A Néprajzi Múzeum MaDok-program kiadásában jelent meg a …NYITOTT MÚZEUM… Részvétel, együttműködés, társadalmi múzeum című kézikönyv és azonos című weboldal, amely a részvétel és együttműködés (társadalmi) múzeumi lehetőségeit és gyakorlatait vizsgálja. A kötet, a weboldal és a kutatási projekt egy könyvbemutató eseménysorozat során válik hozzáférhetővé az érdeklődők számára – a kutatásban részt vevő partnerintézmények közös szervezésében. Az első alkalommal az eseménysorozatra bérletet váltó, visszatérő és kitartó résztvevőket ajándékkötettel jutalmazza a csapat.
A múzeumok az elmúlt évtizedekben egyre több teret adnak közönségüknek: a kutatásban, a gyűjtemény feldolgozásában, a kiállítások létrehozásában és interpretációjában. A kommunikációra, a közös jelenlétre, közös munkára és kölcsönösségre épített múzeumi megközelítés azonban nemcsak az intézményt és a gyűjteményi tudást formálja, hanem összetett és izgalmas kapcsolatot teremt a tudományos és a mindennapi diskurzusok, gondolkodásmódok és tapasztalatok között. Új és váratlan helyzetek alakulnak, fontosak lesznek a kérdések, a kritikák és a konfliktusok, változnak a múzeumi és látogatói szerepek és beszédmódok, formálódnak a művek, a tárgyak, a gyűjtemény és a kiállítások. A múzeumban helyet keres magának a szubjektivitás, a többszólamúság, a közösség és a kommentár. A projekttapasztalatokon túl fontos azonban, hogy miként építhető be hosszú távon a múzeumok gyakorlati tevékenységébe a részvétel és az együttműködés? A …NYITOTT MÚZEUM… kézikönyv ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is keresi a választ.
A múzeum általános működése a látogató részvételére és együttműködésére épül: ez a befogadás és az értelmezés alapja. A részvétel és az együttműködés tehát elválaszthatatlan a múzeumi mindennapoktól. Kutatói és kurátori stratégiaként azonban nem volt mindig a múzeum része. A művészeti közegben az 1960-as években vált a részvétel izgalmas megközelítéssé – a hierarchikus intézményi struktúra kritikájaként. A közönség invitálása és bevonása az alkotásba az emancipáció és az önrendelkezés megjelenésének lehetősége volt, egyben új hangok és nézőpontok megjelenését eredményezte. Az antropológiai és etnográfiai múzeumok az 1980-as évektől integrálták „mások” hangját, perspektíváját, tapasztalatát a bemutatás különböző műfajaiba. Ugyanebben az időszakban indult a részvétel és az együttműködés fogalmi és módszertani körvonalazása is: elsősorban a kutatásban, majd a tágabb múzeumtudományi diskurzusban. Mára a múzeum és a közösségek egyoldalú kapcsolata jelentősen átalakult: a közösségek múzeumi ismeretekre tartanak igényt, a múzeumok pedig bevonják e közösségek nézőpontjait a gyűjteményi és kiállítási munkába.
A részvétel és az együttműködés tehát komplex, társadalmi és alkotói közegbe ágyazott gyakorlat, amelynek radikális és romantikus, kritikus és anarchista, irányított és szabad változatai egyaránt ismertek. Általános jellegzetessége a közönség kutatáson, gondolkodáson, prezentáción és alkotáson belülre helyezése: párbeszéd, kölcsönös kritika, demokratikus térhasználat, közös alkotás stb. kialakításával. A kutató, a kurátor nem egyedül dolgozik, hanem másokkal együtt, a munkájához szükséges tudásokat pedig nemcsak a múzeumi gyűjteményből, hanem a munkafolyamatba bevont külsős partnerek tapasztalataiból is meríti.
A kötet egyik legfontosabb kérdése, hogy a mindennapi múzeumi praxis ismerete és kritikája nélkül vajon létrehozható-e adekvát módszertan. A kézikönyv válasza erre, hogy nem nagyon. De miként fordítható át a kritikai kutatói és kurátori gyakorlat az elméletre? Miként teremthető meg a gyakorlati tevékenység szótára? És mindebből miként szerkeszthető használható kézikönyv? A …NYITOTT MÚZEUM… kézikönyv több regiszterben keresi e kérdésekre a választ. Az egyik a kötet tartalmi és műfaji struktúrája: a fogalmi háló, a szócikkek, az esettanulmányok és az interjúk egymást követő, hálózatosan összekapcsolódó rendszere. A másik a praktikus kézikönyvhasználat formai és esztétikai lehetőségei: a fogalomhasználat sűrűsödési pontjainak vizualizálása, a szócikkek alfabetikus rendje, a belső dialógusok láthatóvá tétele, az eltérő vélemények megmutatása, illetve az olvasói észrevételek és kérdések számára fenntartott üresen hagyott helyek ritmusa.
