A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház új állandó kiállítása hamarosan ünnepel. Július 11-én névadójának születésnapját, és pár hónappal később átadásának első évfordulóját. Július 11-ét a korábbi években jellemzően nagy készülődés előzte meg: 2019-ben, Reguly Antal születésének 200. évfordulóján a rendezvény minifesztivállá nőtte ki magát.
Az idei program jóval szerényebb, talán a vidéki múzeumokat hatványozottan sújtó járvány következtében, amelyből sok kisvárosi, vidéki múzeum és kiállítóhely nehezen áll(t) fel, bár a múzeum életében több változás is következett be: a 10 év alatt, szakaszosan felújított épület és benne az új állandó kiállítás elkészülte után a fenntartó Zirci Önkormányzat Ruttkay-Miklián Eszter igazgató helyett új intézményvezetőt keres – egyelőre eredménytelenül.
2021. szeptember 14-én nyílt Zircen, Reguly Antal szülővárosában, a róla elnevezett múzeumban új állandó tárlat. A Reguly Antal életművét bemutató kiállításról méltatlanul kevés ismertető, ajánlás született, holott a végeredmény magáért beszél.
A tartalmilag sok kapcsolódási szintet kínáló kiállításban számos vizuális megoldás teszi közérthetővé, emészthetővé a mégoly nehéz témát is, mint a nyelvészet. A kiállítás megjelenése ízléses, harmonikus, kellemes színekkel dolgozik, ugyanakkor nem nélkülözi a látványos elemeket és megoldásokat, a játékra, párbeszédre hívó felütéseket.A sok szöveget tartalmazó kiállításban – amely első pillantásra talán túlzó, viszont jól tagolt és szelektálható, ha valaki nem akar mindent elolvasni – legalább három nézőpont jelenik meg szövegesen is, mintegy láncolatot alkotva, mint egy kép, amely egy kis lyukon bekukucskáló gyereket ábrázol, és a lyukon keresztül egy lyukba kukucskáló gyereket lát. A kutatás fókuszában lévő hantik folklórszövegeken keresztül szólalnak meg, ezeket értelmezi a kutató, Reguly Antal, akinek gondolatait lejegyzéseiből, leveleiből vett szövegrészeken keresztül ismerhetjük meg. Reguly összetett munkásságát, megfigyeléseit a kurátor, Ruttkay-Miklián Eszter tablószövegei értelmezik. Mindezt együtt pedig a látogató.
A majdnem kész kiállítás. (ez tényleg akkor készült, amikor az utolsó simítások mentek, sajna ezért nincs a belső teremben felkapcsolva a világítás.); a szerző saját felvétele
Felfedezni való pedig bőven akad, a reformkori kutatóút izgalmas kalanddá válik a látogató számára. Reguly 1839-ben rövid utazásra indult Magyarországról, de csak nyolc év múlva tért ismét haza, hiszen útközben a magyar nyelv és nép rokonságának tisztázását tűzte ki céljául. Ahogy egyre inkább beleásta magáta témába, úgy nyílt ki számára a horizont mind térben, mind pedig szakmailag. A „nagy északi út” annyira átalakította őt, hogy visszatérte után nem folytathatta magyarországi életét ott, ahol megszakította, amikor elindult. Fiatalon halt meg, a sok viszontagság közepette megromlott egészségi állapota, de minden bizonnyal a súlyos személyes döntéseket is kényszerítő élethelyzetek lelki fáradtsága is meggyötörte. Ezeket a nehézségeket, dilemmákat a kiállítás szépen és szellemesen megoldott játékos elemei állítják a látogató elé.
Reguly portréja, mellett az általa gyűjtött tárgyak közül néhány, amelyek kölcsönszerződéssel érkeztek Zircre a Néprajzi Múzeumból; a szerző saját felvétele
Reguly sokrétű munkája tükrözi a kor szellemét is, amikor a terepre induló kutatónak polihisztornak kellett lennie. Reguly igyekezett is számos területen maximálisan felkészülni. Éppen ezért életművének értelmezésekor több tudományterület szakembereinek kell összefogniuk. Nyelvészeti, néprajzi, kartográfiai, antropológiai munkássága egyaránt jelentős. Bár a kiállítás első ránézésre egy kutatói életművet bemutató összegző kiállítás, annak komplexitásából adódóan interdiszciplináris a megközelítése. Ehhez hozzáadódik a belsőépítészeti, grafikai, informatikai szakemberek munkája, amelyek összehangolása és egymást és a koncepcionális tartalmat kiegészítő, erősítő jelenléte a kiállításban számos szakember közreműködését tette szükségessé. Mindez nem kis szervezőmunka is, amely ebben az esetben a koncepció megalkotójára, a kurátorra hárult egyszemélyben.
A kiállítás emeleti kiállítótermében Reguly szibériai terepmunkája került fókuszba, vagyis az obi-ugor nyelvek és kultúrák, a szibériai természeti környezet megidézésével; a szerző saját felvétele
A kiállítás címe is tükrözi Reguly munkásságának komplexitását. Reguly világa, amely mint egy univerzum, nem fedi fel minden titkát. Nemcsak a kiállításra igaz ez, ahol a sokadszori visszatérés után is találhat az ember újdonságot, egy kisebb-nagyobb részletet, amelyet addig nem vett észre, hanem az életműre is, amelynek feltárása és feldolgozása egy NKFIH kutatásai projekt keretében még zajlik.
A kiállítás és az azt övező munka egyik legnagyobb és legszebb erénye és példaértékű eredménye az a társadalmi beágyazottság. A zirci Bakonyi Finnbarátok Egyesülete civil szerveződésként a múzeum minden eseményénél jelen van. Simítják a látogató számára láthatatlan ráncokat, megsütnek-főznek bármilyen bakonyi vagy éppen finnugor fogást. De ehhez is kell egy olyan közösségszervező erő, amely az elmúlt években olyan példaértékű volt Zircen és amely nélkül vidéki múzeumnak esélye sincs a túlélésre abban a megváltozott világban, amely a múzeumra mint intézményre is számos új elvárást helyez.
A Reguly 203. születésnapja alkalmából szervezett programok keretében 2022. július 9-én a látogatóknak ismét alkalma nyílik, hogy szakavatott vezetéssel elmélyüljenek a kiállításban, a témában, Reguly univerzumában.
Borítókép: Az „ún” finn terem, vagyis Reguly életének azt az időszakát mutatja be, amikor Finnországban finnek és számik között, illetve Észtországban töltött.; a szerző saját felvétele
