Vizi Katalinnal, a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ ügyvezető igazgatójával beszélgettem pályakezdésről, a kulturális élet kihívásairól, szakmai szempontból releváns kiállításokról és a megkerülhetetlen jövőről. Az interjú végére lassan bontakozott ki egy szakmai életút és kapcsolódott egybe múlt, jelen és jövő.
Arra kérlek, mesélj kicsit a tanulmányaidról, pályaválasztásodról! Milyen személyes motivációk segítettek?
A gimnázium utolsó éveiben nagy érdeklődéssel fordultam a filmek felé, de nem, mint színész vagy rendező, inkább elemzői vagy kritikai szempontú megközelítésben. Így szabad bölcsészetre adtam be a jelentkezésemet. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemre nyertem felvételt. A művészettörténet alapszak lett, amit igazán megszerettem és magaménak éreztem, minoron pedig esztétikát hallgattam. Az egyetem mellett elvégeztem egy kép- és festménybecsüs OKJ-s tanfolyamot, amely alatt betekintést nyertem a kereskedelmi világba. Szakmailag vonzani kezdett ez a vonal is. Az eltelt három év alatt számomra prioritás volt nem csupán elméleti tudást szerezni, hanem gyakorlati, szakmai tapasztalatokra is szert tenni.
Említenél számodra szakmai szempontból meghatározó eseményeket? Milyen hazai/külföldi tapasztalatokra alapozol a vezetői szerepkör betöltése során, a stratégiaalkotásban, hosszú és rövid távú tervek kialakításánál?
Mesterszakos tanulmányaimat az ELTE-n folytattam, ahol azonnal elkezdtem gyakornokoskodni. A Molnár Ani Galériában, a Nagyházi Galériában, Kogart Házban is dolgoztam gyakornokként. Galéria-asszisztensként dolgoztam a Makláry Kálmán Képzőművészeti Galériában. Szakmai életem egyik fontos állomása volt. A műtárgykereskedéstől, a kiállításszervezéstől az életműkatalógusok kiadásáig mindenre rálátást engedett. Sok szakmabeli művészettörténészt és művészeti írót ismertem meg. Számos nyugat-európai művészeti vásáron vettem részt: Párizsban, Londonban és Brüsszelben. Életem meghatározó élménye volt találkozni Reigl Judittal, Párizs mellett az otthonában. Pályafutásom a Faur Zsófi Galériában folytattam, galériavezetőként, ahol korábbi szakmai tapasztalataimat vezetőként kamatoztattam A galériával több ízben eljutottunk Amerikába, kéthavi rendszerességgel jártuk Európát. Hasznos tapasztalatot jelentettek a művészekkel való találkozások, beszélgetések, közös munkák és projektek.
A külföldi utazások során a galéria művészeivel reprezentáltuk a hazai szcénát, melynek országimázsépítő szerepe volt. Ezt követően az Ybl Budai Kreatív Ház művészeti vezetője lettem, mely nem képviselt művészeket, nem szervezett eladásos kiállításokat, itt művészeti vezetői elképzeléseimet próbálhattam ki. Úgy építettem fel egy nevet és presztízst, hogy egy év után már nem nekem kellett megkeresnem művészeket, kurátorokat, hanem én kaptam a megkereséseket jónevű és magas presztízsű kiállítások megvalósítására. Az MNB-nél végzett kapcsolattartói munka során pedig megtapasztaltam a COVID19 leállások alatt, milyen jót tettek a műtárgyfelvásárlások a galériák túlélésének. 2021-ben történt a megkeresésem Debrecen részéről és július 1-jével foglaltam el az ügyvezető igazgatói pozíciót.
Milyenek voltak kezdeti tapasztalataid, a beilleszkedés, a kiállítások megszervezése mennyire ment gördülékenyen Debrecenben?
Érkezésem után három hónappal nyílt a Párizsi absztraktok tárlat. Azonnal össze kellett kovácsolódnom a csapattal és a csapatnak velem. A MODEM installátorok, a műszaki-logisztikai csapat messze híresek, ezt rögtön tapasztaltam. A csapat szaktudása erős, a beilleszkedés gördülékeny folyamat volt, ez alatt is rengeteget tanultam. A gazdasági vonalban, előző munkahelyeimen nem kellett olyan mélységben belelátnom és felelősséget vállalnom, mint itt. Tudtam, hogy az első évemnek ez lesz a legnagyobb kihívása, hogy ezt a rendszert minden elemével magaménak tudjam.
