Múzeumozz a szobádból! - Kuny Domokos Múzeum

Zárt ajtók mögött életre keltik a tárgyakat

Juhász Zoltán
2020-03-26 16:00

Felmerülhet a kérdés, hogy mit adhat a múzeum egy olyan helyzetben, amikor az emberek többségének nincs lehetősége arra, hogy kiállítást látogasson? Milyen kész online tartalmakat nyújtanak intézményeink? Hogyan tudják ezek segíteni a pedagógusok munkáját? Ezekre a kérdésekre válaszul indítjuk #múzeumozzaszobádból sorozatunkat, ami azt mutatja be, hogy a magyar múzeumoknak milyen már kész online tartalmaik vannak, amelyekkel támogathatják az oktatást, vagy akár egyéni élményeket is nyújthatnak az érdeklődők számára.

 

A tatai várban lévő Kuny Domokos Múzeumot is érdemes „meglátogatni” a zárva tartás alatt, persze csak virtuálisan. A Múzeumhoz kapcsolódó Német Nemzetiségi Múzeum egészen új kezdeményezést is indított facebook-oldalán.

 

Felhívás a Német Nemzetiségi Múzeum facebook-oldalán

 

Megelevenedő tárgyak

 

A zárt ajtók mögött a Német Nemzetiségi Múzeum munkatársai, a technika segítségével szó szerint életre keltik a tárgyakat, hogy azok elmesélhessék saját történetüket. A tárgyi kultúra elemeinek újszerű bemutatásával jobban megismerhetjük és megérthetjük az általuk hordozott történelmet, üzenetet.

 

Fotó: Fortepan / Fodor István, német ház Torontálból, a millenniumi kiállítás néprajzi falujának része, 1900

 

A koronavírus-járvány alatt is gyűjtenek

 

Március 19-én a múzeum közösségi gyűjtést is hirdetett, amely keretében régi tatai kerékvetőkről, kapualjakról készült képeket, ezekhez kapcsolódó személyes visszaemlékezéseket lehet beküldeni. Emellett érdemes napról napra követni a facebook-oldalukat, ahol a fényképgyűjteményükből ismerhetünk meg újabb és újabb darabokat. Nem titkolt szándékuk - írják facebook-oldalukon, hogy a virtuális közönség bevonásával további adatokat és információkat gyűjtsenek a felvételekről.

 

Felhívás a múzeum honlapján

 

Virtuális várfoglalásra fel!

 

A kezdeményezések mellett a múzeum weboldala is számos, érdekes tartalmat kínál látogatói számára. Nem csak a múzeum legféltettebb kincseit nézhetjük meg otthonról, hanem virtuális túrát is tehetünk Zsigmond és Mátyás király egykori várában, illetve ha már ott járunk, megnézhetjük a virtuális gyűjteményeket (a honlap bal oldalsávjában), melyekben például egészen unikális első világháborús képeslapokat vagy kékfestő formákat láthatunk. Sok mindent az otthoni tanulásban is hasznosan fel lehet használni. Ebből állítottunk össze egy csokorral cikkünkben.

 


Képeslap: Öreg-tó sétány

 

Virtuális vártúra

 

Kezdjük mindjárt a várnál, amely a virtuális túrával szinte teljesen körbejárható. A források szerint Zsigmond király építette az erősséget, és Mátyás idejében vadászkastélyként szolgált. A tizenöt éves háborúban lett hadászati kulcsszerepe, 1594-ben a török seregek vették be, 1597-ben pedig Pálffy Miklós csapatai foglalták vissza. Jelenlegi formáját a 19–20. századi átépítések során kapta, az Esterházyak romantikus stílusban alakították át.

 

 

 

Luxusvilla, hercegek, kézművesek

 

A „séta” után lépjünk be a várba, ahol a Kuny Domokos Múzeum található. A múzeumnak modern és könnyen áttekinthető oldala segít a tájékozódásban. Pannónia római-kori történetétől kezdődik a múltidéző tárlat. A római kőtár monolit faragványai után megnézhetjük, hogyan éltek a rómaiak egykor a fényűző dunántúli luxusvilláikban, ehhez egy szobarekonstrukcióba vezet el bennünket a virtuális múzeumi kalauz. A középkori kőtár, majd kiállítás után a törökök által többször feldúlt Tata újjászületését is láthatjuk, valamint bepillantást kaphatunk egy 18. századi főúri család életébe és megismerkedhetünk a tatai céhek történetével is.

 

Verseny a piacért?

