2025. június 28., szombat
18.00–24.00
SAVARIA MÚZEUM
Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9.
18.00
Párhuzamok – a két Reismann
Kelbert Krisztina történész tárlatvezetése
18.30
A magyar írók és költők portréi előtt, műveikből felolvas: Kelemen Zoltán színművész
A programot az NKA Vizuális Művészetek Kollégiuma (fotóművészet szakterület) támogatja.
19.30
Textilek a jáki ásatásról
Pap Ildikó Katalin régész (Szombathelyi Egyházmegye/Magyarságkutató Intézet); Nagy Rebeka textilrestaurátor, Semsey Réka művészettörténész (MNMKK - Iparművészeti Múzeum) előadása
Előadásunkban a jáki Szent György-templomban 2019-2021 között feltárt előkelő világi és egyházi viseletek közül mutatunk be néhány különleges darabot. Az eredetileg ragyogó színekben pompázó, aranyozott ezüst és ezüst fémfonalak miatt valóban csillogó textilek a földben töltött évszázadok során színüket és fényüket vesztették, azonban egykorú ábrázolások segítségével meg tudjuk idézni egykori szépségüket. Nézzük meg együtt közelebbről ezeket a nemes kelméket és ismerjük meg történetüket!
20.30
Erdő – mező tolmácsa. A 125 éve született Fekete Istvánra emlékezünk
Földes Szilvia könyvtáros előadása
Generációk nőttek fel írásain és zárták szívükbe regényeinek szereplőit. Sokan nem ismerik mezőgazdász oldalát, így erről is hallhatunk az előadás során.
21.00
Vésővel rajzolt történetek - fametszetes könyvek a Savaria Múzeum gyűjteményében
Mártfai Márta könyvtáros előadása
A Savaria Múzeum rejtett kincsei közé tartozik egy Johannes Gutenberg módszerével nyomtatott Biblia. Kézműves remekmű, amely már hordozza a sokszorosítás első jegyeit. Kötése, betűkészlete és fametszetei egyaránt izgalmas időutazásra invitálnak minket a könyvnyomtatás kezdeteihez.
21.30
Etnofotográfia az Őrség vidékén
Dr. Illés Péter néprajzos főmuzeológus előadása
A szombathelyi Savaria Múzeum néprajzi fotótára Magyarország egyik legnagyobb etnofotó-gyűjteménye. Az 1900-as évek legelejétől gyarapodó analóg fotográfiák kiemelkedő forrásértékű dokumentumai Vas vármegye falvai mára letűnt hagyományos kultúrájának. A képek keletkezéstörténete betekintést kínál a hazai néprajztudomány fejlődésébe, tudománytörténetébe, a történetileg és koronként változó országos és regionális kultúrpolitikai törekvésekbe.
22.00
A Vas-hegy kőrnyékének ősi halomsírmezői. Eredmények az ArcheoROUTEInterreg projekt fényében
Kolonits László régész, muzeológus előadása
A történelmi Vas vármegye területén (ma Burgenlandban) található Pinkaóvár (Burg) koravaskori központjához számos halomsírmező tartozik. A több száz csémi (ma Schandorf), vaskeresztesi és felsőcsatári – a helyiek által avar síroknak nevezett – halomsír a kora vaskori (c. 2700 évvel ezelőtti) elit földi maradványait, és az anyagi kultúrájuk csodálatos, maiszemmel egzotikus emlékeit rejtik. Az előadásban a korábbi kutatások mellett beszámolunk a jelenleg is futó, ArcheoROUTE nevű osztrák-magyar Interreg projekt friss eredményeiről is.
A rendezvény a Magyarország-Ausztria Interreg program keretében valósul meg.
