Sárospatak vára nem végvár volt, magánföldesúri birtokközpontként épült a 16. században. Előbb a Perényiek erődített központja, majd fénykorában, a 17. században a Rákóczi család uralta. Mindként család folyamatosan erődítette a várfalait és bástyáit. A vár története során háromszor foglalták el. 1684 karácsonyán Balassi Bálint birtokolta egy rövid időre, 1697-ben a hegyaljai felkelők rohanták meg sikeresen, 1703-ban Rákóczi kurucai is gyözedelmesen ostromolták.
A pataki vár teljes kiépítésének korszaka egybeesett a magyar függetlenségi küzdelmek időszakával, a harmincéves háború hadjárataival. Ennek az időszaknak két jelentős erdélyi fejedelme Bethlen Gábor és I. Rákóczi György volt. Korszakuk jellegzetes katonái a hajdúk voltak.
Amikor 2010-ben a MNM Rákóczi Múzeuma útjára indította az „Ostromhétvégét” a program szakmai megvalósítására a Bethlen Gábor Hagyományőrséggel kötött „szövetséget”.
A rendezvény ez évben megújult formában, kibővült csapatlétszámmal és színesebb programmal várta az érdeklődőket. Magyarországról a Bethlen Gábor Hagyományőrség hajdúi, a Mare Temporis Alapítvány, az Egri Vitézlő Oskola és a Hungari Dzsebedzsi alkotott önálló katonai tábort. Szlovákiából a kassai Bethlen Garde, Lengyelországból a Polish Haiduking Team tábora csatlakozott hozzájuk. Osztrák és német hagyományőrzők is bővítették a „katonák” létszámát. A német résztvevők folytatták azt a hagyományt, hogy Sárospatakra tartva Kassától a várig gyalogosan teszik meg az utat korabeli katonai viseletben. Az út utolsó szakaszán Bethlen Gábor hajdúi közül is csatlakoztak hozzájuk.
A kétnapos ostromhétvége programjai új helyszínen, a várkertben épült katonai táborban zajlottak. Ide várták a hadi- és mesterség bemutatókra a látogatókat. S jöttek... Mindkét nap telt ház volt a katonai táborban. Magyarok mellett szlovákok és lengyelek is voltak szép számban az érdeklődők között. Immár hagyomány, hogy eközben 17. századi étkek készülnek a vár sütőházában.
A Hungari Dzsebedzsi érdekes gyerekfoglalkoztatóval és korhű játékokkal várta a családokat “Volt egy török, Mehemet…” címmel. Itt a török szőnyegek „olvasásának tudományát” épp úgy megismertették, miként a török eredetű, 16-17. században nyelvünkbe bekerült szavakat. A “Kapitányok lakomája” (a keresztény elöljárók és a török követ egy színi játékokkal fűszerezett látványosság keretében fogyasztotta el a sütőházban készült ételeket) nem csak a gasztronómia terén nyújtott művelődéstörténeti ismereteket. Ezt követte a német tűzmester hadi bemutatója és a tábori mulatság – zene és tánc a Héttorony Hangászokkal.
Mindkét nap fő attrakciója az ostromjelenet volt. Szombaton a Vörös-torony és a Bodrog közötti területről hallatszott messzire a hangos fegyverropogás. Hagyományos helyszínen, az Olasz-bástyánál próbálták a falakot ostromolva elfoglalni – sikertelenül - a várat. Vasárnap a nyugati városfalnál, a Mezei-bástyánál rajtaütve próbálkoztak az ostromlók. A várfalakon, a bástyánál, a várárokban zajló összecsapások rendkívül érdekessé tették a nagyszabású záróeseményt.
A MNM Rákóczi Múzeuma kétnapos ostromhétvégéje sokakat vonzott a városban, a Rákóczi-várba. Az új és visszatérő programok iránt nagy volt az érdeklődés. Az új, a nyugati városfal menti csatahelyszín a változatos terepviszonyok és az erődítmény sokszínűsége miatt rendkívül látványos ostromot tett lehetővé.
Köszönet az élményért a résztvevő hagyományőrzőknek és a szakmai előkészítőknek, a Bethlen Gábor Hagyományőrségnek!