Forrás: MODEM
Vannak, voltak-e szakmai szempontból inspiráló példaképeid, akikre alapozhatsz?
Igen. Amikor a pozíció lehetősége felmerült, és amikor megalkottam a stratégiát, amire felkértek három szakmabelivel is egyeztettem: véleményük számított, visszajelzéseiket pedig beépítve továbbfejlesztettem az elképzelésemet. Fontosnak tartottam, hogy egy olyan tervet tegyek le, amit meg is tudok valósítani.
Hiszek abban, hogy fontos emberi és szakmai példaképet választani. A legjobb, ha e kettő egy személyben összpontosul, akiknek működése, morális értékrendje inspiráló és közel áll a sajátunkhoz. Működésüket másolva, sokkal biztosabban és gyorsabban tudunk haladni. Vannak referenciapontot jelentő személyek, akiknek a munkásságát figyelem és számít a véleményük, őket mostmár szakmai barátaimnak tartom. Szakmai szempontok miatt, inkább nem nevezném meg őket.
Vannak-e elméleti modellek, melyeket meghatározónak tartasz az intézményvezetésben, a kiállítások tartalmának kialakításánál, azok megszervezésénél és népszerűsítésénél?
2021-ben három stratégiai hívószót fogalmaztam meg: láthatóság, nemzetköziesítés, hitelesség. Az éves tematikánk meghatározásánál fontos szempont egy hiánypótló magyar művész életmű kiállítása, mert kevés ilyen léptékű bemutatótér van Magyarországon. Feladatunknak tekintjük, hogy teret, helyet és lehetőséget biztosítsunk az életművek összefoglalására. A másik: csoportos kiállítások által nemzetközibbé válni, debreceni fiataloknak meghívással lehetőséget biztosítani.
Két debreceni alkotó, Fátyol Zoltán képzőművész és Tamus István grafikusművész Határkor című kiállítása
Az Antal-Lusztig Gyűjtemény fontos debreceni érték, vállalt feladatunk, évről évre különböző tematikák mentén ennek a gyűjteménynek kiállítást szervezni. Ezen hívószavakat alapul véve hozzuk közös döntéseinket a szakmai stábbal: Süli-Zakar Szabolccsal, Don Tamással és Török Krisztián Gáborral.
A vezetők számára a modern, közösség alapú működés iránti igények növekedése új kihívásokat jelentenek. Legutóbb a Makropaedia - A könyv kortárs olvasata című tárlat a MODEM és a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteménye közös szervezésében jöhetett létre. Milyen tapasztalataid vannak-e tekintetben? Tervezel-e hasonló kiállítást a jövőben, elképzelhetőnek tartod, hogy együttműködéseitek további kulturális centrumokkal bővülnek?
A 2018-ban alapított Modem-díj miatt volt jelentős ez az együttműködés. A Református Kollégium Gyűjteménye elképesztő kincsestár. Örülök, hogy egy impozáns, reprezentatív és hatalmas tekintéllyel bíró gyűjtemény kinyitotta kapuit fiatal, pályakezdő, még tapasztalatlan kurátorok előtt. Egyedülálló, hogy ekkora nyitottság és bizalom merüljön fel, olyan értékek között, melyek pótolhatatlanok.
Fontos törekvésünk a falakon túl nyúlni, jelenleg intenzíven három éve, kétirányban is zajlik e folyamat. Célunk nem csak behívni a közönséget, hanem kilépve a közönséghez, közelebb vinni tartalmainkat. Debrecen kulturális kincseihez, értékeihez szeretnénk szorosabban kapcsolódni.
Akkor ez a lépés, tulajdonképpen, úgy gondolod, hogy egy lehetőség a nyitott múzeumok felé?
Abszolút, egyértelmű nyitásnak tartom mindkét intézmény részéről.
A gyorsan változó világ nagyfokú rugalmasságot, innovatív gondolkodásmódot kíván. Milyen hosszú távú konkrét tervek, elképzelések vannak a kapcsolati háló bővítése, a jövő kiállításai, az intézményfejlesztés tekintetében?
Az említett két irányelv mentén nyitottuk ki a múzeumot. Hiszem, hogy minél sűrűbb a kapcsolati háló szövete a MODEM körül, annál beágyazottabb az intézmény a muzeális közösségbe és regionális szinten is stabilabbá válik. Minél több együttműködésben van szerepe, annál több színt tud felmutatni. Az Interreg-Rohu pályázat megvalósulása esetén egy Temesvári kulturális hub-bal működnénk együtt. Célunk, hogy minél több lokális, városhatáron és országhatáron is átívelő projektünk valósuljon meg a jövőben.
