Hegedűvel és puskával – a Nagy Háborúban

kiállítás

2018-09-12 09:00

Scholtz Róbert Gergely régész, történész kutatómunkájának köszönhetően az első világháború elfeledett cigány katonáinak emlékét idéző vándorkiállítás nyílik szeptember 12-én, szerdán délután fél 5-kor a miskolci könyvtár központi épületében. A Hegedűvel és puskával – a Nagy Háború elfeledett cigány katonái (1914-1918) című tárlat megtekinthető szeptember 22-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.

 

“Úgy harcolt a cigány, mint egy oroszlán. A fáradalmakat a legjobban bírta, igényei nem voltak, meleget vagy hideget föl sem vette, s ha verekedni kellett, nem volt vakmerőbb legény az egész ezredben. Azt akarta megmutatni, hogy a cigánynak, a mindenünnét kirúgott, mindenkitől lenézett cigánynak is van hazája.”

 

A Nagy Háború idején Magyarország területéről 3,4 millió férfit – köztük többezer cigányt is – behívtak katonának. A 17-55 év közötti regruták mindenütt harcoltak, ahol a Monarchia háborúzott: előbb a balkáni fronton Szerbia és keleten a Cári Oroszország ellen, majd a semlegességüket feladó olaszok és románok ellen, kisebb-nagyobb csapataik a nyugati és a török hadszíntéren is megfordultak. Mi lett ennek a következménye? A bevonult férfiak közül a negyedik év végére 530 ezer meghalt, 833 ezer fogságba esett. A sebesültek, hadirokkantak száma megközelítette a 2 milliót.

 

Kevéssé elterjedt az a tény, hogy 1914-1918 között számos cigány katona – “füstös”, “fáraó-, fekete-honvéd” – küzdött a világháborúban szárazföldön és vízen, sőt, „cigány-szerelem” fedőnévvel 1918 őszén magyar csapatokat szállítottak az olasz frontról a nyugati hadszíntérre. Mivel a Monarchiában a cigányságot társadalmi rétegként és nem önálló nemzetiségként kezelték, ezért áldozatvállalásukról, helytállásukról viszonylag keveset tudunk.

 

Fotó: Nyírbátor környéki cigány pár - Báthori István Múzeum, Nyírbátor

 

Mind a mai napig erősen hat a cigányokat körülvevő társadalom megítélésére, véleményformálásra a 19. század cigányságképe. A Nagy Háború előestéjére országosan elterjedt a vándorcigány és a letelepedett cigány kettős képe. Míg a kóborokat a társadalom ellenségének tekintették, addig a letelepedett, a társadalmi normákhoz alkalmazkodott cigányokat nem is sorolták a cigányok közé.

 

Az 1914. évi általános mozgósítás a Monarchia cigány férfiait is hadba szólította. I. Ferenc József önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében a cigányok közül kerültek ki az ezredek hangászai – kürtösök, dobosok –, hivatásos és önkéntes frontzenészei. A cigányok többsége a gyalogságnál harcolt, de van adatunk cigány huszárokól és tengerészekről is. A „fekete honvédek” között nem egy ügyes kém, kovács és kosárfonó akadt, továbbá jó hasznukat látták a front mögötti kertgazdaságokban is. 

 

A miskolciak körében talán a legismertebb és legnépszerűbb cigány katona a diósgyőri Oláh György volt. Róla mintázták a 10-es Honvéd című tábori lapban rendszeresen megjelent bakát, Oláh Gyurit, és az ő szemszögéből, sok-sok humorral tudósítottak a „hadi helzetrűl”.

 

A szeptember 12-től 22-ig a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár központi épületében – az I. emeleti olvasótérben – látható kiállítás a korabeli cigányság helyzetét, a cigányokhoz kapcsolható hadi- és történelmi eseményeket teszi közzé. Így állít méltó emléket a Nagy Háború viharában a hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is készen állott cigány katonáknak.

 

Fotó: Orosz hadifogságban: tiszti cigányzenekar (Kajon Árpád gyűjteménye) - © magánarchívum fotója

 

A vándorkiállítás Miskolc után Nyíregyházán és Debrecenben nyitja meg kapuit. A bemutatott emlékeket több hazai múzeum és levéltár mellett Babos Krisztina, Hermann Attila, Kajon Árpád, Rainer Pál és Varjasi Imre gyűjteményeiből, továbbá Dr. Sőregi János hagyatékából válogattuk. A festményeket Oláh Richárd készítette.

 

A kiállításhoz kapcsolódik a könyvtár gyűjteményének felhasználásával készült kötetbemutató és irodalmi ajánló. Címe: A Nagy Háború az irodalomban és a történelemkönyvekben.

 

Magnyitó

 

A szeptember 12-én, szerdán délután fél 5-kor kezdődő megnyitón a könyvtár nevében dr. Prokai Margit igazgató köszönti a vendégeket, majd Petrovánszki Norbert, a HANGADÓ Egyesület elnöke mond bevezetőt.

 

A szakmai megnyitót dr. Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum címzetes igazgatója tartja. Ezt követően Scholtz Róbert Gergely régész, történész, a „Hegedűvel és puskával” című kiállítás szervezője alkalmi tárlatvezetés keretében számol be a Nagy Háború elfeledett cigány katonáinak életéről, katonai szolgálatáról.

A kiállítás az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg.

 

A megnyitó helyszíne:  Könyvtár központi épülete, Miskolc, Görgey A. u. 11.

 

 

 

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30