MNT szakmai napok a néprajzi gyűjtésről I.

MŰHELY

2022-06-13 19:00

Nagyszabású eseménysorozat vette kezdetét 2022 tavaszán a Magyar Néprajzi Társaság Néprajzi Gyűjtő Szakosztályának kezdeményezésére. Az első két tanácskozás április 20-án és május 26-án már megrendezésre is került. A konferenciákon az előadók a néprajzi gyűjtés és terepmunka, az írott források interdiszciplináris elemzésének lehetőségeit járták körül.

 

A MNT Néprajzi Gyűjtő Szakosztály szervezésében megvalósuló Néprajzi Gyűjtés Módszertani Szakmai Napok első konferenciája 2022. április 20-án az MTA Humán Tudományok Kutatóházában zajlott, második alkalmára pedig 2022. május 26-án a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban került sor.


A rendezvényeken a Tradíció Pályázat résztvevői, néprajzkutatók és muzeológusok a gyűjtésmódszertani tapasztalatokat és lehetőségeket vitatták meg egymással, ahol a gyűjtések mai trendjei és témái, a különböző források kutatásban való felhasználásának lehetőségei kerülnek szóba.

 

Az MNT NGY 2022-es konferenciáinak előadóit és célközönségét a néprajzi gyűjtés iránt érdeklődő autodidakták széles köre, a muzeológusok és a kutatók képezik. A tanácskozások fő szervezője és ötletgazdája Paál Zsuzsanna (az MNT NGY Szakosztályának 2012 óta elnöke és egyben 2020 óta a RFMTM muzeológusa), aki Győrfy Eszterrel és Tasnádi Zsuzsannával, az MNT NGY szakosztályának titkáraival és Landgraf Ildikóval, Horváth Kingával, az MNT "Tradíció" zsűritagokkal és a Rómer Múzeum részéről pedig Székely Zoltán igazgató, T. Város Ágnes főmuzeológus hozzájárulásával készítette elő a sorozatot. A lezajlott tanácskozáson a terepmunka, a gyűjtés módszertani kérdései és a tárgyak bemutatása került előtérbe.

 

A 2022. április 20-án megrendezett "Néprajzi Gyűjtés Módszertani Szakmai Nap - Gyűjtési módszerek, gyűjtemények és terepmunka"  című eseményt Landgraf Ildikó az ELKH kutatóközponti tudományos titkár, tudományos főmunkatárs, Folklór Osztály vezetője házigazda minőségében megnyitotta. Köszöntötte a tanácskozás résztvevőit és beszámolt a néprajztudományi kutatóintézet gyűjtéseket és pályázókat támogató feladatvállalások eddig történetéről is.

 

1. kép: Landgraf Ildikó

 

Paál Zsuzsanna előadásában összefoglalta a két év szakmai eseményeit, kiemelte a Tradíció Magazin további 4 számának megjelenését. A járvány miatti kétévig tartó személyes találkozások elmaradása okán, beszámolt a 2021-es virtuális Tradíció kiállításról és a két év Tradíció Pályázat eredményeiről, megemlékezett két eltávozott Sebestyén Gyula emlékérmes gyűjtő: Németh Erzsébet néptáncpedagógus főiskolai tanár és Fehér Zoltán egyetemi tanár munkásságáról.

 

2. kép: Paál Zsuzsanna


Az április esemény további két előadója Erdélyből érkezett, mindketten a muzeológia tárgykörében adtak elő egy-egy aktuális témát. Mogyorósi Ágnes a néprajzi gyűjtemény életét mutatta be a múzeum falain kívül. Előadásában elsősorban azt járta körül, hogyan és mire használhatóak fel azok az információk, melyeket a műtárgyak hordoznak. Beszélt a viseletek újjászületéséről, tárgyrekonstukcióról és társasjáték fejlesztéséről a Kallós Zoltán által gyűjtött néprajzi tárgyak alapján.

