Nőnek való vidék? | Hamarosan virtuális kiállítást nyit a Magyar Nemzeti Múzeum nőnap alkalmából

VIRTUÁLIS

Magyar Nemzeti Múzeum
2021-03-06 07:00

A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a nemzetközi nőnap előestéjén 2021. március 7-én 19 órakor új virtuális kiállítást nyit Nőnek való vidék? címmel. A múzeum Facebook-oldalán közvetített online megnyitón a kiállítás régész kurátorai és Oltai Kata művészettörténész, kurátor beszélgetnek arról, hogyan jelennek meg a múzeumok gyűjteményeiben és kiállításaiban a különböző korok asszonyainak, lányainak a tapasztalatai, emlékezete.

 

Világszerte folyamatos kritika éri a múzeumi gyűjteményeket és kiállításokat, amiért a női tapasztalatra, a női történetekre, alkotókra jóval kevesebb figyelem vetül, mint az ellenkező nem domináns képviselőire. De mi a helyzet a régészeti leletanyag esetében? Mennyiben térnek el egy régész és egy művészettörténész lehetőségei ezen a téren?


A középkor hajnalán, amikor különböző eredetű és kultúrájú népek váltották egymást a Kárpát-medencében, az írott források elsősorban a férfiak világáról, a háborúskodásokról emlékeztek meg, a nők csaknem teljesen láthatatlanok maradtak. Régészetileg azonban sokszor éppen a nők sírjai azok, amelyek látványosabbak, gazdagabbak és színesebbek, mint a férfiak temetkezései. Ezek a nők – akik között voltak szentek, királynők, előkelő családok asszonyai és lányai, rabságba hurcoltak, házasságukkal szövetségeket megpecsételők, és persze gyerekeik boldogulásáért küzdő intrikus anyák is – jelentős szerepet játszottak Európa átformálásában. A régészeti ásatásokon napvilágot látott tárgyak segítségével bemutathatóvá válik nemcsak a korabeli nők viselete, valamint használati tárgyaik, hanem a közösségükben betöltött kiemelkedő szerepük is. Nemesfém ékszereik, nagy gonddal megmunkált eszközeik arról tanúskodnak, hogy a „gyengébbik nem” presztízs tárgyai nem maradnak el a férfiak méltóságot jelző tárgyaitól. A magyar és angol nyelven elérhető Nőnek való vidék? című online kiállítás a hun kor (4. század vége–5. század közepe), a germánok (5. század közepe–6. század közepe), az avar kor (6. század közepe–9. század eleje), a Karoling-kor (9. század), a honfoglalás kora (10. század) metszetében tárja fel a reprezentáció, a viselet, a mindennapok és a hiedelemvilág női vetületét.

 


A kurátorok a virtuális kiállítás készítése során arra törekedtek, hogy a sokak körében népszerű és ismert régészeti korszakok egy újabb oldalát ismertessék meg, illetve ráirányítsák a figyelmet a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tár gyűjteményeinek páratlan gazdagságára. Céljuk az volt, hogy a látványos képek és 3D modellek, valamint az azokhoz tartozó szövegek segítségével a látogatók ne csak szemléljék az első osztályú ötvösmunkákat, hétköznapi tárgyakat, hanem betekintést nyerhessenek a tárgyak mögött húzódó személyes történetekbe is.


A március 7-én 19 órára tervezett beszélgetésen ugyanakkor nemcsak az új virtuális kiállításról és a régészeti korszakokról lesz szó, hanem a múzeumok által reprezentált nőkép, női szerepek változásairól is.

 

A beszélgetés résztvevői:

Oltai Kata művészettörténész
Gergely Katalin régész, Régészeti Tár (MNM - Zalavár Gyűjtemény)
Hajnal Zsuzsanna régész, Régészeti Tár (MNM - Népvándorlás kori Gyűjtemény)
Soós Rita régész, Régészeti Tár (MNM - Honfoglalás kori Gyűjtemény)

Moderátor: Berényi Marianna, újságíró, az MNM Kommunikációs és Közművelődési Igazgatóságának főosztályvezetője

 


A kiállítás alkotói:

 

Kurátorok: Gergely Katalin, Hajnal Zsuzsanna, Soós Rita
Grafika: Taivainen Karolina
Szakfordítás: Bartus-Szöllősi Szilvia
Virtuális kiállítás: Farkas Krisztina, Kovács Rita
Koordinátor: Kómár Éva