MúzeumTrip 30. Gyergyó krónikása – Karácsony János és a képzőművészeti gyűjtemény

Művészet

Borsos Gyöngyi
2022-04-24 07:30

MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. A 30. túra Székelyföldre vezet: a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum csapata lát bennünket vendégül. Elsőként felfedeztük a múzeum történetét, majd az intézmény névadóját ismertük meg.  Most Gyergyó festőjét és a múzeum képzőművészeti gyűjteményét fedezhetjük fel. 

 

Karácsony János: Piac, é. n. (fénykép alapján készült olajfestmény) 

 

Gyergyó festője, Gyergyó krónikása – így emlegették a róla szóló írások Karácsony Jánost (1899–1974), aki 1962-ig Gyergyószentmiklós egyetlen itt élő képzőművésze volt. A gyergyószentmiklósi örmény származású festőnek későre sikerült, kitartó munkával a művészi pályára lépnie. Mindkét világháborút megjárta, dolgozott napszámosként, ügyvéd- és patikusgyakornokként, fatelepen dolgozó tisztviselőként, emellett festett, de érezte művészetének hiányosságait. 1931-ben spórolt pénzén beiratkozott a nagybányai festőiskolába, ahova később is visszatért, amikor csak tehette. „Úgy jártam éveken át oda, mint a gyermek az anyatejre. Ma is a nagybányai hagyományok továbbfejlesztőjének érzem magam” – írja visszaemlékezéseiben. A második világháború után rajztanárként helyezkedett el, művészi kiteljesedése ekkorra és nyugdíjazása utánra tehető. Művein az otthonos táj, annak szerves részét képező emberek, életképek mellett legtöbbször a kiapadhatatlan ihlető forrásául szolgáló természet köszön vissza, melynek szeretete végigkísérte az életét.

 

 Karácsony János: Fűrészpataki táj, 1966

 

Karácsony Jánosnak több szempontból is kulcsszerepe volt a születő múzeum formálódásában és a képzőművészeti gyűjtemény alapjainak letételében. Tarisznyás Márton igazgató az anyaggyűjtés, feldolgozás, kiállítás szerteágazó feladataihoz a múzeum köré önkénteseket, értelmiségieket, tanárokat tömörített, sokukkal valódi baráti kapcsolatot is ápolva.  Karácsony János is ezen lelkes, a múzeum gondolatát és ügyét sok munkával pártoló barátok közé tartozott. Közösen járták be a gyergyói falvakat, hogy rajzon is megörökítsék Gyergyó építészeti emlékeit, utcáit, értékeit, eseményeit. Gyergyó urbanisztikai arculatának rögzítése mellett helytörténeti szempontból éppolyan fontosak hagyományokat, mesterségeket bemutató, mára fontos kordokumentummá vált sorozatai is. Dokumentálta a környékbeli műemlékek, köztük a gyergyószárhegyi Lázár-kastély romjainak állapotát, részleteit, emellett látványterveket, installációs rajzokat és díszleteket is készített a múzeum számára a természetrajzi és néprajzi gyűjtemény kiállításához, a hazai kortárs múzeumi viszonylatban úttörő és egyedi vizuális megjelenítéssel.

 

Karácsony János: Selyem utca, 1957

 

 

Ezen tevékenységek révén alakult ki az 1970-es évekre a mai képzőművészeti gyűjtemény törzsanyaga. 1971-ben a festő negyvennégy értékes alkotást adományozott a múzeumnak, megalapítva ezzel a Karácsony-képtárat - ez a galéria adott helyet ravatalának, amikor alig pár évvel később, 1974-ben elhunyt.

 

 Karácsony János: Malomárok, 1963, akvarell

 

Halála után hagyatéka a múzeumra szállt, ennek köszönhetően a Karácsony-kollekció ma több mint 511, különböző technikákkal készült művet számlál: legtöbbjük akvarell, de van olaj, akvarell, tus-, ceruza-, szén- és diófapácrajz, valamint számos vázlat is, melyek betekintést nyújtanak a művész munkamódszerébe, műhelytitkaiba, és az ecsetet fogó ember csendes szellemességét, játékos kedvét is felvillantják.

 

Tarisznyás Márton és Karácsony János, az erdő néprajza témához készült kiállítási installáció előtt

 

 

A járvány miatti lezárások idején ezt a játékos kedvet megidézve, az ő művein keresztül próbáltuk tartani a kapcsolatot a múzeumbarátokkal:

A képzőművészeti gyűjtemény második nagy gyarapodása Elekes Vencel (1917–1981) gyergyóújfalvi származású műgyűjtő nagylelkű adományának köszönhető, aki 1981-ben ajándékozta a múzeumnak gazdag kollekciójának jelentős részét, 498 ex librist, 171 festményt és két szobrot. Harmadik fontos egysége a gyűjteménynek az az Incze Ferenc-kollekció, melyet a művész örökösei helyeztek letétbe a múzeumnál 2012-ben. A székely Daliként aposztrofált Incze Ferenc (1910–1988) egyedi szürrealista festményein néhol az expresszionizmus jelei is fellelhetők: 94 festményt, 127 szénrajzot, 202 vázlatot és számos személyes tárgyat őrzünk tőle. Jelentős helyet foglal el a gyűjteményben a realista stílust képviselő Gy. Szabó Béla grafikasorozata, Torró Vilmos ex librisei, és Vámszer Géza tusrajzai, aki Karácsony Jánoshoz hasonlóan a városról és környező falvakról készített dokumentációs anyagokat. A múzeumi gyűjtemény ezeken kívül az évek során tovább bővült számos kortárs képzőművész munkájával Szervátiusz Jenőtől Márton Árpádig, adomány vagy vásárlás útján, így mára 1622 műtárgyat (festményt, grafikát, rajzot, szobrot) mondhat magáénak. Rég dédelgetett vágya a múzeumnak, hogy ezek a hagyatékok és más, Gyergyóhoz köthető művészek életművei, kiállításai egy állandó képzőművészeti galéria létrehozásával végleges, méltó otthonra találjanak.

 

Van kedved egy kis kirakóshoz? Próbáld ki itt!

 

 

 

Tarisznyás Márton és Elekes Vencel – a képzőművészeti gyűjtemény gyarapításának egy történelmi pillanata

 

 

 

 

 

 

 Incze Ferenc: Ihlet, 1981

 

Leadkép: Karácsony János: Önarckép, 1970