MÚZEUMTRIP - Minden felajánlás egy jó történet

GYULA

Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft.
2020-03-15 20:00

A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait.

Harmadik utunk a harmadik legrégebbi magyar vidéki múzeumba, a gyulai Erkel Ferenc Múzeumba vezet, ahol a múzeum történetének bemutatása után, egy kampányba kapcsolódtunk be, később egy különleges gyűjtőt és gyűjteményt ismerhetünk meg, majd a gyulai vár ásatási eredményeiből kaptunk ízelítőt. Most arról olvashatunk, hogy kik és miként támogatják felajánlásaikkal az intézményt! 

 

Kohán György: A zene

Éjszakai holdfényben két női és négy férfialak látható. A kép jobb szélén az egyik férfi egy sziklán ülve fúvós hangszert fúj. A kép többi szereplője az előadó zenéjét hallgatja. Közvetlen a muzsikus előtt egy kutya ül, a kép középpontjában egy nő egyedül, míg mögötte egy pár áll. Mögöttük, a kép bal oldalán két férfialak látható. Az egyik egy idős ember, aki botjára támaszkodik, mögötte egy fiatalabb férfi áll. A kép bal szélén fejjel lefele „66 X 32” felirat olvasható. A kép közepén fent nyomtatott betűkkel szerepel a kép címe: A ZENE

 

 

Számos, érdekesebbnél érdekesebb felajánlás, s ezáltal történet érkezik az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. által fenntartott intézményekhez. A felajánlók között a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont és az Erkel Ferenc Múzeum a legnépszerűbb. A nagyszámú megkeresés okán érdemes sorra venni, hogy az eltelt időszakban milyen ajándékokkal gazdagodott az európai színvonalú kiállítótérként működő kastély és az ország harmadik legrégebbi vidéki közgyűjteménye.

 

A hatályos szabályok, előírások szerint a látogatóközpontként működő Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély nem fogadhat felajánlást, illetve rendkívül összetett és bonyolult folyamat elhelyezni egy-egy tárgyat a kiállításban. A tárlat kurátora, Sz. Szilágyi Gábor szigorral őrködik a megvalósult koncepció felett; az ajándékok leltárba vételére és megfelelő tárolására a társintézményként említhető múzeum hivatott.

 

Az egyik legszebb példa Pius atya, alias Major György, debreceni Domonkos-rendi szerzetes felajánlása, aki három Kohán-grafikát adományozott a közgyűjteménynek. A felajánlás kapcsán az atyának azért esett a választása a gyulai Erkel Ferenc Múzeumra, mert, mint fogalmazott: a múzeum által kezelt, háromezres darabszámot meghaladó képzőművészeti gyűjtemény „jó kezekben van”, és reméli, hogy a grafikák alkalomadtán megtekinthetők lesznek a Kohán Képtárban is.

 

Cseresznyés János

 

 

Érdemes jobban belemélyedni a történetbe, hiszen a Cseresznyés János, az Erkel múzeum történésze és Major György közötti, Debrecenben, a katolikus plébánián történt személyes találkozó alkalmával a történész olyan értékes információkat rögzített, melyek kevéssé ismert részleteket tárnak fel a képzőművész életéből és a hódmezővásárhelyi születésű atya gyermekkorából is. Kohán György szoros barátságot ápolt Major György szüleivel. A művész számos alkalommal járt a Major család hódmezővásárhelyi lakásában.

 

– Aki Gyuri bácsit kereste, nálunk kereste először – mesélte az idős szerzetes. Kohán egyébiránt egy kis szobát kapott Hódmezővásárhelytől, azonban visszaemlékezéseiből tudható, hogy nem szeretett ott lenni, mert nem volt helye, tere alkotni és akkoriban igazán magányosnak érezte magát. A felajánló azt is elmesélte, amikor Kohán magányos volt, felkereste tanár szüleit, akikkel hosszasan beszélgetett. Sőt, az is tudható, Kohán György egy alkalommal lerajzolta Major György édesanyját; a Fekvő nő címet viselő tanulmányrajz róla készült az 1950-es évek végén.