18.00-23.00
KÖNYVTÁR
RÉGÉSZET
TÖRTÉNETI OSZTÁLY
NÉPRAJZ
RESTAURÁTOROK
TERMÉSZETTUDOMÁNY
Merüljetek el Fekete István varázslatos állatvilágában, ahol többek közt Tás, a vadkacsa, Vuk, a rókakölyök, Bogáncs, a hűséges kutya és Lutra, a játékos vidra lesznek a társaitok egy kalandos nyomozás során! Játékos feladatokon és izgalmas küldetéseken át vezet az út a titokzatos láda négyjegyű kódjához – a titkok feltárulnak, a meglepetések pedig csak rátok várnak! Készen álltok egy "állati" küldetésre? - interaktív játék a Fekete István emlékévhez kapcsolódva
Te is lehetsz bajnok! Kapura rúgás strandlabdával (rossz idő esetén: Foglald el a várat! – pingponglabdával)
VASI MÚZEUMBARÁT EGYLET
„S az Idő vonzásában tárul fel gyermeki képzeletében a múlt a padlás titokzatos rejtekében, rég elhunyt emberek tárgyai, emlékei között.” – olvasható Valló László Emlékké válok magam is… Fekete István élete című életrajzi monográfiájában. Vajon milyen ereklyéket rejthet egy padláson porosodó ütött-kopott bőrönd?
Foglalkozásvezető: Ágoston Eszter kommunikációs munkatárs (Vasi Múzeumbarát Egylet).
„… így aztán előkerült még egy pitykegomb, egy törött csat, egy hegyes, lapos vasdarab, ami lehetett kés vagy karddarab és valami nehéz szagú szövedék…”
Kövessük felfedezőútján a tüskevári kincskeresés során pórul járt regényhőst!
Foglalkozásvezető: Tóth Kálmán múzeumpedagógus
SMIDT MÚZEUM
Szombathely, Hollán Ernő u. 2.
18.00
Ha engeded, hogy egy pillangó szárnya megrebbenjen...
Minden tárgy Jókaihoz vezet abban a foglalkozásban, amely a Smidt Múzeum biedermeier termébe hívja az érdeklődőket. Fedezzük fel játékosan Jókai természetközeli világát!
Foglalkozásvezető: Schmidtné Vinczi Réka múzeumpedagógus (Vasi Múzeumbarát Egylet)
19.00
Irodalmi séta a reformkor kincsei körül
A múzeum műkincseiből válogatott kamaratárlat: Jókai kézirat és litográfia, Laborfalvi Róza játékcipője, Feszty-család hagyatékai, füredi pohár, 1848-as emlékpohár, legyezők, Jókai kötetek, fotók, kártyaasztal – a hozzájuk kapcsolódó irodalmi sétát Pató Andrásné vezeti.
20.30
„Jókai természetrajza”
Prof. dr. Víg Károly entomológus előadása
A 19. században egy művelt ember tudástárához a természetrajzi ismeretek is hozzátartoztak. Különösen igaz ez a megállapítás Jókai Mórra, akinek regényeiben számtalan természeti jelenség, adat, történet bukkan föl. Köztudott, hogy gyönyörű kertet hozott létre, és korának napilapjaiba gyakran írt aktuális természettudományi kérdésekről.
21.15
Menza a 20. században
Dr. Nagy Adrienn történész-muzeológus előadása
A menza említése kapcsán sokunknak nosztalgikus emlékeink támadnak. Talán még ma is érezzük a gyermekkor jellegzetes ízeit, gondolva a tízóraira kapott iskolatejre kaláccsal vagy brióssal; az ebédre kapott grízes tésztára vagy a főtt hús, krumpli és meggymártás „szentháromságára”, esetleg az uzsonnára kapott májkrémes vagy körözöttes kenyérre némi felvágottal. Bizonyosan mindannyiunknak van pár menzás sztorija is, amire szívesen és jó élményként gondol vissza, de persze a rossz emlékekből is akadhat néhány.
