Zalaegerszegen hagyománnyá vált, hogy a magyar kultúra napja alkalmából az intézmény muzeológusai szimpózium keretében számolnak be a legfrisseb kutatási eredményeikről. Teszik ezt röviden, közérthetően, közönségbarát módon. Legutóbb öt beszámolót hallgathattak meg az érdeklődők a Göcseji Múzeum szervezésében a Pillanatképek című rendezvényen.
A zsúfolásig megtelt előadóteremben történelmi, művészettörténeti, néprajzi és régészeti munkával kapcsolatos előadások hangoztak elközel másfél órán át. Múzeumbarátok, az izgalmas témák iránt érdeklődők, a közösségi régészet tagjai, a társintézmények munkatársai mind eljöttek a múzeumba, hogy elsőkézből hallgassák a sokszínű kutatási eredményeket.
Orha Zoltán régész egy fémkereső műszeres kutatás eredményéről számolt be. A kemendi vár történetét eddig csak forrásokból ismertük, az elmúlt évek leletanyagai tovább gazdagították az egykori erősség múltjának megismerését. A vár legkorábban a Kőszegi család, majd a gersei Pethő család birtokában volt, a török időkben végvárként funkcionált, 1692-től a Festeticsek tulajdonában volt. A múzeum önkéntesei folyamatosan járják a vidéket, műszereik segítségével számos fémtárgyat, javarészt pénzérmeket sikerült a múltból feltárniuk.
Eke István régész-térinformatikus egy olyan különleges lelet vizsgálatáról mesélt, ami egy konkrét személyhez köthető. A tárgyak a legtöbb esetben korszakokhoz, népekhez, településekhez köthetők, olykor a készítés helyére vonatkozóan is lehet találni nyomokat. De hogy egy konkrét személyt kutat a régész, ritkaságszámba megy. Az egyik múzeumi önkéntesegy pecsétnyomót talált az egykori Kisfalud területén, rajta két betű (RL) és egy címer látható. A pecsétnyomó mindig egy személyes tárgy, azonnal izgalomba hozta a múzeum munkatársait a megtalált lelet. A nyomozás elkezdődött, szárnyakat kapott, majd megfeneklett, új lendületet gyűjtött és még mindig tart. Óriási türelemjáték és állhatatos munka ez több száz év távlatából. Régész kollégánk nyomozását a MNL Zala Vármegyei Levéltárának történészei is segítik, igazi csapatmunkává vált.
A milejszegi Salamon Gergely volt Szikszai Rózsa Katalin néprajzos kolléganő előadásának a főszereplője. A göcseji fiatalember verseit, levelezéseit, iratait vizsgálta mint néprajzi forrásanyagot. A kutatás során kirajzolódott egy családtörténet, aminek írott hagyatékai különös nézőpontból tette értelmezhetővé a 20. századi zalai falusi társadalmat.
Az előadások sorában egy ikonikus nagyvállalat, a Zalaegerszegi Ruhagyár történetét is felelevenítettük. A kezdeti években különleges volt a falusi nőknek a városba költözni. A napi ingázás a varróüzem és a lakóhely között megterhelő volt, a gyári munka és a munkásszállón való élet tele volt kihívásokkal. Zalaegerszegen egy új társadalmi csoport is kialakult, ez pedig a munkásnők csoportja volt. Az ősszel nyíló időszaki kiállítást ezt a témát járja körül nagyon alaposan, az országos nőtörténethez is kiváló adalék lesz, a kurátor pedig a téma nagy művelője, Erős Krisztina történész-muzeológus.
Ősszel nyílik az a várostörténeti kiállítás, ami a Zalaegerszegi Ruhagyárral és a benne dolgozó munkásnők helyzetével foglalkozik, nagyszerű nőtörténeti adalék lesz
Egy közeli, tavaszi időszaki kiállítás előfutáraként hangzott el az utolsó előadás, ami az éppen száz éve született Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikusművész életpályáját járta körül. Dr. Kostyál László művészettörténész főleg a zalaegerszegi évekre összpontosított. A grafikus ötven évesen költözött a városba, miután elnyerte az akkor épített és meghirdetett műtermes művészlakás bérleti jogát. A helyiek hamar megkedvelték a termékeny alkotót, és hamar a művészeti élet fősodrába került. Érezte a megbecsülést, így alkotókedve is kiteljesedett olyannyira, hogy nem csak grafikákat, hanem már festményeket is készített. A márciusban nyíló tárlaton a közönség ez utóbbi alkotásokat is megtekintheti, aminek további különlegességet az ad, hogy eddig ezeket a műveket még sehol sem láthatta a közönség.
A Pillanatképek című szimpóziumon felvétel készült, valamennyi mini előadást hamarosan meg lehet tekinteni a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága YouTube csatornáján.
Borítóképen:
