Minden eddiginél több látogatót vonzott a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítása Kecskemétre. A Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén korábban egyetlen tárlatot sem tekintettek meg ilyen rövid idő alatt ekkora számban.
A Seuso-vándorkiállítás kecskeméti állomásán összesen 24 058 fő tekintette meg az ókori római kincseket. A Dél-Alföldön egyedül Kecskeméten állították ki a római ötvösművészet remekeit, így nem meglepő, hogy a kecskeméti lakosok mellett, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és természetesen Csongrád megyéből is sokan eljöttek megtekinteni a tárlatot, melynek köszönhetően már az első héten a tízezredik látogatót köszönthette az intézmény.
A közel három hétig tartó kiállításon a látogatószám a szombat-vasárnapokon elérte az ezernégyszáz főt is, így a hatalmas érdeklődés miatt a második hétvégén hosszított nyitva tartással várta a palota az érdeklődőket. A múzeum ezúton fejezi ki látogatóinak köszönetét, hogy ilyen nyitottan fogadta a páratlan leletet, a türelmet, amellyel a zsúfoltabb napokon segítették a munkatársak munkáját, és a kedves visszajelzéseket is, amelyekkel elárasztották a vendégkönyvet.
A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa - feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve - a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű használt ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették. A leletegyüttest az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét 2017 nyarán szerezte vissza.
A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Kecskemét után Miskolcon, Nyíregyházán, majd 2018 nyarától Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban lesz látható.