De vajon mikortól beszélhetünk a mai értelemben vett menzáról? Hogyan alakult ki a közösségi étkezés? Milyen volt az iskolai menza és az étel-repertoár régen? Hogyan és miért változott az asztalra kerülő ételek minősége, mennyisége az évtizedek alatt? Illetve a konyhásnénik miként próbáltak helyben, kevés alapanyagból is ehető ételt főzni? Néhány kérdés, melyekre a Smidt Múzeum soron következő előadása – a Menzán innen, menzán túl című vándorkiállításhoz kapcsolódóan – válaszokat kíván adni.
22.00
Menzán innen, menzán túl
Tárlatvezetés az időszaki kiállításban dr. Nagy Adrienn történész-muzeológussal
18.00-22.00
Alkotó foglalkozások
ISEUM SAVARIENSE
Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 8.
18.30
Az ember és az égbolt viszonya az antikvitásban
Tematikus tárlatvezetés az Iseum kiállításában Bíró Szilvia régésszel
A tárlatvezetésen az Iseum kinti és benti kiállítótereit végigjárva megismerkedünk az antik ember (csillag)világával. Mit gondoltak az égboltról? Hogyan váltak a hősök csillagképekké? Mit gondoltak egy-egy látványos üstökösről vagy egy napfogyatkozásról? Hogy kerül a kutya az Iseum homlokzati reliefjére? Ezekre a kérdésekre együtt keressük a választ az Iseum tereiben.
19.30
A nyári napforduló és Pannonia ünnepe
Sosztarits Ottó régész előadása
„Ante diem III idus Iunias – Június idusa előtt három nappal”
Több tucat római oltáron jelent meg ez a rejtélyes időpont Aquincumban és Carnuntumban, a két Pannonia fővárosaiban. A dátum, azaz június 11-e, titkát csak a Gergely pápa-féle naptárreform ismerete fedi fel számunkra: a plusz 10 nap ugyanis a mai időszámításunk szerint június 21-ét, azaz a nyári napforduló napját jelölte. Ezt a napot – ma már pontosan tudjuk- Pannonia egykori, a rómaiak által Jupiter-Karnuntinusnak vagy Jupiter Teutanusnak nevezett ősi főistenének és egyben a napforduló égi jelenségében megnyilvánuló természeti erőknek szentelték. Ki volt valójában az őslakosok szent hegyén, a mai Gellérthegyen és az ausztriai Pfaffenbergen tisztelt titokzatos istenség? Miért állt ennyire nagy becsben századokon át, még az őket leigázó rómaiak szemében is?
20.00
A csillagos ég misztikuma - avagy mit láthatott egy római Savaria egén a napforduló éjszakáján?
Dr. Kovács József csillagász (ELTE Gotthard Asztrofizikai Obszervatórium) előadása
A csillagászati távcsövek ismerete előtti időkben az égitesteket csak szabad szemmel vizsgálhatta az ókor embere, azonban mégis jól látta a lényeget! A bolygók mozgásában, a csillagokban megjelenő égi jelenségekben a maguknál hatalmasabb erőt, az Univerzum végtelen világát fedezték fel. Nem véletlen tehát, hogy jeles ünnepeiket vagy mindennapi életük különleges napjait igen gyakran égi jelenségekhez kötötték. De mit is láttak, mit láthattak a csillagos égen Savaria egykori lakói? Miként lehet, hogy mindezt földi és túlvilági életüket meghatározó eseményekként élték meg?
20.30
„Nem látsz a szemedtől?- Mit láttak a régi emberek, amit mi már nem, és hogyan hat ez a mi életünkre?
Nagy Diána tárlatvezető előadása
Az előadás során szó esik a fényszennyezésről, mint a környezetszennyezés egy kevésbé ismert fajtájáról, annak jelentőségéről, valamint hatásáról a modern ember életére annak fényében, hogy az antik embernél ez nem volt jelen. Az érdeklődők betekintést kapnak a modern kor szülötteit megelőző ember világlátásába, perspektívájába, különösen a világos és a sötét időszakokhoz való viszony tekintetében.