 

 

Kohán György: Fekvő nő

A krétarajz szabályos négyzet, melyen ágyban fekvő női alak látható. Fejét párnára hajtja, jobb karját feje fölé emeli, bal karjával a jobb csuklóját fogja át. A hölgy könnyed nyári ruhát visel, nyakán gyöngysor, jobb csuklóján karkötő. Jobbra lent a művész szignója: Kohán Gy. A kép hátulján tintával írva: „Kohán György, Tanulmányrajz, Kréta 46 x 46 cm”

 

A Beethoven-portréhoz is személyes élmények fűzik a domonkos rendi szerzetest. A zenei tanulmányokat folytató, akkor még csak 13 éves „Major Gyuri”, – ahogy Kohán szólította – szorgalmasan gyakorolt és Beethoven muzsikáit játszotta lakásuk nagyobbik szobájában a családnak és a náluk tartózkodó Kohán Györgynek. Ez adta az ihletet a képzőművész számára, aki biztatásképpen rajzolta meg, és adta ajándékba a Beethoven-portrét a fiúnak 1958. április 24-én. Az atya a szülei mellett Kohán Györgyöt is úgy jellemezte, mint akiknek köszönhetően zenei pályára lépett; Pius atya később zongoratanári végzettséget szerzett.

 

 

Kohán György: Beethoven

A nyomasztóan sötét, fekete színű háttérből Ludvig von Beethoven arcképe „tör elő”. A zeneszerzőt leszegett fejjel és lehunyt szemmel láttatja a művész. A paszpartuzott kép jobb alsó szegletében az alábbi felirat olvasható: „Major Gyurinak szeretettel rajzolta öreg druszája, Kohán György. Hmvhely 1958. IV. 24.”

 

Igazán megható az a fajta nagylelkűség, amit Czapkó Róbert részéről tapasztaltunk. Mint az újszászi fiatalember írta, amikor a családjával a kastélyban járt, akkor az emeleti térben, a nemesi életmódot bemutató szakasznál látott egy vadászjegyet. A korabeli dokumentum vadászati bérletként szolgált és névre szólóan állították ki. Hozzátette, édesapja, Czapkó János 2017 októberében hunyt el és ráhagyott sok más mellett egy eredeti vadászati jegyet is, amit 1879. november 5-én állított ki Békés megye törvényhatósága. A kiváló állapotú, vadászatra jogosító jegy 12 forintba került, 1879. december 31-ig szólt az érvényessége és Bányai Imre részére állították ki. A becses vadászati jegy hátlapján olvasható, vonatkozó „törvényczikk” előírásaiból megtudhatjuk, mettől-meddig volt szabad zergére, fajdkakasra vagy éppen „fáczánra” vadászni.

 

 

Első hallásra furcsának tűnhet a szombathelyi Endrész Ferenc felajánlása: összesen húsz darab kottás- és énekes könyvet, füzetkottákat kapott tőle a gyulai közgyűjtemény. Tőle érkeztek a soron következő tárgyak is: egy Unitra elektromos lemezjátszó, egy üveg Császárkörte likőr, egy üveg Kőbányai Világos sör, egy palack Boglárka Kadarka vörösbor, egy Crepto wc papír, egy lefölözött tejpor és egy nyerskávé.

A szombathelyi adományozó egy szovjet Volna márkájú paradicsomos halpástétomot, egy sertésmájkrémet (ami a Szegedi Konzervgyárban készült) és egy Szabad Föld lapszámot (1992. jan. 14.) is átadott a múzeumnak. Az átadott kollekció különlegességére magyarázatul szolgál, hogy annak jelentős része egy II. világháborús, amerikai katonák által kiosztott segélycsomagból származik.

