Guillaume Apollinaire egy mozi ajtaján, Henri Bergson egy postaládán, vagy éppen Marie Curie egy konténeren – Christian Guémy, művésznevén C215 huszonkilenc lenyűgöző személyiségről készített graffiti-portréi október elejéig láthatók a francia főváros ötödik kerületében. A különleges köztéri tárlat része annak a projektnek, amely Franciaország-szerte arra keresi a választ: milyen karcolt jeleket őriznek a nemzeti emlékművek, mit üzennek az ősi lenyomatok a mának?
A Centre des monuments nationaux (CMN) – amely Franciaországban csaknem száz emlékművet, kastélyt, templomot gondoz – az idei évben a graffitire mint művészeti formára koncentrál. A Sur les murs. Histoire(s) de graffitis (Jelek a falakon. A graffiti története(i). nagyszabású kiállítás-sorozat, amelyben a CMN kilenc kiemelkedő emlékműve vesz részt, köztük a Vincennes-i kastély, If vára vagy a Panthéon. Az egymástól térben és időben távol épült helyeket többek között a graffiti tartja össze, hiszen több száz éves falaikon karcolt és rajzolt nyomot hagytak építtetőik és látogatóik is. A CMN a fotókiállítások és különleges tárlatvezetések mellett egy olyan egyedülálló monográfiát is kiad, amelyben húsz szöveg, interjú és esszé keresi a kapcsolatot a kortárs graffiti és a 18. századi francia börtönök vagy a középkori angol templomok falán megtalált jelek között.
Honoré-Gabriel Riquetti de Mirabeau, rue Malbranche 17 – Didier Plowy
A Panthéon Franciaország és Párizs egyik leglátogatottabb helye: évről-évre ezernyi turista hajt fejet többek között Voltaire és Rousseau, Marie Curie, Simone Veil és Louis Braille sírja előtt. Az eredetileg templomnak épült nemzeti mauzóleum felső részein azonban több ezer graffiti rejtőzik, amelyeket a projekt ideje alatt vezetett túrákon lehet megismerni. Az építőmunkások és zarándokok rajzai mellett humoros, erotikus és politikai feliratok olvashatók, így például a franciaországi szovjeteket éltető felirat 1917-ből, a száműzött libanoni politikus Al Baruni neve vagy éppen anarchista üzenetek.
Talán éppen ezért nem véletlen, hogy a CMN kurátorai Christian Guémy-t (C215) kérték fel arra, hogy a Panthéonból kiindulva gondolja újra korábbi stencil portrésorozatát. A kortárs francia street-art egyik legjelentősebb művésze rendkívül érzékeny a világ történéseire, festékszóróval hívta fel a figyelmet például azokra, akik a ruandai népirtásban üldözötteket mentették, de a békét hirdető Ferenc pápa is megjelent munkái között.
Graffiti a Panthéon felső részén – Romain Veillon (Centre des monuments nationaux)
A művész új projektjében július 10. és október 8. között huszonkilenc olyan lenyűgöző személyiség portréja látható Párizs utcáin, akik a Panthéonban nyugszanak. A nemzet nagyjai – köztük például André Malraux és Émile Zola írók, René Cassin Nobel-békedíjas vagy Gaspard Monge matematikus – „kilépnek” az utcára, lendületes, erőteljes képmásuk mintegy aláhúzza, megerősíti jelenlétüket a franciák mindennapjaiban. Összehasonlíthatatlanul hangsúlyosabb részvétel ez, mint nevük a megszokott párizsi utcanév-táblákon, hiszen egyszerre meghökkentő és eredeti, ahogy Bergson arcképe egy postaládáról vagy Dumas kicsit felhúzott szemöldöke egy lépcsőfeljáróból tekint a járókelőkre. Érdekes feszültséget hordozhat az is, hogy az eredetileg alulról szerveződő, underground, intézmények nélküli szcéna hogyan találkozik azoknak a szellemével, akik a „magaskultúrát” alakították, annak „termékeit” létrehozták.
A köztéri graffitik mellett a mauzóleumban egy apró, de annál izgalmasabb kiállítást is berendeztek. A tárlaton láthatók C215 munkaeszközei és fotói, valamint néhány kiválasztott személyiség levelei és könyvei is – rajtuk természetesen C215 kézjegyével. A kiállításon magunkhoz vehetünk egy térképet is, amelyen a környező utcákban jelölték a portrék helyeit – bár néhol nem pontosan, de a projektnek kifejezetten jót tesz a nyomozás, a Panthéon környéke ugyanis egészen más arcát mutatja, ha a street art és C215 portréi felől közelítve fedezzük fel.
Émile Zola, rue Gay-Lussac 39 – Didier Plowy
C215 azt szeretné, ha a képei előtt találkozók beszélnének arról, amit látnak és így változtassanak a világ dolgain. Guémy azonban nem naiv, egy vele készült interjúban úgy fogalmaz: nem szereti a túl nagy képeket, ezért mindig olyan méretben gondolkodik, amelyet ha valaki nem akar, talán nem is vesz észre. C215 munkái a világ számos pontján felfedezhetők: Los Angelestől Tel-Avivig, Srí Lankától Kingstonig, Londontól Rómáig láthatók az utcák falain, konténerein, postaládáin vagy elhagyott kapualjakban. A fajsúlyos falfestmények mellett a műfajra jellemző frivol, vicces alakok vagy a popkultúra ikonjai is megjelennek. A művész alkotásai a közterek mellett elsőszámú kortárs kiállítóterekben is láthatók. Honlapja szerint egyelőre nincs budapesti munkája, Bécsben, Pozsonyban és Prágában azonban már van C215-nyomat.
Nyitókép: A kiállítás a Panthéon alagsorában – Didier Plowy
