Rejtély a kulcsra zárt szobában

Nyomozós játék a Ráday Múzeumban

Kriston-Bordi Zsuzsanna
2019-02-10 09:00

Lakatra zárt ládikók, asztal alatt kallódó rajzmappák, széthagyott iratok, levelek, újságcikkek. Ez az életkép fogadja a játékosokat, amikor belépnek Muraközy János ügyvéd, festőművész szobájába. 1892-ben járunk, Muraközy nemrég hunyt el. A nyomozókat a gyászoló özvegy, Gyenes Sára fogadja, s kéri, hogy együtt kutassák fel férje életének titkait. Így indul a kecskeméti Ráday Múzeum élő történelmi játéka, melyet felnőtt látogatók részére állítottak össze az intézmény múzeumpedagógusai.

 

A program elsődleges célja természetesen Kecskemét híres szülöttének, a jeles festőművésznek és városi hivatalnoknak, a város református polgárának, Muraközy Jánosnak a megismertetése a nagyközönséggel. A művész legjelentősebb alkotásait és a családi hagyatékban fellelhető relikviáit bemutató tárlat 2018. júniusában nyílt meg, állandó teret kapva a múzeum falai között. A kiállítóterem biedermeier hangulatúvá varázsolt szobájában a korabeli polgári lakások elmaradhatatlan kellékei bukkannak fel: az egyik sarokban egy zongora bújik meg, míg a másik oldalon biedermeier ülőgarnitúra kapott helyet egy kis asztalkával és egy tükrös könyvszekrénnyel. A Református Ókollégium évszázados falait, melyek Muraközy János itt töltött ifjúkorának emlékeit is őrzik, 19. századi portrék, tájképek, többalakos festmények a festő munkásságának emlékei díszítik.

 

 

A kiállításhoz kapcsolódó játék valós történelmi tényeken és fiktív eseményeken alapul, összeállítását alapos kutatómunka előzte meg. Megálmodói a teljesség igénye nélkül ugyan, de igyekeztek belefoglalni Muraközy Kecskeméti Református Kollégium jogi karán töltött diákéveit, 1848-49-es szabadságharcos múltját, bujdosásának történetét, majd hazaérésének időszakát. A festőművész magánéletéről keveset tudunk, így a művész szerelmeiről szóló történetszálak a Muraközyhez kapcsolódó irodalom, illetve családi históriák nyomán szövődtek. Ilyen legenda, hogy a festő kettős életet élt, nevezetesen, hogy pénztárnoki és gazdasági tanácsnoki teendői mellett már szégyellte festői ambícióit, és életének második felében egy állandóan kulcsra zárt szobában festett. Bár az alkotó életét kutató szakemberek nehezen tartják elképzelhetőnek, a szervezők mégis beleszőtték ezt a szálat is játékba, hogy színesítse a feldolgozott történetet.

 

A program a manapság kedvelt szabaduló szobák és az élő történelem ötletén alapul. A hagyományos kiszabadulás elem helyett azonban az első feladat éppen az, hogy a nyomozók megtalálják a titkos helyiség kulcsát, azaz bejussanak a titkokat rejtő térbe, a kulcsra zárt szobába. A játék végső célja, hogy kiderüljön: a művész kihez írta utolsó szerelmes sorait.

 

A történetet egy-két beépített szereplő irányítja, az ő feladatuk a 19. századi hangulat megteremtése, a játékosok instruálása, a nyomozás gördülékenységének megteremtése. Beszédük, megjelenésük, korhű jelmezük a polgárosodott nemesség életmódjáról nyújt ízelítőt, mondandójuk előre lendítheti a játékosokat a kutatásban.

 

Az élő történelmi játékok előkészítésének fontos része a karakterek kidolgozása. Muraközyné Gyenes Sáráról nem sok tényszerű adat állt a szervezők rendelkezésére, ezért ebben az esetben is a fikcióra támaszkodva építették fel az özvegy figuráját. Megpróbálták elképzelni, milyen lehetett a személyisége, milyen volt a kapcsolata a férjével, vagy hogyan viszonyult a művészethez.

 

A játékban egy házvezetőnő is szerepel, aki teljes mértékben a fantázia szülötte. Az ő alakjának megteremtését is körültekintő munka előzte meg: a 19. századi cselédek helyzetének, tevékenységének alapos megismerése nagyban segítette a múzeumpedagógusok munkáját. Fontos cél volt, hogy a kitalált elemek jól illeszkedjenek az adott korszakhoz és témához, és hogy a nyomozás során - és azt lezárva - mindenképpen tudatosuljon a látogatókban, hogy a felmerült adatok közül melyek valóságosak, és melyek nem. Erre a játék végén kerül sor, a résztvevők egy rövid ismertetőben megismerkedhetnek a kiállításhoz fűződő történelmi tényekkel.

