MúzeumTrip! Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely

A Kecskeméti Katona József Múzeum tematikus múzeuma

Kalmár Ágnes
2020-09-07 20:00

 MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza és a Magyar Nemzeti Múzeum után most a Kecskeméti Katona József Múzeumban vendégeskedünk. Miután megismertük a múzeum legfrissebb projektjeit, most a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhelyben vendégeskedünk. 

 

 

 

Az országos gyűjtőkörű múzeum, s a szorosan mellette működő játékkészítő és kézműves műhely 1981. december 4-én nyílt meg, ekkor indult meg a muzeális értékű játékok gyűjtése is, mégpedig azzal az alapító elképzeléssel, hogy létrejöjjön a magyar nyelvterület játékkultúráját őrző és bemutató tárgy-együttes. Bár az előző száz év gyermekkultúrát alakító törekvései együttesen jelentik az előzményeket, a közvetlen kezdeményező erőt az 1979-es Nemzetközi Gyermekév eseményei adták. Dr. Bánszky Pál művészettörténész, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója – korábban a Népművelési Intézet Vizuális Művészeti Osztályának tudományos főmunkatársa – már egy évvel korábban megfogalmazta az intézmény létrehozásának igényét. Az újszerű elképzelés azonnal támogatást kapott a megye vezetőségétől. Az alapításról sokat elárul, hogy kezdetkor Nagy László nevével kívánták megtisztelni az új létesítményt. Végül egy ősi kiszámoló vers soraiból kapott elnevezést a kettős feladattal induló műhely és múzeum. Mindehhez a keretet egy erre a célra emelt, napjainkban is változatlan formában álló sajátos épület adta, melynek központi terét a honfoglaló magyarok jurtája ihlette. Az épületet, mely stílusában a helyi hagyományokat követi, Kerényi József, Ybl- később Kossuth-díjas építészmérnök tervezte, aki ezekben az években Kecskemét város főépítésze volt. Az 1976-ban múzeumi célokra felújított Bánó-ház műemléképülete a Szórakaténusszal együtt bástyaként védte a mellette fekvő régi városrészt az újjáépítési szándékoktól. Magáról a Szórakaténuszról az építész így nyilatkozott: „Valójában ez egy furcsa ház: nem az építészeti kialakítása miatt szép, hanem attól, hogy gyerekek népesítik be, hogy énekelnek, verset mondanak, mesét játszanak, megszépül tőle maga a ház is...".

 

Csontjátékok, ökör és ügyességi játék 

 

Nem volt meglepő ezekben az években, hogy a gyermekjáték, a játék oly nagy figyelmet kapott, hiszen az 1970-es évek második felétől egymást követték Magyarországon a kézműves tevékenységen alapuló játékkészítő táborok (Csillebérc, 1976.), valamint a különböző játékkiállítások. Kecskeméten, Kodály Zoltán szülővárosában, a népművészethez kötődő képző- és zeneművészeti intézmények jöttek létre ezekben az években. Mindebbe szépen illeszkedett a gyermekek tárgyalkotó tevékenységét formáló játékműhely gondolata, ahol a kultúrtörténet fennmaradt emlékei nyújtanak hátteret a kézműves játékkészítés folyamatához.

 

Francia mozaikrejtvény játék, 1780 k. 

 

Az egykori Fiatalok Népművészetének Stúdiósai töltötték meg tartalommal az első évtizedet. Magával ragadó, elszánt és tehetséges fiatalokként említi őket Csoóri Sándor az 1970-es években. Rajtuk keresztül, valamint az ország különböző területéről meghívott mesterek és mesemondók által olyan erő sűrűsödött itt, ami az ember legjobb szándékait ötvözte. Bátran állítható, hogy szinte minden nap ünnepként telt el, itt tartózkodni kivételes állapotot jelentett. Mindeközben a nagyszámban ideérkező gyermekek megismerkedhettek kultúránkkal, szokásainkkal, megérezhették az ízét, milyen is az, ha ki-ki tehetsége szerint formálhatja-alakíthatja saját környezetét. A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely évről-évre formálódott, működésében a gyermekek tárgyalkotó tevékenysége, valamint a gyűjtemény nagysága és jelentősége váltakozva kerültek előtérbe, ami jól tükröződik az intézmény elnevezésének többszöri módosításában is. Az intézmény különlegességét hosszú éveken keresztül a játékkészítő és kézműves műhely jelentette, bár ezekben az években még a régi játékok (1920 előttiek), a belőlük rendezett játékkiállítások is különleges, korábban ismeretlen élménynek számítottak. 

