A Diószegi Vilmos hangfelvételei a Néprajzi Múzeumban című válogatás a Néprajzi Múzeum online elérhető tematikus digitális tartalmainak egyikeként az intézmény ama missziójának méltó és különleges hírmondója, miszerint a Néprajzi Múzeum digitális gyűjteményei, tartalmai a felhasználók számára mind szélesebb körben és mind strukturáltabban teszik elérhetővé a gyűjteményi anyagok, dokumentumok, kutatások és archív anyagok sokaságát.
A gyűjteményben lévő tárgyaknak, fotóknak, rajzoknak, nyomatoknak, zenei anyagoknak csak csekély része állítható ki hagyományos kiállítások formájában, ezért is rendkívül fontos digitális adatbázisokban történő közétételük. Az intézmény honlapján a digitális anyagok fokozatosan bővülnek és válnak hozzáférhetővé a látogatók számára[1], mely törekvés szépen illeszkedik a múzeumok mind gyakrabban és hangsúlyosabban felvállalt kötelességeinek azon narratívájába, miszerint nemcsak a kutatók, hanem minél szélesebb közönség számára is elérhetővé tegyék digitalizált műtárgyaikat, és az online tér kiszélesítésével tágítsák a részvételi lehetőségeket, például azok számára, akik fizikailag nem tudják meglátogatni az adott intézményt.
A Diószegi Vilmos hangfelvételei a Néprajzi Múzeumban online elérhető gyűjtemény hanganyagokat tartalmaz, sámánénekeket és interjúkat, a hangfelvételek és jegyzőkönyvek analóg anyagainak digitális formátumba való konvertálása pedig alapja és egyben záloga is a hosszútávú megőrzés és az online hozzáférhetőség biztosításának.
Diószegi Vilmos néprajzkutató és sámánkutató volt, főként a szibériai és a közép-ázsiai népek sámánhagyományait kutatta, több alkalommal járt Ázsiában, gyűjtési anyaga a múzeum Ázsia-gyűjteményében kapott helyet. Dél-Szibériában és Mongólia északi részén végzett kutatómunkájával, a sámánizmus elemeinek tanulmányozásával az ősi magyar vallás eredetét kívánta felderíteni. Fontos szerepe volt abban is, hogy egy olyan korszakban, amikor tiltott volt a tradicionális kultúra kutatása, így a sámánizmussal foglalkozók tevékenységének vizsgálata is, elősegítette az őslakosok életében a sámánizmus nemzeti identitásban való megőrzését. [2]
A megfelelő tanulmányozhatóság érdekében a hangfelvételek sorrendben lettek közzé téve, a lejátszható hangfelvételek mellett a szalagokról készült fotókat és a rajtuk lévő feliratokat is megtekinthetik az online gyűjteményi anyagot vizsgálók. A fotókon a felhasználók megismerhetik a szalagok vizuális megjelenését, elolvashatják a rajtuk lévő szövegeket, és kedvükre böngészhetnek a Diószegi által készített jegyzőkönyvek között.
A Diószegi Vilmos hangfelvételeit bemutató gyűjteményi anyag borítóképe találóan és stílusosan egy fekete-fehér fotó, mely Diószegi Vilmost ábrázolja terepmunka közben: a kép hitelesen mutatja be a néprajzkutató elkötelezettségét és gyűjtéseinek egyszerre alanyául és tárgyaként szolgáló környezetét.
A szóban forgó különleges válogatás a Néprajzi Múzeum honlapján szereplő gyűjteményi anyagok sorában friss digitális tartalomnak minősül, közelmúltbeli újítás, ha tetszik, ropogós tematikus csokor, könnyen áttekinthető időrendi sorrenddel, legyen szó hangfelvételekről, jegyzőkönyvekről vagy fotókról. Jól működik a kereső funkció is: téma, dátum vagy helyszín szerint egyaránt kutathatunk az online felületen, a beépített lejátszónak köszönhetően a használat egyszerű, és figyelem, íme a csodás lehetőség: a felvételek korlátlanul újra hallgathatóak. A megértést, analizálást, összefüggésekben elhelyezést pedig a kapcsolódó rendszerezett jegyzőkönyvek segítik, melyek a használhatóság kulcsát adják a kezünkbe.
