A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger után most a nyíregyházi Jósa András Múzeumban töltünk két hetet. Elsőként megismertük a város klasszikus múzeumát, később az 1970-ben alapított Sóstói Múzeumfalut, majd a Kállay Gyűjteményt, most pedig az intézmény fejlesztéseit.
A Jósa András Múzeum – hasonlóan több magyarországi múzeumhoz – szakmai fejlesztéseit
nagyrészt pályázatok útján tudja megvalósítani. Jelenleg több ilyen pályázat van megvalósítás alatt, ezek közül szeretnénk most hármat kiemelni és röviden bemutatni.
I. Cross-Border Open Model of a Digital Museum Database
2018. december elseje óta fut az Interreg ROHU-297 , COMODI projekt (A Cross-Border Open Model of a Digital Museum Database), melyben a Jósa András Múzeum, mint vezető partner vesz részt. A pályázat megvalósítási ideje 2020. augusztus 32-én zárul. Partnereink Csenger Város Önkormányzata, a Geszterédi Aranyszablya Társaság Alapítvány, a Szatmár Megyei Múzeum, Tasnád Város Önkormányzata és Vetés Település Önkormányzata. Ezen intézmények és munkatársaik hosszú évek óta szoros kapcsolatot ápolnak egymással. Támogatják egymás tudományos, kulturális célkitűzéseit, sok esetben közösen megvalósítva azokat. A pályázat kidolgozásakor alapkoncepciónk volt, hogy a kultúra több százezres tárgyi lenyomataira vonatkozó információkhoz széles körű hozzáférést biztosítsunk, mivel a digitális kor múzeumi látogatójához új utak vezetnek. Projektünk egy közgyűjteményi modell kidolgozásával ilyen utakat vázol. A kulturális örökséget határon átnyúlóan tesszük hozzáférhetővé.
Három munkacsomag került kialakításra a pályázat során, melyek ismertetésén keresztül képet kaphatunk a tevékenységekről. Az első munkacsomag a Múzeumi digitális világ: közgyűjteményi digitális modell elnevezést kapta. Ebben került megvalósításra a Jósa András Múzeumban már működő adatbázis további fejlesztése (új adatbázisok kialakítása: a régészeti mellett néprajzi, történeti, embertani adatbázisok, illetve fotótár; adatok felvitele az adatbázisokba, érzékeny adatok kitakarásával az adatbázis nyilvánossá tétele). Ez az alábbi linken már elérhető, böngészhető: https://josamuzeum.hu/online-gyujtemenyek/. Terveink között szerepel a Szatmárnémeti Múzeumban kialakított hasonló adatbázissal való összekapcsolódás, hogy valóban határon átnyúlóan ismerkedhessünk egymás kulturális örökségével. Szintén ebben a munkacsomagban végeztünk komplex, mikroregionális kutatásokat: határmenti terepbejárásokat (különösen fókuszálva Mérk és Vállaj településekre), geofizikai kutatásokat, anyagvizsgálatokat (régészeti kő, fa, fém, textilvizsgálatok), régészeti feltárásokat (Geszteréd, Csenger, Császló). Emellett a kutatásokhoz szükséges informatikai eszközök beszerzésére is lehetőségünk nyílt.
A második munkacsomag A múzeumi digitális modell gyakorlati hasznosítása nevet viseli. Ennek keretében két nemzetközi konferencia is megrendezésre került, az egyik Szatmárnémetiben (Középkori egyházi építészet Erdélyben), a másik Nyíregyházán “…how badly we need the so much desired palace of culture” Collectors, founders, museums in Eastern Europe in the 19th-20th century“ címmel. A konferencia előadásai a XIX. századi múzeumalapítások korát és az azóta eltelt évtizedek múzeumtörténetét mutatta be az intézmények és az alapítók életén keresztül. Mindkét konferencia előadásaiból augusztus végéig konferenciakötet jelenik meg.
Emellett sor kerül ismeretterjesztő jellegű kulturális kalauzok (Mérk, Vállaj), tudományos monográfiák (Liviu Marta: Gáva Culture in the Somesana Plain. Settlements from Calinesti Oas and Lazuri; Robert Gindele: The gepidic settlement and cemetery from Carei-Bobald), kiállításvezetők kiadására. A harmadik munkacsomagban, mely „A hagyományos múzeumok kibővítése a virtuális szférába” gondolat jegyében került kidolgozásra hagyományos (A múzeumalapítástól a virtuális múzeumig című vándorkiállítás) és virtuális kiállítást hoztunk létre, illetve elkészítettünk egy didaktikus rövidfilmet „A földben lapuló leletektől az élő múltig – azaz Hogyan dolgozik a régész?” címmel.
II. Szakmai fejlesztések a Sóstói Múzeumfaluban
A Sóstói Múzeumfaluban 2018-2020 között uniós pályáztok eredményeként jelentős szakmai fejlesztések valósultak meg.
A „GONDOLTAD VOLNA? – Múzeumpedagógiai foglalkozások egy kicsit másképp” (EFOP-3.3.2-16) című projekt 2018 márciusa és 2020 februárja között valósult meg. Célja olyan múzeumpedagógiai fejlesztések létrehozása, amely a látogatói célcsoportok bővítését, illetve a szabadtéri néprajzi múzeum alapvetően manuális tevékenységekre építő korábbi kínálatának megújítását segítik elő.
A megvalósítás 24 hónapot vett igénybe, melynek során három középiskolával, hat nyíregyházi és egy megyeszékhelyen kívüli (Nyírvasvári) alapfokú nevelési-oktatási intézménnyel, továbbá három óvodával működtünk együtt. Több mint 1100 óvodás és iskolás korú gyermeket vontunk be a tevékenységekbe, amelyek alapvetően a kompetenciafejlesztés, ismeret- és tudásgyarapítás, valamint a múzeumlátogatói attitűd erősítését szolgálták.