Jelenthetett-e a modernitást megelőző korok embere számára életminőségbeli különbséget hozzánk képest az, hogy jobban figyelt és élt együtt a minket körülvevő világ természetes ritmusával, a sötétséggel, és érdeklődött a világosban nem látható, égi jelenségek iránt? - Érdemes egy kicsit újra a “sötétben tapogatózni”, hiszen sötétség nélkül nem látszanak a csillagok.
21.00
Observatorium Isidis
Mit láttak a rómaiak? Az előadásokon elhangzottaktól „megihletve” közös “csillagles” és az aktuálisan látható égbolt megfigyelése, miután besötétedett. Az év ezen szakaszában látható égi jelenségekhez, valamint az Iseumban látható műtárgyakhoz és kőemlékekhez – például a pódiumtemplom rekonstruált homlokzatán látható domborművek – kapcsolódó mitológiai történetek mesélése a „tűz körül”.
18.00-23.00
Ettől csillagokat látsz!… kicsiknek és nagyoknak
Antik és középkori ihletésű, csillagképekkel illusztrált, lyukasztott kártyák készítése kézműves foglalkozás keretében. Az így elkészült kártyákat, melyeket az ég felé fordítva csillagképek rajzolódnak ki, az este további részében interaktív programjaink során tudják majd kipróbálni a látogatók, valamint haza is vihetik magukkal további használatra.
A foglalkozást vezeti: Kósi Anita és Szentkúti Viola
18.00-23.00
Torma Péter asztrofotóinak kivetítése az állandó kiállításban
JÁRDÁNYI PAULOVICS ISTVÁN ROMKERT
Szombathely, Mindszenty József tér 1.
21.00
(Két)ezer éves viccek - Az ókor humora
Karinthy Frigyes elhíresült mondása szerint „már a régi görögöknél találjuk a bőrt”. De vajon találjuk-e a viccet? Nyilván, aki olvasta Arisztophanészt, látta Terentius vagy Plautus valamely komédiáját, aligha kételkedhet abban, hogy a – gyakran igencsak szókimondó – humor nagyon is jelen volt a klasszikus ókor világában. De jelen volt-e a vicc a szó mai értelmében? Előfordulhatott-e az, hogy Periklész viccet mesél Szókratésznak, Iulius Caesar Cicerónak? Ugye, nehezünkre esik elképzelni egy ilyen jelenetet? És hát nem is biztos, hogy ilyen valaha megtörtént. Az azonban teljesen bizonyos, hogy a császárkori Római Birodalom már ismerte és szerette a szó mai értelmében vett viccet. Honnan tudható ez? Gyakorlatilag egyetlen forrásból, a „Philogelosz” („A nevetés barátja”) címen fennmaradt, az i. sz. 3-5. századra datálható, 265 viccet tartalmazó, görög nyelvű gyűjteményből. A tematikus vezetés során ebből a viccgyűjteményből szemelgetve ismerkedhetünk meg a kései antikvitás humorával: a nagyokosok, tréfamesterek, fösvények, haspókok és együgyű szolgák világával Athéntól Rómáig, a Rajna vidékétől Kis-Ázsiáig.
A sétát vezeti: Simon Gábor tárlatvezető
22.00
Éjjeli őrjárat
Keressük meg Szombathely középkori várának maradványait!
Kérjük, elemlámpát hozzanak magukkal!
A fejekben világosságot gyújt: dr. Kiss Gábor régész
SZOMBATHELYI KÉPTÁR
Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 12.
18.00
Rejtélyes valóság a Szombathelyi Képtár gyűjteményében
Kiállításmegnyitó
Ismeretlen festő: Attila lakomája
A kiállítás olyan műveket vonultat fel, amelyek nemcsak történeti vagy esztétikai értékük miatt érdekesek, hanem a gyűjteménybe kerülésük körülményei is külön figyelmet érdemelnek. A bemutatott művek között eredeti alkotások és másolatok egyaránt megjelennek.