 

Ökörpárok, Felvidék, 1890 k. Somogyudvarhely, 1970.

 

Rendkívül tanulságos lenne évtizedek távlatából, valamint egy rendszerváltást követően végigkísérni az intézmény létrejöttének közvetlen előzményeit, a gyűjtemény és a műhely alakulásának folyamatát, követni a különböző szakterületeken dolgozó munkatársak intézményalakító tevékenységét. Nem könnyű feladat az alapítókat, az építészt és építtetőket, a közel négy évtized munkatársait és a sok segítő szándékot a teljesség igényével és értékei szerint lejegyezni. Köszönetképpen legyen elegendő a világhírű építész, Makovecz Imre 2011. szeptember 7-én a Szórakaténusz számára fogalmazott rövid köszöntőjének utolsó gondolata: „…A Szórakaténusz Játékmúzeum megőrizte, létrehozta azokat az értékeket, melyek nélkül már nem lennénk.”  A gyermekeket és a gyermekkort különösen tisztelő művész ezer szállal kötődött az intézményt teremtő nemzedékhez, a közösségépítő elképzelésekhez. S bár az intézmény tevékenysége folyamatos változáson megy keresztül, őrizni kell az eredeti, alapító elképzeléseket, csakúgy, mint a működésnek helyet adó építészeti struktúrát, és annak stílusát.

 

Játékkártya, Salamon Antal, Kecskemét, 1850 k. 

 

Napjainkra már közel 60.000 muzeális értékű darabot őriz a gyűjtemény, közöttük az ősi eredetű csigacsont-játékok, egyszerű népi játékok, valamint a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi játékszerei, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények, és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak. A tárgyak témaköre rendkívül gazdag, melyet különböző népek hagyományos játékszereinek sajátosságai színeznek, hiszen a szomszédos országok, valamint a lengyel, észt, mordvin, mexikói, japán és számos nép játékkultúrájának jelentős együtteseit is megtalálhatjuk a gyűjteményben. A legrégebbi játék egy valódi műremek, francia mozaikrejtvény az 1760-as évekből, a legújabbak pedig napjaink egyedi iparművészeti tárgyai.

 

Koczkás Kóta játék 

 

A 20. század első évtizedében nagy hangsúly került a tárgyi gyermekkultúra alakítására, művészi igényű tervezésére. Az iparművészetben évről évre megfogalmazták a gyermekszoba otthonokban elfoglalt jelentőségét, nem győzték hangsúlyozni a játékok, képeskönyvek, majd az iskolai tanterem, tankönyvek és szemléltető eszközök nevelő hatásának fontosságát.

 

Szent Miklós, Grabowieczky Leon műhelye, Budapest,1925. 

 

Az 1920-as évek játéktervezői közül Grabowieczky Leon festőművész-rajztanár személye emelkedik ki. 1919 novemberében Erdélyből Budapestre települve, a X. kerületi, kőbányai Szent László Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanáraként fokozott erővel látott hozzá „Grabóka” játékműhelyének létrehozásához. Játékai korabeli iparművészeti kiállításokon szerepeltek itthon és külföldön egyaránt.

 


Karinthy Frigyes - Kozma Lajos, Zsuzsi Bergengóciában, 1921

 

A magyarországi vasút múltját idézik a vasútmérnök Somogyi Miklós és testvére, Somogyi Géza által készített modellek. Az arányaiban és részleteiben pontos vasúti kocsik és épületek az 1940-es években készültek.

