A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Jelen pillanatban a Csornai Muzeális Kiállítóhelyen időzünk, ahol már megtapasztaltuk, milyen erős az itt dolgozók küldetéstudata, majd a múzeum történetével ismerkedtünk meg, legutóbb pedig azt a folyamatot követhettük nyomon, melyben az intézmény közzéteszi digitális tartalmait közönsége széles körű elérésére a jelenlegi speciális helyzetben. Az intézmény állandó kiállításainak áttekintése után a múzeumpedagógiai programját járjuk körbe.
A 2015-ben kidolgozott múzeumpedagógiai koncepciónk alapvetően alakította át a látogatói élményszerzés lehetőségeit és szintjeit.
A korábbi múzeum kínálat gerincét, 90%-osan a tárlatvezetések képezték. A tárlatvezetés kiszélesíti az élményszerzés lehetőségeit, és elhagyhatatlan műfaj, ám nagyobb vagy szórt figyelmű csoport esetén több probléma is felvetődik. Tapasztalataink szerint a klasszikus tárlatbemutatásnál hatékonyabb a közvetlen kommunikációra épített, interaktív elemekkel kiegészített, közös felfedezés élményét adó vezetés, illetve a kiegészítő forrásokkal (zene; vetítés; játék stb.) kísért foglalkozás.
E programoknak nagyon sok típusa létezik nálunk is, az abszolút játékos, meseelemekkel fűszerezett foglalkozástól kezdve a felnőttek továbbképző foglalkozásáig, de a legfontosabb lényegi elem változatlan: minden látogatói réteget a saját igényeinek megfelelően, a saját nyelvén szólítunk meg.
Az óvodások varázsszőnyegen közlekednek az elvarázsolt épület varázstermei között, ahol minden alkalommal mást és máshogy láthatnak. Ez nem csupán játék, de így elkerülhetjük a „ne nyúlj a tárlókhoz, vitrinekhez” felszólítást, hiszen a szőnyegen haladva kis kezeikkel nem érik el. A gyerekek szeretnek és tudnak játszani, ha varázsvilágba helyezzük őket, akkor ténylegesen keresni fogják a varázslatot, és addig nem nyugszanak, míg meg nem találják. Óvodásokat lehetetlen (de legalábbis hiábavaló) általános tárlatvezetésre vinni, de vásározó játék keretében észrevétlenül megismerik a néprajzi kiállításunkat, detektív-, vagy húsvéti tojáskereső játék során észrevétlenül megnézik, sőt meg is jegyzik történeti kiállításainkat. Minden kiállításunk az élet egy szegmenséről szól, és az élet minden szegmenséhez kapcsolható egy-egy mese, melyeknek tanulságai, tapasztalatai megtalálhatóak a kiállításokban. A mese a kiállítás kézzelfogható tárgyaival hitelessé lesz. Tematikailag az óvodások mindenre nyitottak, általában a „Jeles napok”-hoz (Szent Mihály-nap; advent; húsvét; március 15.) kapcsolódó programokra hívjuk őket, illetve az időszaki kiállításokra, de sokszor bejelentés nélkül is bejönnek, „beköszönnek”. A foglalkozások időtartama nem haladja meg a 20 percet, és egyszerűbb kézműves tevékenység is kapcsolódik hozzájuk.
Óvodások a múzeumban
Az általános iskolásoknál a témaválasztást az adott osztály aktuális tananyaga szabja meg. Közel 30 tételes múzeumpedagógiai kínálatunkból választhatnak a pedagógusok, de nyitottak vagyunk egyedi javaslatokra, kérésekre is. A tudomány elsőre nehezen befogadható kereteit emberi gesztusokkal lazítjuk, múzeumpedagógiánk kulcsszavai a valódi élményszerűség, a humor és az interaktivitás. A gyerekek számára további motívációt jelent a speciális múzeumi osztályozás, amelynek lényege, hogy teljesítményüket saját maguk ítélik meg – felnőttek számára sokszor meglepő szigorúsággal. Csoportjaink ezen túl is jól motíválhatók azzal, hogy minden – észszerűségen alapuló – válasz helyes, vagy, ha nem is teljesen az, a helyes elemeket kiemelve, minden hozzászóló diák dicséretet, elismerést kap, hiszen a felmerülő kérdések nem közvetlenül a tananyagon alapulnak. Megfigyelhető, hogy nem a teljesítménykényszertől hajtott „jó tanulók” teljesítenek jól nálunk, hiszen az iskolai oktatástól eltérő kompetenciákat hívunk elő.
Általános iskolások múzeumpedagógiai foglalkozásokon
Foglalkozásaink jó hangulatúak, fegyelmezési problémáink nincsenek, a legkeményebb fegyelmezőeszközünket, „ha nem viselkedtek rendesen, máskor nem jöhettek múzeumba” ritkán kell elővennünk, s ha mégis, nagyon hatékony.
