A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. 2020-ban Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, Szolnok, a Postamúzeum, Makó és Zenta fogadott bennünket. 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ipari örökséget reprezentáló tagintézményeiben kezdtünk, most pedig a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum fogadott bennünket. Az online múzeumi élet örömei után a gyűjteményekbe vezetett az utunk, most pedig egy tárgytípust veszünk szemügyre.
Lenormand jóskártya, Első Magyar Kártyagyár R. t., Budapest,1880 körül
Jánoska Antal több, mint három évtizeden át gyűjtötte a kártyacsomagokat, szakirodalmat és a kártyázáshoz kapcsolódó tárgyi-, fényképi- és szöveges jellegű művelődéstörténeti- és szépirodalmi emlékeket – a munkája mellett, hobbiként, de egy történész alaposságával! A több ezer darabos gyűjteményt 2017 óta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum őrzi játékgyűjteményében.
Részlet a „Szerencsés lapjárást! 150 éves az Első Magyar Kártyagyár R. t. című kiállításunkból, 2019 (fotó: Nagy Géza)
„A játékkártya minden idők legnépszerűbb, ennek megfelelően legnagyobb számban készített játékszere. 1000 éves históriája, 600 éves európai jelenléte százezernyi grafikát hozott létre. E rendkívül gazdag tárgyi és képi világ emlékeit önálló múzeumok gyűjtik és mutatják be világszerte. Tevékenységüket kiegészítik azok a magángyűjtők, akik nemzeti és nemzetközi egyesületek tagjaként publikálnak szakmai periodikákban és önálló kötetekben. Figyelmük a játékkártyák ikonográfiájára és a kártyafestők, kártyagyárak tevékenységére fókuszál.
A játékkártya kortörténeti dokumentum. Nyomda- és ipartörténet, ipar- és szépművészet, az adott kor technológiájának hírnöke. Emellett az alkotó is megmutatja ügyességét, fantáziáját kézi festéssel, fába, fémbe, acélba, és kőbe metszve, napjainkban pedig az offset- és digitális nyomtatás nyújtotta lehetőségeket kihasználva.
Rendeltetését tekintve a játékkártyák sokoldalú használatát sorolhatjuk. A standard- vagy regionális kártyaképek hosszú folyamat eredményeként alakultak ki a XIX. század végére. Minden régió és nemzet létrehozta sajátos játékszerét. Ma is milliók ülnek a kártyaasztalhoz, hogy szabadidejüket töltsék családi és baráti körök ezernyi „kommersz” kártyajátékkal: a nyerészkedők hazárd- és kaszinójátékot, a szellemi sport kedvelői bridzset, tarokkot és ultit játszanak. Az aprónép párosító-, kvartett- és tanulókártyákat használva ismerkedik színekkel, jelekkel, számokkal és betűkkel. A magánosok pasziánsszal bíbelődnek éjszakába nyúlóan. A jövőlesők jósló kártyák szimbólumaival kutatnak titkokat. A bűvészek és a mágusok kelléktárában is ott a játékkártya.
A kártyaképek csoportosítása is felsorolásra késztet, mint a költő írta a XVIII. században: „A KÁRTYA A VILÁGNAK TÜKÖRE…” Tehát történelem, irodalom, zene, mitológia, helytörténet, humor, erotika, souvenir „útikönyv”, képes emléktárgy, reklámajándék és így tovább. Életünk minden területére belopakodott a kártya és a játék. Nyelvünkbe, irodalmi- és szépművészeti alkotásokba, használati tárgyainkat díszítve. A közelmúltban pedig a számítógépek kártyajáték programjai költöztek a monitorokra.” (Jánoska Antal)
Kártyázó társaságok
Egy „főállású muzeológus” számára manapság már sajnos nagyon ritkán adatik meg, hogy ő maga ilyen hosszú időn keresztül egyetlen témának szentelhesse a figyelmét, ezért jelent felbecsülhetetlen értéket a gyűjtemény-szakkönyvtár-archívum tudásanyag-együttes közgyűjteménybe kerülése. A többezres gyűjteményt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum őrzi játékgyűjteményében.
Gyűjtőnk azonban ügyel arra is, hogy a 21. századi megváltozott életkörülményink között se szakadjunk el teljesen a kártyalapoktól, ezért folyamatosan közöl szakmai és ismeretterjesztő cikkeket honlapján és Facebook oldalán is.
