Az idei Perspektívák beszélgetéssorozat második interjúalanya dr. Csornay Boldizsár, a pécsi Janus Pannonius Múzeum igazgatója. Interjúsorozatunkban a múzeumi és kulturális élet résztvevőit kérdezzük arról, hogyan élték meg a járványhelyzet okozta változásokat, milyen projektekkel tudtak aktívak maradni, mi jelentett számukra inspirációt, vagy éppen nehézséget és milyen tervekkel, elképzeléssel vágnak neki a jövőnek?

„Senki nem gondolta azt,

hogy ilyen sokáig fog tartani”

A régészet, a műemlékvédelem és a muzeológia terén is jártas intézményvezető arról beszélt, hogyan tekint ő ebben a helyzetben a múzeumra, a múzeumi munkatársakra, a múzeum tereire. Őszintén elmondta, hogy az elhúzódó járványhelyzet milyen nehézségek elé állítja a szakmát. 

A beszélgetés elérhető a Magyar Múzeumok OnLine SoundCloude oldalán.

Ahogy visszatekint az elmúlt egy évre, úgy látja, hogy ez egy tanulási folyamat volt mindenki számára. A múzeum elsődleges célja a kialakult helyzetben az volt, hogy a látogatók ne szokjanak el az intézménytől, ne veszítsék el a láthatóságukat. Bár az első hullámot követően érzékelhető volt, hogy a kulturális élményt keresők hamar "visszataláltak" , az emberek többsége élményre és ingerekre vágyott, mégis fontosnak tartja a múzeumigazgató, hogy az intémény keresse a lehetőséget a párbeszédre. 

„Ezek az intézmények alapvetően

a személyes kontaktusra épülnek”

Amennyire tudja, a Janus Pannonius Múzeum is igyekszik kihasználni az online tér nyújtotta lehetőségeket. Az intézmény szervez online konferenciát, működtet blogot, felkerültek a múzeum honlapjára a korábbi programok, régi archív anyagok, illetve igyekeznek segíteni az oktatást is olyan tartalmakkal, amelyekre a pedagógusoknak szüksége van. Ugyanakkor Csornay Boldizsár hangsúlyozta, hogy már nagyon hiányzik a közönség személyes jelenléte, így azzal kapcsolatban is ötletek merülnek fel, hogy egy esetleges részleges nyitást hogyan tervezhet meg az intézmény.

  A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóinak filmje a fa motívumról, amely fellelhető a JPM valamennyi gyűjteményében. Az összeállítás elkészítésben a JPM részéről Kárpáti Katalin, Vadvári Katalin és Varga Ágnes működött közre.

„Azt reméljük, hogy nyáron,

de legkésőbb talán az ősz folyamán

már meg tudunk nyitni…”

Amellett is érvelt, hogy – bár ez elsősorban kormányzati döntés – talán mérlegelni kellene azt a lehetőséget, hogy az oltások előrehaladtával, egy oltási bizonyítvány bemutatásával megengedhetővé váljon, hogy az emberek eljöhessenek a múzeumba.

#PTEBTK​ | A tudom-is-én-micsoda, avagy bemutatkozik az Esztétika Tanszék | #pteesztétika

"Lassan ötszáz éve rágogatjuk

és emésztjük ezt a csontot,

és még mindig van mit újragondolni."

Az intézményvezető arra is kitért, milyen munkák zajlanak a háttérben. Beszélt a Mohács 500 Csatatérkutatási Programról, amely nem csak a közös kulturális emlékezet, de az alapkutatások szempontjából is fontos munka, hiszen a régészet jelentőségét és módszerének eredményességét is jelenti.

A múzeumban további kutatások és újabb kiállítások előkészítése, tervezése zajlik, de szeretnék az előző évben virtuálisan bemutatott „Málenkij robot – 75”  című kiállítás offline térben is bemutatni. 

Csornay Boldizsár hangsúlyozta, mennyire fontos szerepe van a múzeumi gyűjteményeket úgy szemlélni, hogy ezek olyan tárgyakat tartalmaznak, amelyekbe...

"...az ember bele tud képzelni egy egész világot"