 

A látottakat részletesen bemutatják és kontextusba helyezik a letölthető kiállítás-vezetők, amelyekkel közelebb kerülhetünk a középkori végvár világához, az újkori arisztokrácia fényűző életéhez, de ami egészen különleges, megismerhetjük egy dunántúli „szorgos” kisváros mindennapjait, fazekas- és tímármestereit.

 

 

Ebben segít, hogy egy-egy fontos tárgyat egészen közelről is meg lehet nézni, ahogyan a múzeumban, a vitrin mögül sosem láthatnánk. Az első tárgy, ami megragadta a figyelmemet, egy saláta formájú „porcelánedény”. A leírásból megtudtam, hogy ez az Esterházy-fajanszmanufaktúrában készített edény, azzal a céllal készült, hogy utánozza a különleges és nagyon drága porcelántermékeket. A fajanszokat a főurak használták díszítőtárgyakként a kastélyokba vagy küldték egymásnak ajándékba. A paraszti háztartásokban nem találunk ilyen edényeket, viszont a fazekasokra tett hatásuk jelentős. Ugyanis ezek a színes főúri edények alakították ki az egyre nagyobb igényt arra, hogy a fazekasárut is mázazzák, fessék, ami az ún. feketeedények alkonyát jelentette, ugyanakkor ma ismert tatai díszítésvilág kivirágzását. A paraszti háztartásban is az jelentette az előkelőséget, ha minél több szép, színes, díszített edény kerülhetett a házba. A fajanszgyár színvilága a fazekasáru színére is hatással volt. A fajanszgyárba hívott habán mesterek révén ismerkedhettek meg a tatai fazekasok a kék-zöld színvilággal. A fazekasok és a „tarkázóasszonyok” (akik az edényeket sokszor díszítették) a fajansztermékekből merítettek ötleteket, a műhelyek egymásmellettiségének jelentős hatása érzékelhető. Persze az árbeli különbség miatt igazi „verseny” nem alakulhatott ki. A fajansz termékek nem kerületek a piacokra.

 

Virtuális gyűjtemények

 

A weboldal bal sarkában a hónap műtárgyát, szintén rövid leírással mutatják be. Ide unikális darabok, a múzeum különlegességei kerülhetnek.

 

Fó-kutya, a hónap műtárgya

 

Diákoknak, tanároknak és kutatóknak nagyon hasznosak a virtuális gyűjtemények az otthoni tanulás és munka mellett. A Kuny Múzeum gyűjteményében kiváló minőségben digitalizált képeslapokon elevenedik meg az első világháború története, itt látható a kékfestő gyűjtemény, a képeslap gyűjtemény, szobormásolat- és textilgyűjtemény. A kedvencemet, a céhes gyűjteményt a végére hagytam. Ezeket fellapozva megelevenedik a múlt. Láthatjuk például az egykori legszebb céhremekeket, amivel egy-egy legény a céhmesterek sorába léphetett.

 

Klimt és Tata

 

Tata jelentőségét mutatja, hogy még a bécsi szecesszió legnagyobb mestere, Gustav Klimt is járt a városban. Valamikor a 20. század és művészi karrierje hajnalán. Lefestette az Esterházyak színházát. Festményéről csak fekete-fehér fénykép maradt fenn, amelyet azonban sikerült restaurálni és ez alapján rekonstruálni az egykori színházat (csak virtuálisan). Mindezt a Múzeum Közleményeiből tudhatjuk meg, melyek az „évkönyv” fül alatt érhetők el az oldalon. Hasonló érdekes témákról olvashatunk még itt, mint a Komárom–Szőny vásártéren folytatott régészeti feltárások, vagy a Duna-víz alatti régészeti kutatások. 

Érdemes megnézni a múzeum weboldalát, amihez kapcsolódva a Német Nemzetiségi Múzeum oldalát is megtalálhatjuk. Különleges múzeumtúrára van lehetőség otthonról, ne felejtsünk el közben jegyzeteket, képernyőfotókat készíteni, hogy minél több háttértudást összegyűjthessünk akár a tananyag, akár egy-egy kutatás színesítésére.

 

 

Lead: Blúz a Kuny Domokos Múzeum gyűjteményéből

 

#muzeumozzaszobadbol, film, gyűjtemény, látogató, restaurátor, történelem
2020-03-19 21:30
#muzeumozzaszobadbol, gyűjtemény, kiállítás, pedagógus, tanulás, tárgy, virtuális
2020-03-25 14:00
#muzeumozzaszobadbol, film, látogató, műhely, régészet, történelem, virtuális
2020-03-24 07:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00