A régi Győri Gyufagyár 1919-ben alakult át fémlemezipari tömegcikk üzemmé, s ettől kezdve Magyar Fémdoboz Művek Rt. név alatt működött. Itt kezdettől fogva gyártottak játékokat. Az államosítást követően Fémdoboz és Tubus Művek, majd 1954-től a budapesti Lemezáru Gyár győri telepe lett. A Lemezáru Gyárral együtt 1959-ben a Fémlemezipari Művekhez csatolták az egységet, majd később Elzett Művekként szerepelt. Ettől kezdve a győri telep elsősorban játékok gyártásával foglalkozott. 1982-től a Lemezáru Gyár a győri gyáregységgel együtt kivált az Elzett Művekből és ismét önálló vállalattá alakult.

 

Pocelánbaba az ágyban 

 

Kecskeméten készült játékok: A történet Debrecenben kezdődött, amikor özv. Schindler Györgyné 1949-ben magára maradt gyermekével. Saját ruhájából varrt babákat, melyeket a piacon árusított, majd a Debreceni Játékszövetkezetben dolgozott. 1952-ben költözött Kecskemétre, itt a Háziipari Szövetkezetben folytatta a babakészítést. 1955-ben vált önállóvá, babákat készített és javított, mesefigurás díszpárnákat varrt. Később már lányával együtt dolgozott, a „Görög udvar” ma is működő üzletének üzemeltetését is együtt indították el.

 

A Szórakaténusz sok száz darabos cserépsíp gyűjteménye szinte a világ minden tájáról őrzi a különböző fazekas központok sajátos, formájukban és színeikben más vidékekkel össze nem téveszthető tárgyait. Az ember hitéhez, mítoszokhoz és mindennapi életéhez fűződő alakokat ábrázolnak.

 


Szent Miklós, Grabowieczky Leon műhelye, Budapest,1925.

 

Vásárfia, búcsúfia kedves tárgyai egyetlen gyermeknemzedéket voltak hivatottak kiszolgálni, mindenesetre napjainkra fönn alig maradtak, inkább csak készítésük helye, ideje, hagyománya vagy egy-egy emlékezetes vásárból érkezett ajándéktárgy emléke és története. Mátraverebély – Szentkút templomának már a 14. században voltak búcsúkiváltságai. Nem is olyan régen még a közeli Hasznos faluban szinte minden család foglalkozott fafaragással, ma már csak kevesen. Sándor Gyula Salgótarjánban élt, görbe botot és fokost készített, mellettük kisgereblyét, valamint tologatós, csattogós lepkét, kereplőt, játékbölcsőt és lovaskocsit.

 

A Játékkészítő és Kézműves Műhely óvodás, iskolás és felnőtt csoportokat egyaránt szeretettel vár a különböző foglalkozásokra, melyek szorosan kapcsolódnak a múzeum kiállításaihoz, az intézmény muzeális gyűjteményéhez. Elsősorban természetes anyagokból készülnek tárgyak, főként játékok, de a műhelyfoglalkozásokon helyet kap a tánc, a zene, a közös játék is.

 

Márkus Géza, Fababa, 1911 k. 

 

Az új ismeretek játékos átadásán túl egy múzeumba örömmel járó generáció kinevelése a szándék, akik visszatérő vendégekké válnak az ország hasonló intézményeiben. A programok összeállításánál fontos szempont a minél szélesebb közönség megszólítása, szem előtt tartva a látogatók igényeit is.

 

Korcsova és baksi, Székelyvarság, 1992. 

 

A Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely gyűjteménye a folyamatos, sokszínű programoknak és a vele együtt létrejövő szakmai-emberi kapcsolatoknak köszönhetően szerteágazóan alakult, mégpedig oly módon, hogy mindvégig megőrizte személyes jellegét. Jól látható, hogy a halhatatlannak tűnő értékek mellett hogyan fordul a figyelem olyan újabb területekre, ahol korunkat meghatározó gondolatok és események sűrűsödnek. A gyűjtés és kutatás új szempontjai, a műhelyfoglalkozások folyamatos változása kíséri az itt folyó tevékenységet.

emlékezet, kiállítás, látogató, programajánló, színház
2020-08-26 07:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00