Az óvodások számára mesékhez kapcsolódó foglalkozássorozatot és három témakörben (testkép, állatok a múzeumban, etnoszemiotika) témanapokat tartottunk. A partner általános iskolák alsó tagozatos tanulói testkép, etnobotanika és etnoszemiotika témakörökben szerezhettek ismereteket ugyancsak témanapok keretében. Ezeket a témákat középiskolásokkal is feldolgoztuk.
Etnomatematika- és etnobotanika-vetélkedőt szerveztünk a felső tagozatosok számára. „Árpád-kori hétköznapok” címmel nyári napközis tábort tartottunk ugyancsak felsős tanulók számára. Középiskolásokat szólítottuk meg tárlatvezető-képző foglalkozássorozatunkkal, melynek célja az volt, hogy önkéntesként később visszatérjenek múzeumunkba és kortárs csoportok számára tartsanak vezetéseket.
Érdekes kísérlet volt az etnomatematika bekapcsolása a fejlesztési folyamatba. Ez a határterület, -tudomány a néprajz és a matematika összekapcsolására törekszik. Dankó Imre egyik tanulmányára támaszkodva mérés, mértékek témakörben dolgoztunk ki az általános iskola felső tagozatosai számára vetélkedő-forgatókönyvet, melyet – a tapasztalatok alapján – foglalkozástípus-változtatással és némi módosítással állandó múzeumpedagógiai kínálatunkba történő beépítésre is érdemesnek véltük. A mérés témaköréhez kapcsolódó feladatokban olyan néprajzi tárgyakkal találkozhatnak a tanulók, amelyek egykor mérték funkciót is betöltöttek. A feladatokat mesei keretbe ágyaztuk bele, melyhez egy rozsályi népmese szolgált ihlettel. A történet szerint szegénylegénynek öltözött királyfinak számos „próbát” kell kiállnia, melyek alkalmat adnak a mértékváltással, terület- és térfogatszámítással kapcsolatos ismeretek felelevenítésére, gyakorlására.
A fejlesztésekkel célzott korcsoportok közül különösen nehéz a középiskolások érdeklődésének felkeltése. Ezért olyan témákat választottunk, amelyek ma is foglalkoztatják a fiatalokat: a testkép és ennek módosítása a viselet segítségével lokális példák felhasználásával, valamint az egykori falusi ismerkedési, párválasztási szokások és alkalmak kerültek a középpontba, így láttuk motiválhatónak a múzeumlátogatóként statisztikáinkban is alulreprezentált csoportot.
Régi elképzelésünk volt egy látvány- és tanulmányi raktár kialakítása, amelynek megvalósítását az EFOP-4.1.9-16 (A múzeumi és levéltári intézményrendszer tanulást segítő infrastrukturális fejlesztései) pályázat tette lehetővé. A „FÖLDI UTAM ELHAGYOM, TÁRGYAIMAT ITT HAGYOM” című pályázatot (EFOP 4.1.9-16) 2018-2019-ben valósítottunk meg.
A pályázat célja az volt, hogy a Sóstói Múzeumfaluban bemutassuk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területéről gyűjtött néprajzi tárgyakat, melyeket eddig a közönség ritkán, vagy soha nem láthatott. A tárgycsoportok válogatását a falusi családok hétköznapi és ünnepi tevékenységének a bemutatása határozta meg. Azért választottuk vezérfonalul a CSALÁD témáját, mert a néprajzi gyűjtemény sokszínűségét leginkább ezen keresztül tudtuk bemutatni. A földszinti térben a férfi és a női munkákhoz kapcsolódó tárgycsoportokat válogattuk ki, többek között a gazdálkodás (földművelés, állattartás, halászat), a fonás-szövés, a háztartás tárgyai mellett a szőttesek is kaptak helyet. Az emeleti részen a szokások (naptári ünnepek, emberi élet fordulói) és a gyermekvilág tárgyai jelennek meg. Itt kapott helyet a 24 férőhelyes oktató tér is.
A tanulmányi raktárat a már meglévő, áttelepített kétszintes épületben, az ún. Újlétai uradalmi magtárban alakítottuk ki egy tematikusan jól felosztott 120 m²-es területen.
A fejlesztés párosult az épület belső tereinek megújításával. A földszinten és az emeleten felújításra kerültek a vizesblokkok, illetve az épület emeleti részének megközelítéséhez akadálymentes liftet építettek be. A tárgyak megfelelő elhelyezéséhez egyedi gyártású berendezési eszközök készültek. Beszerzésre kerül 1 db laptop, 4 db információs terminál. Megvalósult a gyűjteményi modulok fejlesztése, oktatói felület kialakítása, Sóstói Múzeum interaktív mobil applikáció fejlesztése, interaktív virtuális látványraktár alkalmazás fejlesztése, tíz darab tematikus oktató kisfilm forgatása oktatási segédanyagként.
Reményeink szerint a látványraktár minőségi változást hoz a múzeumlátogató és a múzeum kapcsolatában. Két szempontból is támogatja a múzeumi ismeretátadást. Egyrészt épít arra az általános emberi vágyra, mely a titok, az ismeretlen megismerésére irányul, másrészt konkrét ismereteket nyújt a múzeumi szakemberek tudományos munkájával és annak eredményeivel kapcsolatban.
Szerzők: Kosztyu Brigitta – Lukácsné Nagy Márta – Szabó Sarolta