A 2022-es Lakner László életmű kiállításunkból építkezve született egy kiállításverzió az Olmützi Kortárs Művészeti Múzeumban. A MODEM kiállítása és életműkatalógusa volt a referenciapont számukra. Jelenleg együttműködünk a Déri Múzeum Fotótárával, a Kölcsey Központtal az Apolló Mozin keresztül a Nyári Kert Moziban; a Méliusz-Juhász Péter Könyvtár adatvizualizációs konferenciájával. Célunk lokális helyi kapcsolódásaink további bővítése a Csokonai Színházzal, Vojtina Bábszínházzal és a Debreceni Egyetemmel. Szakmai találkozásoknál sok közös érték kimondásra kerül, amelyek mentén nagyon hasznos programok, együttműködések fogalmazódnak és valósulnak meg.
Maga a MODEM tervez-e a jövőben, vagy létezik-e már olyan kezdeményezés, amely lehetőséget ad kísérleti projektek megvalósulásának?
Kinyitjuk a múzeumot és befogadunk kezdeményezéseket, művészeti szereplőket a Tiéd itt a tér keretében. Lényege, hogy a MODEM földszinti terében, kéthetente megrendezésre kerülnek különböző workshopok, előadások, kerekasztal beszélgetések, filmvetítések. Azonban bármilyen programot be lehet hozni. A még nem ismert tehetségek felfedezése és láthatóvá tétele a célunk e közösség és közönségtalálkozókkal.
Balogh József Kristóf kiállítása kezdeményezésünk első tárlata, mely a MODEM újonnan megnyílt terében, a Project Space-ben valósult meg. Célkitűzésünk, debreceni képzőművészeknek intézményesített keretek között bemutatkozási lehetőséget biztosítani, nemzetközi projekteket szervezni.
Hogyan látod a digitális technológia szerepét a muzeális kiállítások jövőjében? Milyen új technológiákat és digitális eszközöket tartanál hasznosnak a kiállítások interaktívabbá és elérhetőbbé tételéhez, hogyan integrálnád azokat a jelenlegi gyakorlatba?
2021 óta örökítjük meg kiállításainkat 3D virtuális túrában, az online felületen bejárhatók a kiállításaink. Nyilván nem adja vissza azt a látogatói élményt, amit a helyszínen lehet nyerni, viszont fontosnak tartom, hogy később a kutatóknak, mindez fontos segítő, információs pont lehet. Nem a digitalizációban látom a jövőt, hanem a múzeum működésének társadalmasításában. A mindennapokba bevonni a közvéleményt, a kiállítási tervek tematikájának kialakításába kérdőívek kitöltésével, az online felületeken kérdésfeltevéssel, fórumra hívással.
A másik, a hátrányos helyzetűek számára lehetőséget biztosítani, hogy tartalmainkat élvezni tudják. Elérhető kiállításokat jelnyelves tárlatvezetésekkel, megérinthető közösségi térré tenni a MODEM-t. Már előtérbe helyeztem a szakmai csapatnak a társadalmi felelősségvállalás eme kérdését. Törekvésünk interaktívabbá tenni a kiállításainkat, de nem elsősorban digitális eszközök által. Foglalkoztató és bevonó gamifikációval, gondolatébresztő kérdésekkel, asszociatív módszerekkel.
Olyan közönségfókuszú kiállításokat szeretnénk megvalósítani, ahol az értékek átadása élményátadással történik. Fontos törekvésünk szakmailag a nemzetköziesítés, csoportos nemzetközi kiállítások, és hazai, hiánypótló életmű kiállítások megszervezése.
Záró kérdésként, említenél-e olyan korábban megvalósuló vagy még folyamatban lévő projektet, ami szakmai szempontok alapján kihagyhatatlan lehetőséget tartogatott?
A nemrég megnyílt Hanyas vagy? a MODEM közgyűjteményének állandó kiállítása éppen ehhez kapcsolódik. A MODEM gyűjteménye a közösség számára is elérhetővé vált, hiszen 2023-ban, az intézményt beléptettük a muzeális intézményi hálóba. Ez mérföldkőnek számít, mind szakmai, mind pedig személyes szempontból. Célirányos terv volt, mely Süli-Zakar Szabolcs, művészeti vezetővel végzett közös munkánk eredményeképpen valósulhatott meg.
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszék Muzeológia mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