 

Az emlékezetes felajánlások közül nem felejthetjük ki Rácz Lászlóét. Ő kiváló állapotú XIX. századi bútorokat, egy intarziás biedermeier ruhásszekrényt, két darab neobarokk széket és egy kisméretű asztalt adományozott az Erkel Ferenc Múzeum részére. S bár a közgyűjtemény rendszeresen kap ilyen jellegű megkereséseket, ezeket a berendezési tárgyakat azért fogadta a múzeum, mert vélhetően gyulaiak, így aztán bizton helyet kaphatnak majd egy, a későbbiekben esetlegesen megvalósuló várostörténeti kiállításban.

 

 

A tulajdonos azzal kereste meg az intézmény munkatársait, hogy a bútoroknak nem találnak helyet az általuk vásárolt házban. De – ami ennél is fontosabb – látták, hogy igazán régi darabok, s így felmerülhet a múzeumi célra való felhasználás. Mint Rácz László fogalmazott, nem gondolt az értékesítésre, rögvest az adományozás mellett döntött. Liska András, a gyulai múzeum szakmai vezetője kifejezte, betalált a dolog, mert egyébként raktározási hiányosságok okán viszonylag kevés nagyobb tárgyat, illetve bútort tudnak elfogadni, de ez esetben kiugróan jó minőségű, a XIX. század második feléből eredeztethető berendezési tárgyakról van szó. Bár az adományozó előtti tulajdonosokról és a tárgyak történetéről keveset tudunk, az bizonyos, hogy az adományozót megelőzően egy asztalos mester volt a tulajdonos, aki nagy figyelmet fordított az állagmegóvásra. A bútorok sokáig egy belvárosi ingatlanban voltak használatban, a házat a berendezési tárgyakkal együtt vásárolták, ezután történt meg a felajánlás.

 

A fenti, különböző okokból különlegesnek mondható tárgyak adományozói mellett természetesen nagy köszönet illeti a többi felajánlót is, hiszen nem egyszer családi ereklyeként őrzött tárgyi emlékek kerülnek a jó szándék, nagylelkűség megnyilatkozásaként a közgyűjteménybe. A kapott tárgyiasult emlékek sokat jelentenek, nagy becsben tartjuk őket.

A gyulai Haász Ferenc Thorma János: Az aradi vértanúk című színezett litográfiáját, valamint Ismeretlen művész: Az ifjú I. Ferenc József és Sissi kettős portréja című színes papírnyomatát ajándékozta a gyulai múzeumnak.

Heiman Pétertől (Budapest) hiányos étkészlet érkezett, ami három porcelán kínáló tálat (egy ovális pecsenyés, egy mély, szerviztál, egy közepes, kerek kínáló), nyolc lapostányért, három közepes süteményes tányért, tíz kisebb desszertes tányért tartalmazott.

Érkezett még a fővárosból egy bidé és egy kancsó. Egy gyulai lakostól két régi könyv, szintén helyből egy szonett gyűjtemény. Az önkormányzat egy halkést bocsátott rendelkezésre. Gergely Józsefné a lánya hegedűjét és néhány dokumentumot adott át a múzeumnak.

A felsoroltakon kívül öt régi rádió és egy tárcsás telefon is ajándékként, illetve felajánlásként érkezett a közgyűjteményhez.

 

Liska András, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője ismertette, a tapasztalatok szerint többféle, ajándékozást eredményező motiváció létezhet. Az egyik alapvetően az, hogy az illető család birtokában lévő régi tárgyaknak olyan személyes vagy történeti vonatkozásai vannak, ami alapján a tulajdonosok úgy ítélik meg, inkább múzeumban lenne a helyük. A másik, ennél némileg praktikusabb ok, amikor olyan régi tárgyak kerülnek elő, amelyek a háztartásban már nem használatosak, és mondjuk, költözködéskor nem tudnak velük mit kezdeni. A tulajdonosok azonban felismerik, hogy ezeknek esetleg történeti értékük lehet és felajánlják a közgyűjtemény részére.

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00