MúzeumTrip! A gödöllői kastély barokk színháza

színháztörténeti kuriózum

Faludi Ildikó
2020-10-19 20:00

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum után most  a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum lát bennünket vendégül. A kastély története után most a barokk színházra koncentrálunk. 

 

 

A gödöllői kastély „ékszerdoboza” a színház, amelyet a déli szárnyak egyikében Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakíttatott ki, az épületen 1782 és 1785 között végzett átalakítások során. Ez az első, máig fennmaradt, kulisszás kőszínház Magyarországon. A korábban háromszintes épületszárny szintjeinek egybebontásával jött létre a színház kialakítására alkalmas 24,5 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas tér. Ennek az átalakításnak esett áldozatul Migazzi Kristóf (1714–1803) bíboros, váci püspök rokokó festésű vendéglakosztálya, amelyet Grassalkovich I. Antal létesített számára.

 

A gödöllői kastélyszínház színpada. Fotó: Hapák József

 

A színházterem falait klasszicizáló késő-barokk festés díszítette. A római oszlopfős, térhatású félpilléreket felül párkányzat, alul márványhatású lábazat köti össze. A pillérek közötti felületeket okker keretezésű, rózsaszín mezők töltik ki, szalagcsokros növényfüzérekkel. A nézőtér felé enyhén lejtő, 80 négyzetméteres színpadot a kor színvonalán álló technikával működtették. A barokk színpadkép térhatását oldalról betolható kulisszákkal, felülről függesztett díszletvásznakkal (ún. szuffitákkal) és hátsó díszletvásznakkal érték el.

 


A kastélyszínház nézőtere. Fotó: Hapák József

 

Az eredetileg a színpad felé erősen lejtő nézőtér és a színpad között nem volt zenekari árok: a zenészeket alacsony paraván választotta el a közönségtől. A nézők a földszinti ülőhelyeken és a két hátfali karzaton foglalhattak helyet. A színház csak időszakosan működött. Grassalkovich II. Antal és családja évente mindössze néhány hetet töltött Gödöllőn. (Az év nagyobb részét Bécsben, Pozsonyban és Pozsonyivánkán töltötték.) A herceggel együtt utazott a huszonnégy tagú házi zenekara is, amely a színielőadásokon, templomi szertartásokon és más udvari eseményeken a zenét szolgáltatta. A zenekar karmestere és zeneszerzője Druschetzky György (1745–1819) volt. A zenészek számára a színházzal szemközti szárnyban, az ún. Muzsikus gangon szobasort és próbatermet alakítottak ki. A színházban a Budán, Pesten és Győrben fellépő német társulatok játszottak. Az előadásokon a környékbeli arisztokrácia tagjai is megjelentek.

 

A Grassalkovich II. Antal halálát (1794) követő mintegy hét évtizedből nincs adat a színház használatát illetően. Megszüntetésére 1867-ben került sor, amikor a kastélyt megvásárolta a magyar állam, s koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné rendelkezésére bocsátotta. Az épületet gyors felújítással tették alkalmassá a királyi család és az udvartartás fogadására. A színház berendezését elárverezték, belső terét két födém beépítésével ismét három szintre tagolták. A szinteken összesen 15 szobát és folyosókat alakítottak ki.

 

Ez a szerkezet maradt fenn 1986-ig, amikorra a kastély II. világháború utáni, méltatlan hasznosítási formái következtében az épület állapota erősen leromlott, s a födém leszakadt. A feltárás során előkerült, mindhárom szintre kiterjedő falfestés vezetett a korábban csak írott forrásokból ismert színházépület azonosításához. A falkutatás a korabeli berendezés és színpadtechnika nyomait is egyértelműen feltárta. A színház helyreállítása céljából a szinteket ismét egybebontották. A falfestés fennmaradt részleteit restaurálták, a hiányokat az eredetitől megkülönböztetve rekonstruálták. (Néhány milliméterrel mélyebben fekvő, kevésbé kidolgozott felületek).

 

A színház restaurált, rekonstruált falfestése. Fotó: Dabasi András

 

A színpadnyílás felett a Grassalkovich-család címerének hercegi változata látható. A színpadkép két pár forgó kulissza (prizma) és három pár toló kulissza, valamint a felső és hátsó díszletvásznak segítségével változtatható. A színpadtechnikát korabeli analógiák alapján gyártották újra. A kulisszák kézi és gépi erővel egyaránt mozgathatóak.

 

A színpad alatti díszletmozgató szerkezet. Fotó: Dabasi András

 

A színpad mögött csigalépcső vezet az egykori Migazzi-lakosztály területére, amelynek falfestését restaurálták. (A hiányokat itt fehér felületek jelzik.) Ez a terület most zsinórpadlásként működik. A színház üzemeltetéséhez szükséges háttérfunkciókat (öltözők, raktárak, gépészet) két, újonnan beépített pinceszinten alakították ki. A 120 fő befogadására alkalmas színház 2003 augusztusától ismét nívós előadásoknak ad otthont, sőt, 2019-ben a kastély részére írt darabok is színre kerültek itt.  

 

Jelenet a Léda című darabból: Varga Izabella és Szőke Zoltán. Fotó: Kovács JuJu, 2019

 

A gödöllői kastély színházi szárnya. Fotó: Hapák József

 

A színháztörténeti kuriózumnak számító épületrész múzeumlátogatás keretében, idegenvezetéssel tekinthető meg.

MúzeumTrip, örökségvédelem
2020-10-15 20:00
emlékezet, gyűjtemény, kiadvány, látogató, magazin, történelem
2020-06-16 16:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00