A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum után most a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum lát bennünket vendégül. A kastély története, a barokk színház, a Királydombi pavilon után most egy különleges gyűjtemény kerül fókuszba.
Farkas Archívum néven a szakirodalom egy páratlan eszmei értékű, mintegy 1540 darabos iratgyűjteményt tart nyilván, amely Erzsébet királyné felolvasónője, Ferenczy Ida tulajdona volt, aki rendszeres levelezésben állt a királyi család és az udvartartás tagjaival. A leveleket gondosan megőrizte, kivéve azokat, amelyeket Erzsébet utasítására elégetett. A megőrzött levelek egy részét is cenzúrázta: azokat a sorokat, amelyeket nem kívánt az utókor tudomására hozni, a levelekből kikapargatta vagy kivágta.
Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője és bizalmasa. (A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum fotótárából)
A levélgyűjteményt Ferenczy Ida unokaöccse, Farkas László örökölte meg 1928-ban. Az ő felsőbabádi kastélyában kutathatta azokat a 30-as évek elején Erzsébet királyné életrajzírója, E. C. Corti gróf, tőle származik a Farkas Archívum elnevezés is. Az iratok a felsőbabádi kastély padlásán a csodával határos módon „élték túl” a II. világháborút. A kastély teljes berendezése elpusztult, az épületben szovjet csapatok szálltak meg. A család tagjai a melléképületből figyelték meg az eseményeket, s az egyik kiskatonával összebarátkozva sikerült a padlás homokjába betaposott iratanyagot kimenekíteniük.[1]
A levelek többségét Ferenczy Idának címezték a királyi család és az udvartartás tagjai, a korszak neves arisztokratái, politikusai, így többek között: Erzsébet királyné, I. Ferenc József, Gizella főhercegnő, Mária Valéria főhercegnő, gróf Andrássy Gyula, Falk Miksa, gróf Károlyi István, báró Nopcsa Ferenc, valamint Festetics Mária, Sztáray Irma, Mailáth Sarolta udvarhölgyek – és még sokan mások. A gyűjtemény jelentőségét jelzi, hogy Erzsébet királyné levelei közül összesen 2 db található magyarországi közgyűjteményben, míg a Farkas Archívumban 37 dokumentum származik tőle.
Erzsébet királyné levelei a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményében. Fotó: Dabasi András
A levelek mellett más magániratokat (képeslapokat, táviratokat, verseket, recepteket, feljegyzéseket, újságkivágásokat) is tartalmazó, időben a 19. század második felétől a 20. század első harmadáig terjedő anyag nagyobbrészt feltáratlan, kutatandó forrás, amely izgalmas részletekkel gazdagíthatja, árnyalhatja a történettudományt. Kisebb részük pedig már most is olvasható: A Kedves Idám! és az Útközben Erzsébet királynéval[2] című kötetekben jelentek meg.
Az archívum tulajdonosai az iratanyag megőrzésére, feldolgozására a Gödöllői Királyi Kastély múzeumát tartották a szakmailag legmegfelelőbb és legméltóbb helynek. A családi hagyományok miatt ragaszkodtak ahhoz, hogy eladás után a gyűjtemény egyben maradjon. A kastély múzeumi tevékenységének kiemelkedő jelentőségű eredménye, hogy több évi tárgyalás után, 2013-ban sikerült a gyűjteményt megvásárolnia. Ezzel magántulajdonból közgyűjteménybe került egy felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs, ami a szükséges állagmegóvási és feldolgozási feladatokat követően kutathatóvá, bemutathatóvá válik.
Az iratgyűjteményt a tulajdonosok annakidején rendkívül szennyezett, összetaposott állapotban kapták meg. A borítékok többségéről a bélyeget már valaki levágta, de szerencsére azokat a szennyezett papírok között hagyta. A tulajdonos éveken keresztül rendszerezte az iratokat: szerzők szerint csoportosította, időrendbe rendezte és írógéppel felleltározta a dokumentumokat. A vásárlást követően a levelek állapotát felmértük. Ezt követően állagmegóvási céllal elvégeztük az iratanyag átcsomagolását savmentes palliumokba, selyempapírba, cellulóz tasakokba és savmentes kartondobozokba, majd megkezdtük a levelek papír alapú és elektronikus leltározását, valamint digitalizálását.
A teljes gyűjtemény beavatkozást igénylő dokumentumainak restauráltatását több éves feladatként ütemezzük. Mivel a levelek éppen abban az időszakban keletkeztek, amikor a tinták a különféle szerves anyagtartalmuk miatt igen bomlékonyak, s ezt a bomlást a fény felgyorsítja, ezért az eredeti dokumentumokat csak időszaki kiállításainkon, a lehető legcsekélyebb világítás mellett, rövid ideig lehet megtekinteni.
A király, a királyné, gróf Andrássy Gyula és Schratt Katalin leveleit a Kedves Idám! című kötet átdolgozott, 2016-os kiadásában ismét hozzáférhetővé tettük az olvasók számára. A levélgyűjteményből további köteteket tervezünk publikálni.
[1] Tolnayné Kiss Mária (szerk.): Kedves Idám! Leveleskönyv. Budapest, 1992, Akadémiai Kiadó. 9–11. p.
[2] Tolnayné Kiss Mária (szerk.): Sirály vagyok, sehová se való… Útközben Erzsébet királynéval. Budapest, 1998, Argumentum Kiadó.