18.30
Villanások – rendhagyó tárlatvezetés Ardai Ildikó kiállításában
Cebula Anna művészettörténész tárlatvezetése
Ardai Ildikó Ferenczy Noémi-díjas textilművész a kezdetektől szoros kapcsolatot tart a népművészet és az iparművészet között. A tárlatvezetésen a biennálékon, triennálékon kiállított műveit, vesszőből fonott alkotásait, tértextiljeit ismerhetik meg a látogatók. A hántolatlan fűzfavesszőből font hengeres vagy kúpos objektjei a hajdani paraszti világ tárgyainak, használati eszközeinek emlékképeit idézik fel.
20.30
Látogatás a restaurátorműhelyben
A műhely munkáját bemutatja: Bihari-Bakodi Szilvia restaurátor
21.00
MEET - Találkozás a Föld alatt című kiállításban a kiállítókkal
A beszélgetést vezeti: Salamon Júlia kurátor, kulturális munkás, egyetemi oktató
22.00
Porcelánszobraink/A Geszler-gyűjtemény
Czenki Zsuzsanna esztéta, igazgatóhelyettes tárlatvezetése
Különleges pillanat, amikor három világhírű keramikusművész porcelánszobrai láthatóak önálló kiállításokban egyidőben, közel egy helyen. A tárlatvezetést a Szombathelyi Képtárban Geszler Mária Garzuly porcelánszobraival kezdjük, majd a Schrammel-gyűjteményben Simon Zsolt József alkotásaival folytatjuk, végül Schrammel Imre lőtt porcelánoszlopait és Herenden készült műveit tekintjük meg. Összefoglaljuk az est előadásain elhangzottakat, megfigyeljük a különbségeket, hasonló vonásokat a három alkotónál. Beavatjuk a látogatókat a művek eszmei és technológiai születésének hátterébe.
18.00-22.00
Múzeumpedagógiai foglalkozások:
SCHRAMMEL-GYŰJTEMÉNY
Szombathely, Thököly Imre u. 20.
18.00
Az ezerarcú kaolin
Sági József ügyvezető (Kaolin Kft., Annavölgy) előadása
Hétköznapjainkat el sem tudnánk képzelni ma már kerámia tárgyak nélkül: burkolatok, fürdőszobai felszerelések és még számtalan háztartási, ipari, orvosi, műszaki eszköz nélkül. Miből készül a kerámiaipar, a kerámiaművészet legnemesebb anyaga, a porcelán?
Az előadáson a kaolinról, annak keverékeiről hallhatunk és láthatunk mintákat, amelyet az egyetlen magyar vállalat, a Kaolin Kft. állít elő – különböző származású alapanyagokból - több iparágnak.
A kaolin megtalálása, a 8. századi kínai „fehérarany” előállítása után ezer évvel a szász udvarban is rájöttek a porcelán titkára. Így indultak el az európai porcelángyárak Meissenben, Bécsben, Szentpéterváron, Nymphenburgban, Berlinben, Sevres-ben, majd a 19. században hazánkban Herenden, Hollóházán és a Zsolnay-gyár Pécsen. A 19. század végétől jöttek létre a kifejezetten szanitergyártással foglalkozó üzemek, gyárak, amelyek közül ma is az egyik legismertebb a Villeroy & Boch, valamint hazánkban az Alföldi Porcelángyár. E két nagy szervezet történetének összekapcsolása már napjaink gyártási, technológiai és üzleti világába vezet el, amelynek egyik jelentős és tipikus magyar története a Kaolin Kft-é. A szaniterek gyártása mellett az előadás kitér a XX. század második felében előtérbe kerülő használati, belsőépítészeti kerámiák változásával, a burkolólapok méretváltozásával járó kihívásokra is.
A helyszínen termékmintákkal gazdagított előadás várja mindazokat, akik kíváncsiak a mindennapokban használt kerámiatárgyak keletkezésére, történetére, a kaolin sokoldalú felhasználására több iparágban.