A három és fél éves módszertani alapkutatásban kilenc kutató vett részt, akik a kötetet szerzőként is jegyzik. A kötet szócikkei és esettanulmányai kommentáron és kritikán alapuló diszkurzív írás módszerével készültek. Az esettanulmányok fejezetben azonban vendégszerzőkkel és vendégkommentálókkal is találkozhatnak az olvasók, akik ugyancsak alávetették magukat a kritikai észrevételeknek, a kommentárnak, a több körben megvalósított szövegírásnak. Ez a munkamódszer eredményezte a kézikönyv komplexitását, amelyben az eltérő tudások, tapasztalatok és felkészültségek nem egyenetlenségként, hanem egymást motiváló tényezőként jelentek meg. A …NYITOTT MÚZEUM… projektben fontos a műfajok következetes használata, az offline és az online felületek összehangolása. A kötet formai megoldásaiban pedig kiemelt szempont az aktív használói attitűdök támogatása. A munka szinte minden fázisa együttműködésen alapult, így a választott téma és a megvalósítás módjai erősítették egymást.
A könyvbemutató eseménysorozat három részből áll. Az első a kutatást, a kötet műfajait és eredményeit mutatja be, míg a második és harmadik alkalom egy-egy résztémát jár körül. A közönség tagjai az első alkalommal válthatnak az eseménysorozatra egy ingyenes …NYITOTT MÚZEUM… bérletet. Aki a három eseményen részt vesz, ezen alkalmakkor a bérletét érvényesíti, az eseménysorozat végén egy kötet kap ajándékba a csapattól. A könyvbemutató eseményeken a …NYITOTT MÚZEUM… kézikönyv kedvezményesen lesz megvásárolható.
A KÖNYVBEMUTATÓ ESEMÉNYSOROZAT
ELSŐ ALKALOM
május 22. (kedd) 17.30 új LUMEN (Horánszky u. 5.)
…NYITOTT MÚZEUM… a projekt és a kézikönyv
résztvevők: FOSTER HANNAH DAISY, FRAZON ZSÓFIA, GADÓ FLÓRA, HERMANN VERONIKA, ILLÉS PÉTER, SCHLEICHER VERA, SZAKÁCS ESZTER, TORONYI ZSUZSANNA, WILHELM GÁBOR, DEMENCZKY NÓRA, DÉRI ENIKŐ
moderál: K. HORVÁTH ZSOLT társadalomtörténész (ELTE)
Program:
17 órától érkezés, kötetlen beszélgetés, kötetvásárlás, lapozgatás, közös borítófirkálás
17.30 – 19.00 köszöntő, bemutató, kérdések, vita
19 órától: kötetlen beszélgetés, koccintás
MÁSODIK ALKALOM
június 6. (szerda) 18.00 Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Síp utcai közösségi tér (Síp utca 12.)
...NYITOTT MÚZEUM… közösség és kommentár
résztvevők: a kötet szerzői és alkotói
HARMADIK ALKALOM
június 12. (kedd) 18.00 tranzit.hu, Vasas Szakszervezeti Szövetség Székháza (Magdolna u. 5-7.)
...NYITOTT MÚZEUM… önszerveződés és aktivizmus
résztvevők: a kötet szerzői és alkotói
…NYITOTT MÚZEUM…
Részvétel, együttműködés, társadalmi múzeum
Kézikönyv
A kézikönyv szerzői, a kutatócsoport tagjai: FOSTER HANNAH DAISY, FRAZON ZSÓFIA, GADÓ FLÓRA, HERMANN VERONIKA, ILLÉS PÉTER, SCHLEICHER VERA, SZAKÁCS ESZTER, TORONYI ZSUZSANNA, WILHELM GÁBOR
Meghívott szerzők: CSATLÓS JUDIT, CSENGEI ANDREA, HORVÁTH KITTI, ANDREAS LEHNER, ŐZE ESZTER, THURY LILI, VÖRÖS GABRIELLA
Meghívott kommentálók: FEJES PETRA, HERMANN JÚLIA, HORNYÁK EVELIN, KISS KRISZTINA NOÉMI, VÖRÖS ZÉTÉNY
Interjúalanyok: BUJDOSÓ ATTILA, CSATLÓS JUDIT, LÁSZLÓ ZSÓFI, MENESI ATTILA, ORBÁN GYÖRGY, ROMSICS IMRE, SIMONOVICS ILDIKÓ, SOÓS BORBÁLA, SZIJÁRTÓ ZSOLT, TIMÁR KATALIN, TRAPP DOMINIKA
Szerkesztette: FRAZON ZSÓFIA
Olvasószerkesztő: SEBES KATALIN
Angol fordító: LAKI JÚLIA
Angol anyanyelvi lektor: BOB DENT
Könyvterv, grafika: DE_FORM (DEMECZKY NÓRA, DÉRI ENIKŐ)
Webfejlesztés: GODZSÁK DÁVID
Weboldal: http://nyitottmuzeum.neprajz.hu/
Kiadó: Néprajzi Múzeum, 2018
Partnerintézmények: Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár, Savaria Múzeum, ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék, tranzit.hu, Laczkó Dezső Múzeum
A kutatás támogatója: OTKA-NKFI
A könyvbemutató eseménye: https://www.facebook.com/events/1013828685453662/
A MaDok-program Facebook profilja: https://www.facebook.com/madokprogram/
A MaDok-program weboldala http://www.neprajz.hu/madok
Fotó: Sarnyai Krisztina
