (vagy herélt) volt, csontjain nehéz és tartós munkavégzés okozta patológiás tünetekkel. A maradványokból nem derül ki, hogy mibe pusztulhatott bele, és hogyan (miért) került a kútba. Lehetséges, hogy egykor meg akarták mérgezni a kutat, és ezért dobták bele a tetemet, de ezt egy több száz kilós halott ló mozgatásánál sokkal kisebb erőfeszítéssel is el lehetett volna érni. Az sem zárható ki, hogy a ló pusztulása idején már szemétgödörként használták a kutat, és ezért adta magát, hogy ide „temessék” el az állatot. Feltehetően többet fogunk tudni majd a kút többi állatmaradványának vizsgálata után.

 


Tevék Magyarországon

 

Az archaeozoológiai gyűjtemény válogatását tartalmazó vitrinben sokféle állatcsontot tekinthetnek meg az érdeklődők: pl. négyszarvú juh koponyáját, farkas állkapcsát, medveagyart, görénymedencét, kutyakoprolitot (megkövesedett ürülék) vagy a kuriózumnak számító tevekoponyát.

 

 

A tevék Kárpát-medencei történetéről meglehetősen kevés régészeti adattal rendelkezünk. Jellemzően két korszakban jelentek meg hazánk területén: először a római korban közel-keleti segédcsapatok révén, majd több mint ezer év múlva az ugyancsak keletről érkező török hódítókkal. Az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a fővárosban talált török kori teveleletek száma: a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársai által vezetett ásatásokból kb. 70-80 tevecsont került elő több mint 20 év alatt.

 

2011-ben a II. kerület Margit körút 19-21. szám alatti lelőhelyen egy kifejlett teve majdnem teljes koponyáját sikerült feltárni. Az, hogy egy-vagy kétpúpúé-e, nem tudjuk eldönteni, mivel a tevék esetében ugyanakkora eltérések lehetnek a koponya méretei és formája tekintetében egyazon fajon belül, mint a különböző fajok között. Mivel az állat harmadik zápfoga is kinőtt már, annyit tudunk, hogy egy minimum ötéves példányról van szó.

 


Sírlelet a Zrínyi utcából - Ezüst, S-végű hajkarikák, ezüstgyűrű

 

A XVII. kerületi Zrínyi utcában folyó csatornázási munkákhoz kapcsolódó régészeti feltárás helyszíne alig 3-4 méterre helyezkedett el attól a templomtól, melyet 1969-ben a BTM munkatársai már kutattak. Az ásatás még a csövezés előtt elindult. A régészek csak szórványcsontokra számítottak, de a 2 méter széles, 10–13 méter hosszú árok földrétegeinek lehúzása során előbb egy koponya teteje, majd egy teljes gyerekcsontváz bukkant elő.


Az ásatás végére egy 17 síros temetőrészlet látott napvilágot, amelyből csak 5 sír tartalmazott mellékletet, azaz a halott mellé temetett tárgyakat. A temetőt a templom közelsége okán feltételesen Árpád-korinak keltezték a régészek, s ezt megerősítették a halottak mellett talált, tipikusan Árpád-kori tárgyak: az s-végű hajkarikák is. A hajkarikát férfiak és nők egyaránt viselték, általában a fül alatt, a tarkónál kerültek elő azonos méretű párokban. A karikák mellett rábukkantak egy csontváz ujján lévő csavart ezüstgyűrűre is. A temető érdekes módon nem a csatorna alatt, hanem a felett helyezkedett el, ennek valószínűleg az lehetett oka, hogy a 60-70-es években megtalálták ugyan, de nem bolygatták meg, hanem alatta sajtolták át a csatornát.

 

Nyugati üvegedények a budai pasák palotájából

 

A Karmelita udvar ásatásán napvilágra került üvegek török koriak, anyaguk hártyavékony – megdöbbentő, hogy egyáltalán megmaradtak. Az Oszmán Birodalom üvegművessége nem állt magas színvonalon, emiatt kérdéses, hogy hogyan kerültek a budai pasák palotájába tucatszámra ilyen gyönyörű üvegtermékek. A leletek valószínűleg az utolsó budai pasa, Abdurrahman konyhakészletéhez tartoztak, és Nyugat-Európából szerezték be őket.

 

 

 

A régészeti feltárásokat végezte: a BTM Vármúzeum Középkori Főosztálya

A műtárgyak restaurálását végezte: a BTM Vármúzeum Műtárgyvédelmi Osztálya

Látványtervezés, grafika, installáció: Lukácsy Anikó
Fotó: Kádár Dávid, Keppel Ákos, Szebellédi Attila, Tihanyi Bence