 

A nyomozós játék lényeges részét alkotják a kiállítótérben elhelyezett, a nyomozást segítő tárgyak, eszközök, amelyeket a játékosok felhasználhatnak a vizsgálódás során.

 

 

A szervezők igyekeztek korhű módon berendezni a festő dolgozószobáját. Régies hatású dokumentumok (térkép, oklevél, újság), antik könyvek, kopott ládák mellett kézzel írt levelek, naplók, ceruzarajzok alkotják a „kelléktárat”. Bár arra nem volt lehetőség, hogy műtárgymásolatokkal dolgozzanak, a hitelességet mindenképpen szem előtt tartották, hogy a múltidézés varázsa semmiképpen ne törjön meg. A program megtervezése, a tennivalók kitalálása, a nyomok elkészítése alapos felkészülést igénylő, hosszantartó, de szórakoztató munkát jelentett az ötletgazdának és segítőinek. A fiktív, de korhű dokumentumok megfogalmazása, megformálása, a jelmez megtervezése, elkészíttetése, a szükséges zárak, lakatok, ládák és dobozok felkutatása, beszerzése csak néhány apróság – a játékban résztvevők számára fel sem tűnő – háttérmunkák közül. S hogy a játékosok alkalomról alkalomra jó hangulatban érnek a titkok nyitjához, bizonyítja, megérte az alapos előkészítés.

 

Az eddig lezajlott nyomozások tapasztalata alapján a múzeumba érkező 5-6 fős csapatok minden alkalommal nagy élvezettel vetik bele magukat a rejtélyek kibogozásába. A résztvevők elmondása szerint vonzó, hogy sok információval gazdagodhatnak Kecskemét helytörténetével és a játékot ihlető művésszel kapcsolatban. A történet részleteit úgy kell összeállítaniuk, mint egy kirakó elemeit, s így a detektívregényekből ismert struktúra, és a befogadói élmény teszi izgalmassá számukra a feladványsort.

 

A program mindig 18 órakor kezdődik, így teremtve lehetőséget, hogy a célközönség tagjai – a fiatal felnőttek - munka után részt tudjanak venni azon. A játék kitűnő kikapcsolódási, szórakozási lehetőség baráti társaságok számára, vagy akár csapatépítő tréning lehet munkahelyi közösségeknek. A rejtély kibogozásával töltött kb. 90 perc az együttes problémamegoldás élményét adja, mely során a baráti közösség tagjai vagy a munkatársak közelebb kerülhetnek egymáshoz.

 

Az ötletgazda Bencsik Orsolya és segítő munkatársa Sopronyi-Mikulás Kata múzeumpedagógusok elmondták, hogy sikeres kezdeményezésük új színfoltot jelent a Ráday Múzeum és egyúttal Kecskemét múzeumainak rendszeres kínálatában. A Muraközy János kiállításhoz kapcsolódóan a látogatók újdonságként múltidéző, élő történelmi tárlatvezetéssel is találkozhatnak, melynek keretében a - Muraközy Jánosné Gyenes Sára szerepébe bújt - tárlatvezető kalauzolja a látogatókat a kiállításban, vagyis a festőművész elképzelt szobájában. Elbeszéléséből kiderül, hogy mi volt Muraközy kedvenc időtöltése ifjúkorában, milyen álnevet használt bujdosása alatt, és milyen legendák születtek Kecskemét ismert hivatalnokáról, de közvetlenül reagál a látogatók spontán kérdéseire is.

 

A Ráday Múzeum 1983 óta működik Kecskeméten, a város történelmi Főterének szomszédságában. A Muraközy János életéről és művészetéről szóló tárlat mellett a Dunamellék református egyházművészetét bemutató állandó kiállításuk is évek óta sikeres a látogatók körében. Nagy érdeklődésnek örvend a nemrég elhunyt Fuxreiter András múzeumban elhelyezett Ásványgyűjteménye: A Természet harmadik országa című kiállítás, mely állandó és időszaki bemutatókkal, szakkörrel, rendszeres szakmai találkozókkal várja az őslénytani leletek, kőzetek, ásványok iránt érdeklődőket. A múzeum különleges vonzerejéhez tartozik a látványraktár és az ötvös műhely is.

 

Ráday Múzeum

6000 Kecskemét, Kálvin tér 1.

Tel: +36 76 486 226

www.radaymuzeum.hu

 

www.facebook.com/radaymuzeum

 

kiállítás, látogató, régészet
2017-08-22 12:32
kiállítás, régészet
2018-02-20 07:30

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00