„Anyukám a bátyámmal kerek 40 éve 😊 köszönjük a képeket!” - „Apa❤” – „Lehet, hogy egyik az édesanyám!” - olvashatjuk a posztokban a Régiségtár facebook oldalán. A Soproni Múzeum legnépszerűbb facebook oldala 2 éve indult és követőinek száma mára meghaladja a 16 ezret. A Régiségtár projekt sokkal több, mint egy közösségi oldal. Kapcsolódik hozzá egy weboldal (www.regisegtar.hu), a műtárgyvédelmet és a kutatást szolgáló digitalizálási törekvés, miközben a látványos népszerűsítő tevékenységét sem szabad alulértékelni. A siker mögött megfeszített napi munka van, melynek jelentős része még a Soproni Múzeum fotó-adattárosa és önkéntes kollégája előtt áll, és még hosszú ideig munkával látja el őket.
Egy online közösségben vajon mi adja azt az erős kohéziót, ami képes többezer embert összekötni? Ne legyünk szemérmesek! Nem mindig a színvonal, a kifinomultság és a műélvezet legmagasabb foka. A szerkesztők sem ennek hódolnak nap mint nap. A Régiségtár oldal naponta két alkalommal oszt meg a múzeum gyűjteményéből archív fotót, műtárgyról készített felvételt, fényképet, régi számlát, plakátot, festményt, vagy régészeti leletet. Gyakran egy elmosódott vagy kiégett fotó, ami célba ér. Hiszen, ki ne örülne, ha meglátja szülőházát, otthonát, ahol gyermekkorát töltötte vagy a falut, várost, amelyet jól ismer és szeret. A szomszéd utcában álló templomról készült olajfestmény is nagyon népszerű tud lenni, nem mellesleg a festészet iránt is felkeltheti az érdeklődést. Az oldal követőinek egy része különleges elkötelezettséget érez, hogy megfejtsen egy helyszínt, ahol a fotó készülhetett, vagy meghatározzon egy személyt, aki a képen látható. A Régiségtár tapasztalata szerint a legfontosabb, ami élővé teszi az oldalt, hogy rendszeresen, naponta osztanak meg képeket. Hiszen, ha nincs folyamatos tartalom, akkor nincs miért követni az oldalt. Mindezt úgy teszik, hogy minden poszttal megpróbálnak ismeretet közvetíteni és a régi fotók, valamint a műtárgyfelvételek arányát úgy kialakítani, hogy megmaradjon az érdeklődés, de azért egy látszólag érdektelen vázára vagy egy számlára is rákattintsanak az olvasól, hogy arról többet megtudjanak.
Forrás: Facebook
Az oldal működéséhez a személyi és a technikai feltételeket a soproniaknak a járásszékhely települési önkormányzatok által fenntartott intézmények szakmai támogatása pályázatból sikerült előteremteni. Az elnyert teljes összeget a lapolvasókra, stúdióvakura, stúdióvilágításra, számítógépre, szolgáltatásra stb. fordíthatták, mivel a regisegtar.hu oldal fejlesztését „házon belül” sikerült elvégezni. Akinek erre nincs lehetősége, annak persze marad a facebook, de higgyék el, ez a lelke az egésznek. A weboldal a kereshetőséget, a kutatást szolgálja, és azok számára könnyíti meg az elérést, akik nincsenek jelen a közösségi médiában. A fejlesztést az ötletgazda, Bolodár Zoltán Soproni Múzeum fotó-adattárosa végezte, amihez a html, javascript, php nyelvek biztosították a webtechnológiát. A webszerveren lévő MySQL adatbázis-kezelőben került kialakításra a relációs adatbázis, amely az adatok tárolását látja el. Az elképzelések még nem teljesen valósultak meg, így további fejlesztések is szükségessé váltak. A digitalizálást és a napi posztok elkészítését vele együtt egy nyugdíjas korú önkéntes segíti Horváth Péter Pál személyében. Ők teszik elénk naponta a tartalmat kérdések, történetek vagy szimpla ismeretközlések formájában. A publikálás előtt a múzeum kommunikációs munkatársa is dolgozik az anyagokon, javaslataival támogatja a projektet, dolgozik a posztok nívósabbá tételén, segíti a posztok alatt kialakult viták kezelését. Gyakran a helyesírási hibákat is közösen javítják, ami nem egyszerű feladat, hiszen fejtörést okoznak a régi és mai helyesírásból adódó eltérések. Az oldal állandó figyelmet igényel, amit hárman egymás között osztanak meg, hiszen a hozzászólások állandó 24 órás figyelmet és viszonylag rövid időn belüli reagálást igényelnek. Gyakoriak az olyan szakmai kérdések, amelyek akár több órás utánanézést vagy kutatást is igényelnek.
