Az Etele Hagyományőrző, Lovas és Szabadidősport Egyesület (Cigánd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye) szervezésében a Nagy Háború állatainak emlékét idéző kiállítás nyílt október 7-én, hétfőn a Bodrogközi Múzeumportán (Cigánd, Fő utca 54.). A tárlat megtekinthető október végéig a múzeum nyitvatartási idejében.
„Én mondom nektek, az a legnagyobb komiszság,
hogy állatok is vannak a háborúban.
(E. M. Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan)
A Nagy Háborúval foglalkozó kötetekkel könyvtárakat lehetne megtölteni. A sok millió halott és sebesült, összeomló birodalmak, országhatárok megváltozása mellett mégis viszonylag kevés fény esik az első világháborúban “besorozott” kettő- és négylábú állatokról, valamint a háború okozta változásokra az állatvilágban. A cigándi Etele Hagyományőrző, Lovas és Szabadidősport Egyesület a Nagy Háború befejezésének centenáriuma alkalmából egy tudományos ismeretterjesztő kiállítással és a hozzá kapcsolódó kötettel állít emléket az I. világháborúban besorozott, valamint „a harctereken szívtelenül szétmarcangolt állatokért...” (Dsida Jenő: Fecskék könyve)
A Világ című újság 1915. december 30-i számában jelent meg az „Állatok és növények a háborúban” című cikk, melyben ez áll: „a háború nemcsak a térképeket változtatja meg, nemcsak embereket űz el szülőföldjükről, nemcsak vidékeket tesz néptelenné, de nagy kihatással van az állatok és növények világára is. […] Sok vidéken feltűnt már, hogy szokatlanul megcsappant a varjak és a hollók száma. Ezek a madarak most a csatatereken tartózkodnak, követik a seregeket, lesik a lóhullákat. Még rosszabbul jártak a mezei és erdei állatok, a nyúl, az őz és a szarvas, amelyeket biztos fészkeikből üldöztek ki a felvonuló seregek. Rendkívül sok háziállat is esett a háború martalékává. Felgyújtott falvak, elpusztított majorságok négylábú lakói épp úgy megérezték a háborút, mint az emberek…”
Tudományos-ismeretterjesztő projektünk a londoni Animals in War (2004) emlékműről kölcsönözte címét: Nekik nem volt választásuk. A Nagy Háború szakirodalmát tanulmányozva döbbentünk rá, mily kevés kötetet szenteltek a katonák segítőtársainak, legfontosabb élelemforrásának: a hadra fogott állatoknak. A vizsgált korszakból Pásztor József: „Négylábú bajtársaink” és Móra Ferenc: „Filkó meg én” könyvei emelhetők ki. Mindkettő 1915-ben jelent meg. A fenti kötetek sorába sorolt könyvünk felépítése a vándorkiállítás tematikáját követi. A köszöntő és bevezető tanulmány után egy-egy fejezetben tárgyalja az Osztrák-Magyar hadsereg szervezetének felépítését és a harctéri szolgálatot teljesítő állatok sorsát. A villamos- és gőzgépek korában a háborús hónapok alatt a legfontosabb szerep a négylábú bajtársaknak jutott: a gazdasági, kereskedelmi, katonai, közlekedési és közélelmezési jelentőségű lovak – a huszárok, tüzérek, és a trén „nélkülözhetetlen” segítőtársai –, a hadikutyák, a szarvasmarhák, öszvérek és szamarak fejezetei követik. Külön fejezet foglalkozik a hadi madarak: postagalambok, kanárik és az elfogásukra alkalmazott ragadozómadarak – héják, sólymok történeteivel. A feltárt kordokumentumok – fényképek, naplók, rajzok – alapján ismertetjük a fenti állatok tenyésztését, kiválasztását, kiképzését és az Olvasók számára érdekes történetekkel illusztráljuk harctéri szereplésüket.
A kötetben külön fejezetet szánunk a háborús érem másik, sötét oldalának a katonákat kínzó, megbetegítő élőlények bemutatására is. A lövészárkokban tanyázó rágcsálók: egerek, patkányok, a járványterjesztő rovarok és bogarak: tetű, bolha, légy, szúnyogok, legvégül a dögevő madarakkal: varjak, hollók zárjuk a sort.
A „Nekik nem volt választásuk” című kiállítás történeti tablói mellett több száz digitalizált képeslappal és fényképpel ismerkedhet meg az érdeklődő. A bemutatott emlékeket több hazai múzeum, könyvtár és levéltár mellett Varga László és Dr. Sőregi János hagyatékából válogattuk.
A kiállításnak köszönhetően az Érdeklődők a Nagy Háború egy kevésbé ismert és kutatott, mégis fontos szeletét ismerheti meg. Eredményeink az általános és középiskolai oktatásban egyaránt felhasználhatók. A bemutatott, többségében ismeretlen kordokumentumnak, és a legújabb kutatási eredményeknek köszönhetően a kiállítást a hazai- és a külföldi szakemberek is haszonnal látogathatják.
A kiállítás az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg.
