Restaurálás közben semmisültek meg a festmények, vagy mégse?

kiállítás

Juhász Zoltán
2020-03-18 16:00

Mattis Teutsch – avantgárd és konstruktív realizmus címmel nyílt 2020. január 25-én időszaki kiállítás a Kassák Múzeumban. Az életműből való válogatáson a korai avantgárd képektől egészen az 50-es évek konstruktív realista alkotásaiig láthatók festmények. Különlegessége, hogy rávilágít a restaurálás során megsemmisülő késői művek összetett problémájára, és felteszi a kérdést: lehet-e a jelen értékrendszerrel és kánon-szemlélet alapján felülírni egy alkotó döntéseit? 

 

Egy művész, két név

 

Mattis Teutsch János a soknemzetiségű Monarchia szászok lakta városában, Brassóban született. Kétnyelvű közegben, két kultúra, két etnikum vonzáskörében élt. Édesapja, Mátis János székely származású szabósegéd korai halála után (gyermeke másfél éves volt), egy brassói szász mesterhez ment újból férjhez édesanyja. A nevelőapa szerető, gondoskodó családi légkört teremtett, innen ered a kettős névhasználat. 

Ez a kettősség Mattis Teutsch szellemi alkatára is rávilágít, emeli ki ifj. Halász Gyula (későbbi Brassai) festőművész, Mattis Teutsch egykori barátja. „Borongós, magányos alkat volt – írja egyik levelében –, azonban az egyetemes összefüggéseket kereső, újra törekvő, a jövőbe tekintő formateremtő művész”

 

 Fotó: Kassák Múzeum

Szobrász és festő

 

A fiatal Mattis Teutsch a gimnáziumi tanulmányai után, az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola tanulója lett, ahonnan kijuthatott Münchenbe a Bajor Királyi Szépművészeti Akadémiára. Ott szobrászatot tanult egy évig, majd Párizsban, Van Gogh, Gauguin tájképei és Kandinszkij tett rá nagyobb hatást. Így került közel a Der Blaue Reiter körhöz. (A Magyar Nemzeti Galériában 2001 márciusától júniusig láthatta a magyarországi közönség Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter című kiállítást.) Szülőföldjére hazatérve, egykori alma materében, a faipari és kőfaragó iskolában lett akadémiai szobrász, oktató. 

 

 Fotó: Kassák Múzeum

 

Egy vászon, két kép

 

2013-ban, véletlenül derült ki, hogy az ’50-es években, Mattis Teutsch anyagi nehézségek miatt korábbi képeire festett. Ezzel eltűnt a ’20-as években készült avantgárd alkotásainak egy része. Több késői, konstruktív alkotása mögött rejtett egy korai, neoavantgárd festményt. A Mattis Teutschcsal foglalkozó szakértők, restaurátorok úgy döntöttek, hogy a későbbi alkotásokat eltávolítva, letörölve, és ezzel örökre megsemmisítve azokat, helyreállítják az egykori avantgárd képeket. A késői alkotások csak felvételeken és másolatban maradtak meg, de ügyeltek arra, hogy részletesen dokumentálják a munka minden fázisát. A kiállítás közepén álló vitrin fiókjait kihúzva látható, hogy a késői halvány színezésű festmények mögül, hogyan bukkanak elő az éles, kontrasztos, absztrakt képek. Az így előkerült festmények a kelet-közép-európai avantgárd meghatározó alkotásai. Érdemes szólni a művész kései képeiről is, melyekben megfigyelhető, hogy az 1950-es években a művészeti irányt diktáló szocialista realizmus helyett kitartott a szubjektív irány és az alkotói szuverenitás mellett.

 

Fotó: Kassák Múzeum 

 

Kassák és Mattis Teutsch

 

Mattis Teutsch János Kassák egyik fölfedezettje. A fiatal festő maga is meglepődött, amikor Kassák közölte metszeteit, és képeiből kiállítást is rendezett a MA folyóiratnál 1917 és 1918-ban. Kassák Lajos a Ma első kiállításának előkészületeiről írva így emlékezik erre: „... Mintha a láthatatlan Isten küldte volna hozzánk, egy fiatal brassói festő, Mattis Teutsch János jelentkezett nálam. Linóleummetszeteket hozott, amikkel a lapban szeretett volna megjelenni (...) Mattis Teutsch frisseszű, tájékozott embernek látszik. Járt már Berlinben, Párizsban, munkái az expresszionizmus körébe sorozhatók. – Szeretném a festményeit látni – mondtam. – Nem lenne egy kiállításra való anyaga? Az ember dadogott a meglepetéstől. Erre a kérdésre nem számított, talán arra sem, hogy a metszetei közül elfogadok valamit közlésre.” – írja az Egy ember életében

 

Így kapcsolódott össze már egészen korán Kassák és Mattis Teutsch művészete, így kapcsolódik a tárlat szervesen a

Kassák Múzeum szellemiségéhez is. A kamarakiállítás látogatójaként végig azt éreztem, mintha valamelyik ajtón bármelyik percben beléphetne Mattis Teutsch, vagy éppen Kassák, hogy beszéljenek a képekről alkotásról és az avantgárdról. Ezt erősítette, hogy nem csak a képeken át ismerhetjük meg Mattis Teutsch absztrakt szimbólumait, hanem művészetelméletébe is beleláthatunk. A kiállítást a Kunstideologie című, 1931-ben Potsdamban megjelent kötetének teoretikus írásai és szemléltető ábrái keretezik. A terembe lépve kiemelt idézetek vezetik be a látogatót Mattis Teutsch művészi világába, mintha maga a művész fogadna bennünket és mesélne képeiről. A Kunstideologie-ból kiragadott ábrák segítségével a látogatók megismerhetik, hogyan látta a világot, az alkotás folyamatát Mattis Teutsch. A kiemelt ábrákból végigkövethetjük, hogy a természet reális formáiból, hogyan teremt absztrakt művészi formákat, amelyek legbelső érzéseink kifejezőivé válhatnak. 

 

A kiállítás 2019 őszén a romániai Rezidenta BRD Scena9-ben mutatkozott be.

 

 Fotó: Kassák Múzeum

képzőművészet, kiállítás, programajánló
2020-01-24 08:00
képzőművészet, irodalom, múzeumpedagógia, tárgy, téma
2019-10-24 10:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00