19.00
Porcelánöntés mesterfokon
Antal Kitti és Kontor Enikő keramikusművészek (Nemzetközi Kerámia Stúdió, Kecskemét)
kerámiatechnikai bemutatója
Antal Kitti és Kontor Enikő keramikusművészek bepillantást nyújtanak a porcelánöntés technikájának részleteibe a kerámia- és porcelánművészet iránt érdeklődők számára. A gyakorlati bemutató mellett a két alkotó elméleti ismeretekkel is igyekszik bővíteni a látogatók tudását. Az egyórás program végére érthetővé válik, milyen szerepet tölt be az általuk alkalmazott sokszorosító eljárás a különféle kerámiatechnológiák között, valamint milyen jelentősége van a gipszformáknak és a folyékony állagú öntőanyagoknak. Az esemény célja nemcsak az ismeretterjesztés, hanem az is, hogy előzetes ízelítőt adjon a két intézmény közös, „Az agyag alkimistái” című októberi kiállításából. A 2025-ben 48 éves Nemzetközi Kerámia Stúdió több mint 4000 darabos gyűjteményének reprezentatív válogatása a Savaria Múzeum Képtárának tereiben lesz látható az ősz folyamán.
20.00
Az európai porcelán születése
Czenki Zsuzsanna esztéta előadása
Mi történik, ha egy fejedelem aranyat akar készíttetni és a kijelölt fiatal alkímista húzza az időt, halogatja a beígért aranyhegyeket, nem is beszélve a szökési kísérleteiről? Mikor hisznek a tudósoknak, hogy képtelenség az arany előállítása? Milyen kísérletek történtek a porcelán előállítására Európában és a Közel-Keleten? Kikből állt a „kutatócsoport” és milyen feltételek kellettek ahhoz, hogy az európai porcelán létrejöjjön és mi a véletlen szerepe mindebben? Ezekre a kérdésekre keres választ az előadás, amely egy kalandregénybe illő történetet tár a látogatók elé az európai porcelán születéséről.
20.30
Törékeny pillangók
Mészáros Irén muzeológus előadása
A Savaria Múzeum Történettudományi gyűjteményében található a Gazdag Erzsi hagyatékából származó, elragadó szépségű, Viktória-mintás herendi teáskészlet. A műtárgyak légies könnyedségét és törékenységét a porcelán alapanyagon túlmenően, a rajtuk található pillangó- és virágmotívumok is kihangsúlyozzák. Milyen jelentéssel bírnak ezek a díszítőelemek? Esetleg arra figyelmeztetnek, hogy használatuk során fokozottan vigyázzunk rájuk? És ki volt Viktória, akiről elnevezte a herendi manufaktúra az egyik legkedveltebb díszítményét? Ezekre a kérdésekre is választ ad az előadás.
22.30
Porcelánszobraink
Czenki Zsuzsanna esztéta tárlatvezetése
Különleges pillanat, amikor három világhírű keramikusművész porcelánszobrai láthatóak önálló kiállításokban egyidőben, közel egy helyen. A tárlatvezetést a Szombathelyi Képtárban Geszler Mária Garzuly porcelánszobraival kezdjük, majd a Schrammel-gyűjteményben Simon Zsolt József alkotásaival folytatjuk, végül Schrammel Imre lőtt porcelánoszlopait és Herenden készült műveit tekintjük meg. Összefoglaljuk az est előadásain elhangzottakat, megfigyeljük a különbségeket, hasonló vonásokat a három alkotónál. Beavatjuk a látogatókat a művek eszmei és technológiai születésének hátterébe.
18.00-22.00
Múzeumpedagógiai foglalkozások
SZENT MÁRTON LÁTOGATÓKÖZPONT
Szombathely, Szent Márton u. 40.