A Néprajzi Múzeum online oldalán, a digitalizált anyagok fokozatosan bővülése közepette a gyűjteményi anyagok egységes rendszerben, közös adatbázisban kereshetőek. A különböző gyűjtemények adatai között tartalmi kapcsolat van, így sokféle szempontból lehet kutatni az adatbázis segítségével, a magyar és angol nyelvű felület révén akár nemzetközi szinten is. Diószegi Vilmos analóg hangszalagokon rögzített anyagai pedig a jövő közönségét is egyértelműen megszólítják: szalagdigitalizálással hosszú távon is fenntartható formátumokban élnek tovább, az egyes hangfájlokhoz csatolt metaadatok, például a felvételek száma, tartalma, helye, ideje pedig amolyan keresőfaktorokként lényeges fókuszát adhatják a kutatási és visszakeresési folyamatoknak egyaránt.
Diószegi Vilmos hosszú éveken át a Néprajzi Múzeum munkatársaként dolgozott, az Ázsiai gyűjteményt kezelte, az ő hagyatéka, kutatásai, naplói, fotói, terepmunkái során készült jegyzőkönyvei, hangfelvételei szervesen és méltón illeszkednek a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe. Kutatásai messze túlnőttek a magyar néprajz keretein, nemzetközi kontextusban is fontos tartalmat képviselnek: olyan közösségek kultúráját dokumentálják, melyek mára eltűntek. Diószegi Vilmos munkássága tehát nemzetközi szempontból is egyedülálló dokumentációs, tudományos, identifikációs és kulturális értékkel bír.
A Diószegi Vilmos hangfelvételei a Néprajzi Múzeumban című online gyűjteményi anyag tudományos forrás lehet a sámánizmus kutatásában, a közép-ázsiai népek vallási és spirituális hagyományainak megértésében, tanulmányozásában - a sámánénekek zeneileg jelentenek felbecsülhetetlen értéket, a nyelvi szövegek pedig segíthetnek megérteni a kisebbségi nyelveket és használóik kultúráját. Általuk jobban megismerhetjük azokat a közösségeket, amelyek eltűntek vagy asszimilálódtak, tanulmányozásukból rekonstruálhatjuk a múlt kultúráját, vallását, megérthetjük a mindennapi életet. A globalizáció korában az oktatásban is különösen fontos lehet Diószegi munkássága, az eltűnőfélben lévő kultúrák értékeinek bemutatása révén hangsúlyt kaphat a kulturális sokszínűség fontossága és a hagyományok tisztelete.
A Néprajzi Múzeum az elmúlt évek során jelentős digitális fejlesztéseket hajtott végre, számos gyűjteményi anyagát hozzáférhetővé tette. A munkatársak professzionális munkájának kiemelkedő eredménye például az Etnofotó - A Néprajzi Múzeum fotó- és filmblogja, az 1000 Motívum és Díszítmény a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből és a Diószegi Vilmos hangfelvételei a Néprajzi Múzeumban. A Diószegi anyagok megfelelő digitalizálása, archiválása és elérhetővé tétele, egyben megismerése példát mutathat az etnográfusoknak az elhívatott terepmunkáról, de jó eséllyel segíthet az oktatásban, a diákok társadalmi érzékenyítésében csakúgy.
A Néprajzi Múzeum Diószegi-gyűjteményéből 2023 őszén önálló kiállítás nyílt Mongóliában, a Dzsingiszkán Nemzeti Múzeumban, bemutatva a magyar néprajzkutató munkásságát és korát megelőző kutatásait. Ami pedig a Néprajzi Múzeum digitális tartalomfejlesztését illeti: a címadó hangfelvételek azt mutatják, hogy az intézmény a jelenkor trendjeit, megoldásait, vívmányait alapküldetéséhez méltón nagystílűen alkalmazza, s teszi ezt a kulturális örökség megőrzése, kutathatósága és a jövő nemzedéke számára való fenntarthatóság aktív és alázatos szolgálatában.
A szerző a Debreceni Egyetem Bölcsésztudományi Karának muzeológia mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
[1] Szarvas Zsuzsa. Digitális etnográfia – Digitális tartalmak a Néprajzi Múzeum gyűjteményeiben és kiállításaiban. Múzeumi iránytű 12, 2017. 152.
