Ezúttal nem a huszadik század elején készült expresszionista művek, hanem a harmincas évektől kezdődően haláláig festett figuratív kompozíciók kerülnek előtérbe. Mattis Teutsch ötvenes évekbeli munkái sem nevezhetők tipikus szocreál műveknek, mivel sajátos realizmusa mindvégig megőrizte a modernizmusban gyökerező karakterét; nem a sztálinista eszme kiszolgálójaként kívánt működni, hanem a művészi, szellemi autonómia nevében akart a társadalomhoz, a tágabb közösséghez szólni.
Mattis Teutsch János (1884–1960) munkássága a huszadik század első évtizedeinek expresszionizmusával összefüggésben vált ismertté. A brassói művészt az első világháború idején Kassák Lajos fedezte fel a magyar avantgárd számára, grafikái meghatározták a budapesti MA folyóirat arculatát, és Kassák önálló kiállításokon is szerepeltette alkotásait. Mattis Teutsch a húszas évek első felében a kelet-közép-európai avantgárd mozgalom egyik nemzetközi hírnevű művésze lett. Később a művészettörténet-írás fókuszába is életművének ez a szegmense került, az 1930-as évek végétől haláláig tartó időszakban készített munkáira kisebb figyelem irányult.
A Kassák Múzeum kiállítása Mattis Teutsch kései művészetéhez kínál új olvasatot. Mattis Teutsch az 1920-as évek második felétől az absztrakció tanulságaiból építkezve visszatér a figuratív művészethez; az 1940-as évektől haláláig realista festményeket alkotott, amelyeknek azonban továbbra is sajátos, a modernizmusból táplálkozó karaktere volt. Mindez nem éles váltásként jelentkezett művészetében, hanem a realizmus konstruktív társadalmi szerepének felismerésével állt összefüggésben.
Mattis Teutsch a második világháború után, hatvanévesen új lendülettel látott munkához. Innen számítható utolsó alkotói periódusa, amely párhuzamos volt a szocialista Románia művészeti intézményrendszerének kiépülésével, melyben művészként és szervezőként is aktív szerepet vállalt. Ötvenes évekbeli munkái nem nevezhetők tipikus szocreál műveknek. Különös, halk szavú realizmus ez, amely nem a sztálinista eszme kiszolgálójaként kívánt működni, hanem a művészi, szellemi autonómia nevében akart a társadalomhoz, a tágabb közösséghez szólni.
Ebben az időszakban anyagi okokból több ízben is arra kényszerült, hogy a húszas évek végén készült alkotásaira fesse rá új műveit. Miután erre 2013-ban véletlenül fény derült, a tulajdonosok számos átfestett műalkotást restauráltattak oly módon, hogy a felső festékréteget eltávolították. Ezzel újra feltárultak a műtárgypiaci szempontból értékesebb korai, modernista festmények, viszont megsemmisültek a szocialista időszak alatt készült művek, melyek így csak reprodukciókon maradtak fenn. A kiállítás Mattis Teutsch kései műveinek bemutatása és értelmezése mellett az átfestett képek történelmi, politikai és művészettörténeti kontextusát is bemutatja, és rávilágít a kései alkotások eltávolításának összetett problémájára.
A Kassák Múzeum kiállítására Miklós Szilárd kurátor romániai és magyarországi múzeumokból, magángyűjteményekből és családi hagyatékokból főként olyan műveket válogatott, amelyeket a közönség eddig még nem látott. Kutatásai során kiemelten támaszkodott Almási Tibor művészettörténész munkájára, valamint Lukász Irén kiadatlan kézirataira. A kiállításhoz kapcsolódóan megjelenő magyar, román és angol nyelvű katalógus tanulmányai Mattis Teutsch kései művészetének új értelmezését kezdeményezik. A kiállítás a Fundația9 együttműködésével valósul meg, amelynek bukaresti kiállítóhelyén (Rezidența BRD Scena9) 2019 őszén mutatkozott be a mostani tárlat anyaga.
MATTIS TEUTSCH − AVANTGÁRD ÉS KONSTRUKTÍV REALIZMUS
A megnyitó időpontja: 2020. január 24., péntek, 18.00
A megnyitó helyszíne: Kassák Múzeum, 1033 Budapest, Fő tér 1.
A kiállítást megnyitja: Dr. Rockenbauer Zoltán, művészettörténész
Együttműködő partner: Fundația9 (Bukarest)
_________________________________________________________
Fotó: A MissionArt Galéria jóvoltából
Petőfi Irodalmi Múzeum–Kassák Múzeum
1033 Budapest, Fő tér 1.
Látogatható: 2020. január 25. – május 3.
Kurátor: Miklós Szilárd
Kurátorasszisztens: Bárdi Sára
Borítókép: Mattis Teutsch János - Élet és halál, 1947, 80 x 95 cm, kazein-tempera, vászon, Rechnitzer János gyűjteménye