17.00
Szent Márton a világ bélyegein – válogatás Steindl Rezső magángyűjteményéből
Kiállításmegnyitó
A tárlatot a gyűjtő személyesen ajánlja a közönség figyelmébe.
17.30
Szent Márton és Savaria
Szommer Ildikó tárlatvezetése a Szent Márton Látogatóközpont kiállításaiban
18.00
Szentmise
19.00
Szent Márton és a koldus
A restaurált festménytbemutatja: Gyarmati András restaurátor művész
19.00
A Szent Márton-templom története és annak ékességei
A templombejárást vezeti: Bodorkós Imre plébános
20.30
Ókeresztény sírkamrától az Erdődy-kriptáig
A kriptában a vezetést tartja: dr. Kiss Gábor régész
21.30
Közösségben a kolostorkertben
Beszélgetés, zenélés, éneklés
Közreműködnek: Horváth Imre karnagy, kórusvezető és a Szent Márton Városi Kórus
IROKÉZ GALÉRIA
Szombathely, Rákóczi Ferenc u. 12.
20.30
Extraplanetáris romafuturizmus
Tárlatvezetés Oláh Norbert kiállításában
Oláh Norbert szombathelyi kiállítása nem pusztán retrospektív összegzés, hanem egyúttal átmenet is: párbeszéd az eddigi munkák között és nyitás a jövő felé. A Gypsies in the Space és az Anakronisztikus sci-fi sorozatok együtt olyan komplex univerzumot rajzolnak ki, amelyben a festészet, a sci-fi és a társadalmiemlékezet különös, de koherens egységben léteznek.
Tárlatvezető: Salamon Júlia kurátor, kulturális munkás, egyetemi oktató
MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS VÁRMEGYEI LEVÉLTÁRA
Szombathely, Hefele Menyhért u. 1.
18.00–23.00
A börtöncellák sötétje
Az egykori vármegyei börtön – a levéltár régi épülete – pincéjének egyéni megtekintése
18.00–22.00
Középkori bazár. Játékos feladatok kicsiknek és nagyoknak
Mit kellett tudnia egy lovagnak a középkorban? Milyen technikákat kellett elsajátítania egy íródeáknak? Itt mindent megtudhatnak a kicsi, a kicsit nagyobb és a nagy érdeklődök is a címerkészítésről, a lúdtollal való írásról és a középkori Vas vármegyéről. Megfelelő számú tanfolyam elvégzése után ajándék várja a tanoncokat.
18.00–23.00
Ite ex Archivo! Távozz a levéltárból! – A kronológia próbája
Szabadulószoba-szerű játék, maximum 5 fős csapatok számára, amelyben a középkori secretarius nebulók próbára tehetik a dátumok, időpontok megfejtésében való jártasságukat.
Helyszíni előjegyzés szükséges.
19.00-22.00
Egy végrendeleti ügy a középkorból
Vidámnak szánt rövid vásári komédia, megtörtént esetekből rekonstruált jogi szituáció.
Előadás minden egész órakor.
18.00-23.00
„Éjjeli őrjárat”
Félórás körséta keretében a levéltár régi és új épületének egy-egy raktárát nézhetik meg azok, akik rövid idő alatt szeretnének egy kis ízelítőt kapni a levéltár hangulatából.
Csoportok indulása 30 percenként, szünet: 19.00-19.30 és 21.00-21.30 között
Vezető: Wächter Patrik
SZOMBATHELYI ORSZÁGOS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZET
Szombathely, Külső Söptei út 9.
17.30 és 20.00 órától vezetett intézetlátogatás az alábbi programokkal:
Az intézetlátogatás regisztrációhoz kötött, a jelentkezési űrlap és további információk a BV toborzás Szombathely Facebook-oldalon érhetők el.
Belépőjegy (minden helyszínre érvényes): 2.000 Ft
Diák, nyugdíjas: 1.000 Ft
Családi jegy (2 felnőtt +2 gyermek): 3.000 Ft
6 év alatt ingyenes.