Minden alkalommal vetített zenés-képes előadással vezetjük fel a témát, provokálva a hozzászólásokat, tudatosan vitákat generálva, a tudomány misztifikálása helyett könnyed, humoros megfogalmazással dolgozva fel az adott tematikát, amelyet a műtárgyak kézbeadásával teszünk hitelesen megtapasztalhatóvá, közérthetővé. A kapcsolódó kiállítási egység megtekintését követően pedig kézműves foglalkozással zárjuk a múzeumi órákat.
Óvodásoknak minden esetben, iskolásoknak projektnapokon, iskolai szünetekben az élményszerzés harmadik szintjét is biztosítjuk, lehetőséget teremtve a játékra. Az áhítatos rácsodálkozástól az „AH”-tól a foglalkozások során eljutnak a valódi megtapasztalás segítésével a felismerésig, „AHA”, mindezt élményként megélve „HAHA”.
Játék a múzeum előtt, és játék a múzeumkertben
Csorna valamennyi iskolájával állandó, jó kapcsolatot alakítottunk ki, a különböző általános- és középiskolákkal egyaránt, sőt a járási oktatási intézményekkel is egyre rendszeresebbé válnak közös programjaink, az Utazó Múzeum keretében. Munkánk elismerésének tekintjük, hogy járáson kívüli iskolák is számos alkalommal kifejezetten a múzeumpedagógiai foglalkozásaink miatt utaztak Csornára, akár 40 km-ről Győrből, akár 50 km-ről Sopron mellől, de még a közel 200 km-re fekvő Budapestről is.
Kiemelt hangsúlyt helyeztünk új szemléletű közönségkapcsolati tevékenységünkben a speciális igényű, megváltozott képességű fiatalokból álló közösségek életminőségének javítására. Úgy gondoljuk, ők nem sérültként, hanem különleges emberként kezelendők, teljes értékű felnőttként. Nem csupán hisszük, de az elmúlt években ténylegesen megtapasztaltuk, amit Isten az egyik kezével elvett, azt a másikkal bőségesen visszaadta. Foglalkozásaink számukra nem iskolai jellegűek, hanem tudományos-népszerűsítő stílusúak, az esetleges akadályoztatottság nem jelent általános korlátokat. A kapcsolódó tevékenységeknél természetesen igény szerint együttműködünk, de folyamatosan arra törekedve, merjenek önállóak lenni, hozzák ki magukból és lehetőségeikből is a maximumot (nem ritkán annál is többet). Úgy látjuk, szakköröseink és szervezeteik egyaránt örömmel és megértéssel kezelik programjainkat, sőt népszerűsítik is, így 3 éven át 3 csoporttal működött szakkörünkhöz 2 éve újabb csoport csatlakozott – így 4-5. tanévünkben már 3 városból (Csorna, Győr, Kapuvár) fogadunk havi 2 alkalommal összesen 4 csoportnyi megváltozott képességű fiatalt.
Múzeumi szakköri foglalkozás
Múzeumi szakkörünk mintájára a helyi Idősek Napközi Otthona kezdeményezte, hogy a napközibe járó szépkorúaknak, akik zöme már mozgásában akadályozott, illetve időskori demenciában szenved, tartsunk kihelyezett foglalkozásokat. A foglalkozásokat „kisöregjeink” örömmel várják, készülnek, számolják a napokat, és a természet kegyetlenségeit legyőzve élénk figyelemmel hallgatnak végig, szívesen szólnak hozzátémáinkhoz, barátságos, szeretettel teli légkört teremtve a kevésbé optimális helyzethez. A gondozó kollégák határozott véleménye, hogy a foglalkozások valóban javítják a gondozottak életminőségét, szellemileg, mentálisan egyaránt pozitív hatást gyakorolnak. Gyakran könnyeket fakasztó visszajelzéseik egyértelmű megerősítést jelentenek számunkra, hogy minden egyes foglalkozással közelebb vagyunk célunkhoz, hogy jelmondatunk ne pusztán szavakat, hanem tapasztalatokat jelentsen: „A Múzeum Eleven-Vidám-Értékes: A Mienk.”
Szépkorúak múzeumi szakköre
Szó szerint gyermekcipőben jár, kidolgozás alatt van a programcsomagunk bővítése, az első lépéseket már megtettük, hogy a legkisebbeket is bevonjuk foglalkozásaink körébe. A babák számára a népszerű „Kerekítő” foglalkozások szisztémája szerint múzeumi tartalmakra építenénk fel a foglalkozásokat, rábaközi mondókák, népdalok, népi játékok, - valamint kedves szakkollégák: Kerekítő Manó és Kisvakond - segítségével bemutatva egy-egy múzeumi műtárgyat, vagy a babákat foglalkoztató „tematikát” (evés, alvás, háziállatok, stb.).
Kerekítő-foglalkozás a múzeumban (Szabó Bellán Tímea foglalkozásvezető)
Az eddig tapasztaltak alapján a babák kíváncsisága megfelelő alap lesz, hogy még egy célcsoportot megnyerjünk a muzeológia eddig sokak által félreismert színes világának, bebizonyítva, valóban összekötő híd vagyunk múlt és jelen, a klasszikus, eltűnő értékrend és a modern trendek között.