Forrás: Facebook
Mit mutat a statisztika? Sopron és környékének facebook oldalai közül csak kevesen rendelkeznek magasabb követő és lájkolószámmal. Persze nem a számok nagysága a legfontosabb, sokkal inkább az, amiről árulkodnak ezek az adatok. Mely országokból tevődik össze, milyen korú, és milyen nyelvet beszél a rajongótábor. A legtöbb érdeklődőt természetesen Sopronból és környékéről merítik, de jelentős a környező országókból, Európából és más földrészekről kattintó látogatók száma. Meglepő módon számos európai országot megelőznek a kontinensen kívüliek. A követők többségét az idősebb korosztály adja: a 17 év alattiak száma elenyésző, de 6 százalékuk 18-24 éves, 10 százalékuk 25-34 éves, 18 százalékuk 35-44 éves, 24 százalékuk 45-54 éves, 21 százalékuk 55-64 éves, 20 százalékuk 65 év feletti.
Országok szerinti követőszámok (2020.03.23-án):
Miben más a Régiségtár, vagy mitől lehet több, mint a megszokott „régen és most” vagy „anno oldalak”? A szerkesztők célkitűzése, hogy a Régiségtár a hiteles múzeumi tudásanyagra alapozva új ismeretet is közvetítsen. A hitelesség mellett fontos, hogy a posztokban olyan személyeket is megszólaltatnak, akiket személyes élmény köt a fotókhoz, műtárgyhoz. Ezáltal még átélhetőbbé válik a tartalom. A tervek szerint rövid videókkal, riportokkal jelentkeznek, az ötletgazda RETRO-Sopron előadás-sorozatában készített 2-5 perces, képekkel illusztrált történetek formájában. A későbbiekben a weboldalt akár rövid magazinszerű írásokkal bővítené az intézmény szakemberei által. Ezek megvalósítása az elkövetkező évek küldetése lehet.
RETRO-Sopron: Regényi Győző légoltalmi magánmúzeuma Sopronban
Az igazi munka- és emberigényes kihívás most jött el a Régiségtár életében: az elmúlt két évben nagyméretben és TIFF formátumban digitalizált, több mint négyezer műtárgy feltöltése a regisegtar.hu-ra. A cél, hogy a kutatók és a műtárgyak iránt érdeklődő laikusok, a múzeum minél több értékét megismerhessék. Állandó, visszajáró látogatói legyenek a múzeum gyűjteményi portáljának. A fotógyűjtemény mellett a képző- és iparművészeti, a helytörténeti, a néprajzi, régészeti gyűjteményekből is merítenek a sokszínűség érdekében.
Forrás: Facebook
Bár elfoglaltság bőven van vele, a Soproni Múzeum kezdeményezése a legtöbb hazai múzeumban megvalósítható, amennyiben a személyi feltételeket sikerül megteremteni hozzá. A soproni fotógyűjtemény különlegesnek számít, de minden más városi múzeum fotógyűjteménye ugyanilyen egyedülálló érték az ottani közösség számára még akkor is, ha nem a legjelesebb magyar fotográfusok fényképeit őrzi. A tapasztalat mutatja, hogy soha ilyen nagy érdeklődést nem mutattak a régióban élők szülőföldjük múltja iránt!
A Régiségtár kiötlője is azt mondja, hogy az elmúlt mintegy 15 évben volt lehetősége megismerni a közeli múzeumok fotóanyagát – kettőt, a kapuvári és mosonmagyaróvári képtárat nagyon alaposan, de részleteiben a győri gyűjteményt is és nem lehet kérdés, hogy különleges anyagot őriznek ott, ahol a hazai fotográfia-történet egyik legnagyobb értékét, a Skopall József által készített talbotípiákat is kutathatjuk. Állítja, hogy egy 10-15-ezres településen is lehetnek olyan fotógyűjtemények, amelyeket a tárgyi anyaggal kiegészítve változatos, szakmailag kifogástalan és szórakoztató oldalt lehet létrehozni a közösségi térben.
RETRO-Sopron: A hírneves hasfalvi bronztárgyról
Ehhez persze meg kell találni a megfelelő szakembert. Ám a régmúlt tárgyaival foglalkozó múzeumi intézményekben, amúgy is a múlt és a környék iránt elhivatottságot érző emberek dolgoznak. Biztos, hogy vannak közöttük sokan, akik vidékük szerelmesei és nem sajnálnák rá az energiát. Bolodár Zoltán szívesen segít az első lépések megtételében.
Linkek:
A RÉGISÉGTÁR weboldal
Facebook oldal
RETRO-Sopron videó (Regényi Győző légoltalmi magánmúzeuma)
RETRO-Sopron videó (Sopron buszközlekedéséről)
