A mintegy 30 ezer éves Willendorfi Vénusz a bécsi Naturhistorisches Museum gyűjteményének ékköve. A szobrot, amelyre 1908-ban bukkantak Wachau térségében, a nőiesség és a termékenység egyfajta ikonjának tartják művészettörténészek.
A szoborról készült fotót az olasz művészetpártoló Laura Ghianda posztolta ki Facebook-oldalára, ám azt nem helyénvaló tartalom gyanánt a Facebook törölte annak ellenére, hogy az olasz nő négyszer fellebbezett a döntés ellen.
Ghianda első decemberi Facebook-posztját, amelyben elítélte a közösségi oldal cenzúráját, több mint hétezren osztották meg - adta hírül a The Art Newspaper honlapja.
A bécsi múzeum januárban maga is kérte a Facebookot, engedélyezze, hogy a Vénusz-szobrot továbbra is a maga meztelenségében mutassák be. "A látogatók soha nem panaszkodtak a női alak meztelenségére. Nincs ok arra, hogy befedjük a Willendorfi Vénuszt, eltakarjuk meztelenségét sem a múzeumban, sem a közösségi oldalon" - reagált az intézmény.. A Vénusznak meztelennek kell maradnia!
Nem ez az első alkalom, hogy a Facebook művészeti alkotásokat cenzúráz, február elején tárgyalta egy párizsi bíróság Frédéric Durand-Baissas francia tanár keresetét, aki beperelte a közösségi oldal működtetőit, mert lezárták oldalát, amikor posztolta Gustave Courbet világhírű alkotását, A világ eredetét, mert az a meztelen női altestet, beleértve a szeméremtestet ábrázolja. Az ügyben várhatóan március 15-én hoznak ítéletet.
