EN facebook

MúzeumTrip! Budapest 1914-1920: hátország és hadszíntér

A BTM újkori várostörténeti gyűjteményeinek első világháborús tárgyai a virtuális térben

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kecskeméti Katona József Múzeum után most a Budapesti Történeti Múzeum vendégei vagyunk. Az intézmény története után a városi régészetben mélyedtünk el, most pedig az újkori vároströténeti gyűjteményé a főszerep!

 

 

A BTM Kiscelli Múzeuma 2016-ban egy a Templomtérben, valamint az Oratóriumban rendezett időszaki kiállítással, továbbá az első világháborús Budapestet fotográfiáival dokumentáló Müllner János (1870–1925) életművét bemutató kötettel emlékezett meg a Nagy Háború évfordulójáról. A kiállítás előkészítésekor zajló feldolgozómunka eredményeit az NKA meghívásos pályázatának jóvoltából egy online adatbázis publikálása követte. A Budapest 1914-1920: hátország és hadszíntér elnevezésű adatbázis összeállításakor a BTM Újkori Várostörténeti Főosztályának gyűjteményében őrzött dokumentumok feltárása, leírása, digitalizálása és közzététele révén a főváros történetének egyik legkritikusabb korszakába nyerhet bepillantást a kutató, az érdeklődő, hiteles és jelentős részben korábban nem publikált egykorú források révén.

 

 

Budapest Székesfőváros Tanácsa – Bécshez hasonlóan – 1915-ben határozatot hozott a világháborúra vonatkozó emlékanyagok – nyomtatványok, fényképek, dokumentumok – gyűjtéséről. Ez volt a múzeum történetének első, és egyben legjelentősebb tervezett kortárs tárgygyűjtési akciója. A határozat szellemében a Székesfővárosi Múzeum az első világháború alatt folyamatosan gyűjtötte egyrészt a fővárosi intézmények, másrészt a háború idején felállított hivatalok (például a Hadsegélyező Hivatal vagy az Auguszta-alap) által átadott háborús dokumentumokat. Külön kiemelendő a múzeum és Müllner János fényképész együttműködése, amely során a múzeum kérvényére a fényképész egy Budapestre szóló általános fényképezési engedélyt kapott, így több száz, a háborús főváros mindennapjairól, és a háborúhoz kapcsolódó eseményekről, tüntetésekről, kiállításokról készített fénykép került – szinte az eseménnyel egy időben – a múzeum gyűjteményébe.

 

Az Érdekes Újság, VII. évf. 17. szám 

 

Az 1950-1970-es években a gyűjtési preferencia a korabeli elvárásoknak megfelelően az 1918-1919-es forradalmak időszakára esett, de így is változatos dokumentumanyag gyűlt össze a múzeumban. Az adatbázis – a gyűjteményünkben található dokumentumok összefüggéseit szem előtt tartva, az eredetileg tervezettnél tágabb, az I. világháború teljes időszakát átfogó időhatárral – e múzeumi tárgyanyag várostörténeti szempontból releváns, más webes adatbázisban el nem érhető darabjait dolgozta fel, digitalizálta és tette közzé.

 

Az adatbázisban megtalálható dokumentumtípusok:

 

  • Müllner János fényképei az 1914-1920 közötti Budapestről;
  • Első világháborús és irredenta témájú képeslapok;
  • 1914-1920 közötti háborús, politikai, közéleti témájú, ikonográfiájú grafikus plakátok;
  • Az első világháború időszakának fővárosi hivatalos hirdetményei, falragaszai, rendeletei, formanyomtatványai (lakásügy, közellátás, segélyezés, kulturális események, jótékonysági akciók tárgyában);
  • IV. Károly koronázásával kapcsolatos dokumentumok, képeslapok;
  • A Magyar Nemzeti Tanács, valamint a különféle tanácsköztársasági helyi „képviseleti szervek” üléseinek jegyzőkönyvei;
  • A Tanácsköztársaság fegyveres és karhatalmi szerveinek iratai;
  • Az 1918–1920/21 közötti időszak röplapjai, röpiratai, propagandakiadványai;
  • Három, a múzeumban őrzött személyi hagyaték releváns dokumentumai: az Erzsébet Nőiskola élére a Tanácsköztársaság idején kinevezett Berzeviczy Gizella fegyelmi iratai; Wildner Ödönnek, a főváros szociálpolitikai, majd közoktatási és kulturális ügyekért felelős ügyosztálya vezetőjének iratai; Joanovich Pál fővárosi tisztviselő, majd államtitkár karrierjére vonatkozó iratok.
  • A Sajtógyűjteményből más adatbázisokban jelenleg el nem érhető hírlapok 1914–1921 között kiadott, jelentős történelmi eseményekről beszámoló számai is megtalálhatóak.

 

Az adatbázisban 1540 rekordon kb. 10.000 oldalnyi dokumentum került közzétételre. A kereshető adatbázis a BTM Kiscelli Múzeum honlapjának aloldalaként érhető el. Az egyoldalas dokumentumokat képfájlokként, a többoldalasakat PDF-formátumban érhetik el az érdeklődők. A felbontást úgy határozták meg az Újkori Főosztály szakemberei, hogy jól olvasható, részleteiben is tanulmányozható, de könnyen megjeleníthető digitális állományokat hozzanak létre.

 

 

Az adatbázisban az egyes dokumentumokat az általánosan használt metaadatok (készítő, megnevezés, készítés helye, készítés ideje) mellett tárgyszavakkal (címkékkel) is ellátták, és szükség esetén hosszabb tartalmi leírást adtak róluk a készítők. Amennyiben a dokumentum tárgya, a rajta ábrázolt esemény, esetleg a kiadó/készítő földrajzi koordinátához volt köthető, azt a rekordban rögzített geokód segítségével térképen is megjelenítették. Az adatbázisban lehetőség van szabad szavas, illetve a címkék használatával történő keresésre, a keresési tartománynak időkör vagy dokumentumtípus szerinti előzetes szűrésére, valamint a találatok időrend és ábécérend szerinti rendezésére egyaránt.

múzeumtörténet, MúzeumTrip
2020-09-15 20:00
MúzeumTrip, régészet
2020-09-18 20:00