Jánoska Antal: Minden, ami kártya: https://www.kartya-jatek.hu
Az 1937-ben Budapesten megrendezett bridzs világbajnokság postai emlékbélyegzése (fotó: Nagy Géza)
Fortuna hosszú időre melléje szegődött ezen az emberöltőnyi úton, szenvedélyes tarokkjátékosi és kártyagyűjtői tevékenységét korántsem zárta le a gyűjtemény múzeumi átadása. Reméljük, hogy a járvány elmúltával személyesen is hallgathatjuk még különböző fórumokon a kártyajátékokat népszerűsítő előadásait. Kedves Jánoska Antal! Jó egészséget és szerencsés lapjárást kívánunk!
A gyűjtőről és gyűjteményéről Pálfi Balázs riportja hallgatható a Kossuth Rádióban 2021. február 3-án 11:05-kor. https://mediaklikk.hu/musor/ahely/
Játékdoboz 19. század vége (fotó: Nagy Géza)
Jánoska Antal játékkártya- és relikvia gyűjteménye, könyvtára és archívuma
Kb. 3000 kártyacsomag számos olyan ritkasággal, melyből csak egyetlen példányt ismer a szakirodalom. A gyűjtemény átfogóan mutatja meg Ázsiától Amerikáig a regionális játéktípusokat, hasonmásokon a középkor emlékeit, kártyaterveken a művészi kísérleteket. További gyűjteményfejlesztéssel ez a kollekció még teljesebbé tehető.
- a 19-20. századi magyar kártyakészítés termékei;
- jóskártyák (vetőkártyák, tarot, Lenormand, jósló játékok);
- gyermek-, oktató-, reklám-, karikatúra-, erotikus-, művész-, fantázia-, souvenir és bűvészkártyák, reprodukciók, stb.;
- keleti játékok: India, Japán, Délkelet-Ázsia;
- regionális (standard) kártyatípusok: francia-, német-, latin- és svájci sorozatjelű kártyák, tarokkok; kártyaívek és tervek.
Kb. 4000 db különféle tárgy a kártyázás kultúrköréből, többnyire kártyamotívummal díszített használati eszközök (poharak, korsók, dohányzási kellékek, kártyaprés, ruhanemű, dísztárgy, gyufacímke és doboz, öngyújtó, gyertyatartó, italcímke, bélyeg, zseton, játékpénz, zsetontartó, bűvészkellék, reklámtárgy, telefonkártya, plakát, reklámgrafika, stb.). Ide tartoznak a nem teljes csomagként is gyűjthető lapok, például dzsókerek, reverzek, kártyabélyegzések, céglapok, stb.; valamint más, kártya típusú játékok és azok segédeszközei.
Kb. 2000 db, archív fénykép, nyomtatvány, metszet, festmény, képes levelezőlap, karikatúra, reprodukció.
Magyarországon megjelent magyar nyelvű kártyajáték témájú könyv- és cikkgyűjtemény; anekdota- és szépirodalmi gyűjtemény; idegen nyelvű hagyományos és elektronikus történeti- és ikonográfiai szakirodalom; idegen nyelvű játékleírás gyűjtemény;
A ma ismert, minden hazai és külföldi magán- és közgyűjteményben őrzött, magyar származású kártyák másolata (mikrofilm, fénykép, dia, másolat); adattár a magyarországi kártyakészítőkről, metszetkészítőkről, gyárakról. Dokumentumok a kártyakészítés és kereskedelem köréből: gyártás, adóbélyegzés, szabadalmak, levelek, jegyzőkönyvek; árjegyzékek, stb. Kiállítási- és árverési katalógusok, gyári termékkönyvek.
Adatok a világ kártyagyártóiról, metszetkészítőiről, kártyamúzeumairól, gyűjteményeiről, kereskedelméről. Cégismertetők, árjegyzékek, katalógusok, reklámok.
Kártyakép archívum: regionális típusokról és különleges kártyákról.
Jánoska Antal szakmai levelezése 1980-2011 között, a közreműködésével létrejött események dokumentációja.
Városképes tarokk, Giergl Károly, Pest, 1855 körül, leltári száma
Whist kártya, Első Magyar Kártyagyár R. t., Budapest,1890 körül
Hadsegélyező kártya 2. kiadás, Piatnik Nándor és Fiai, Budapest, 1917.
Kártyaprés kártya tartó fiókokkal, Kertész Tódor cégjelzéssel, Budapest, 1910-es évek (fotó: Nagy Géza)
