A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum után most a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum lát bennünket vendégül. A kastély története és a barokk színház után most a Királydombi pavilonra koncentrálunk.
A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastélytól mintegy 200 méterre található, hatszögletű pavilont Grassalkovich I. Antal építtette az 1760-as években. A 17–18. században a főúri lakhelyek belső díszítéseként alakítottak ki ősgalériákat, királygalériákat. Ez részben a nemesi öntudat kifejeződése, részben a történelemszemlélet képi megjelenítési formája volt. A gödöllői képsorozat különlegessége, hogy Grassalkovich önálló épületet emeltetett erre a célra, amelyben a történelem egészét kívánta megidézni az uralkodók szinte hiánytalan sorával. A pavilon mesterségesen létrehozott magaslatra, úgynevezett királydombra épült. (Eredetileg azt a helyet nevezték így, ahová a koronázási szertartás során az új király fellovagolt, s kardjával a négy égtáj felé vágva jelezte, hogy az országot bármely irányból érkező támadástól megvédi.)
A rekonstruált képsorozat. Fotó: Hapák József
A pavilon faburkolatába illesztett 54 olajfestmény egységes szerkezetben, babérkoszorúból és feliratszalagból komponált keretben ábrázolja a vezéreket és királyokat. A feliratszalag az ábrázolt latin nevét, a magyar uralkodók sorában való sorszámát és az uralkodás időtartamát jelzi. A jelentősebb uralkodók portréi nagyobb méretben készültek, s kiemelt helyre: az ajtók és ablakok fölé kerültek.
A sort Attila fejedelem nyitja az északi bejárat felett. Alatta Keve vezér következik, majd tőle jobbra, körbehaladva helyezték időrendbe a képeket. (A nyitóképhez visszaérve, spirálisan lefelé haladva kapcsolódnak egymáshoz a sorok.)
Az 1848–49-es szabadságharc során a képek egy részét megrongálták. A kastély új tulajdonosa, báró Sina Simon 1857-ben felújíttatta a pavilont, I. Ferenc József gödöllői látogatására készülve. Megfesttette a megrongált képek másolatait, s a sorozatot kiegészítette az építés óta eltelt csaknem egy évszázad uralkodóival.
A kastély 1867-ben kezdődő királyi időszakában a pavilon ebben az állapotában működött, s látogatható is volt. Erzsébet királyné halála után (1898) azonban a portrékat a budai Királyi Palotába vitték. Innen került később 14 db a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. (A többi kép holléte jelenleg ismeretlen.)
A felújított épület. Fotó: Faludi Ildikó
Az épületet 2002-ben állították helyre. A képsorozatot fotótechnikával reprodukálták.
A megmaradt festmények másolatai mellé metszetek és más ábrázolások alapján nagyított és színezett képek kerültek. A Királydombi pavilont 2004 decemberében nyitották meg újra.
Leadkép: A királydombi pavilon egy 1900-ban feladott képeslapon. (A Gödöllői Királyi Kastély Múzeum gyűjteményéből)