 

Dimény-Haszmann Orsolya előadásának témája a csernátoni Haszmann Pál Múzeum alapítása, megnyitása előzményeire és működésének első évtizedére való kitekintéssel. Elsősorban arról hallottunk, mi indított arra egy tanítóembert a huszadik század derekán, hogy régi tárgyakat kezdjen gyűjteni, hogyan vált magángyűjteménye múzeumi intézménnyé, milyen fogadtatása és utóélete van a közel ötven éves múzeumnak.

 

3. kép: Dimény-Haszmann Orsolya


A következő délelőtti szekcióban Fuksz Márta és Csapai János, a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum muzeológus munkatársai a tájházak alapításának és működtetésének kérdéseivel foglalkoztak. Fuksz Márta a tájház, mint helytörténeti gyűjtemény alapításának törvényi feltételeit foglalta össze, illetve segítséget nyújtott ahhoz, hogy az alapítóknak milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre a jogszabályok betartásához. Csapai János saját példáján keresztül egy tájház létrehozása került bemutatásra: Mi volt az indíttatás, hogyan formálódott a gyűjtemény és a porta az évek során, mi volt a gyűjtés és a berendezés menete, koncepciója. Szó volt a fenntartás és a működtetés kérdéseiről, illetve a vendégfogadás módjáról is. Végül a Tolna megyei tájházakról kapott a hallgatóság egy összefoglaló, általánosabb képet.

 

4. kép: Fuksz Márta és Csapai János előadókkal beszélgetést moderál Cseh Fruzsina, levezető elnök (balra)


A délutáni szekciót Batári Zsuzsanna (Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főosztályvezetője, az MNT titkára) előadása nyitotta meg, aki a kiállításokban megjelenő népszokás-rekonstrukciók egyes kérdéseit járta körül előadásában. Ezek a rekonstrukciók olyan jelenetek, amelyek lehetnek egy-egy ünnep mozzanatai, munkafolyamatból kiragadott élőképek, társadalmi-történeti traumák pillanatai. Rekonstrukciójuk azonban korántsem könnyű. A folklórgyűjtések a forrásai az újraalkotásnak, és szükség van arra, hogy minél kiterjedtebb dokumentáció álljon rendelkezésre, ha egy ünnepi terített asztalt, egy lakodalmas házat vagy akár egy vőfélybotot alkotunk újra. Ez a tárgyközpontú folklórkutatás, amelynek kérdéseit az előadó is érinti.


Ezt Landgraf Ildikó előadása követte, az ego-dokumentumok néprajzi kutatásának legfontosabb kritériumait, elvi és gyakorlati szempontjait saját tereptapasztalatai alapján igyekezett érzékletesebbé tenni. Olyan a gyűjtés során gyakran felvetődő kérdéseket igyekszik megválaszolni, mint pl. Miért szükséges az irattárakat a maguk teljességében vizsgálni? Milyen szempontok szerint kell áttekinteni, bemutatni egy családi dokumentum-gyűjteményt? Hogy lehet és kell a családban őrzött iratokat, fényképeket tágabb összefüggésben vizsgálni, azok hatását, családi utóéletét is kutatni?


A következő előadó a kézművesség-kutatás és a néprajzi terepmunka bizonyos kérdéseit járja körül. Cseh Fruzsina (ELKH Népraztudományi Intézet Történeti Néprajzi Osztályának tudományos munkatársa) előadásában szó esett a kézművességkutatás nemzetközi néprajzi irányairól, valamint hangsúlyosan az MTA Veszprémi Akadémiai Területi Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottságának tevékenységéről. A kézművesipar-történeti kutatások tendenciáira és megközelítési módjaira az agyagművességről publikált eredmények konkrét példái szolgáltak.

 

Végezetül, de nem utolsósorban Bulcsú László előadása a holisztikus szemléletmód hasznosságára és a terepen levő mélyebb összefüggésekre kívánta felhívni a figyelmet. László jelenlegi kutatásában településváltozási folyamatokat vizsgál, ahol a településkép formálódását, a különböző háztípusok arányát számos olyan tényező határozza meg, amelyek csakis a kutatói figyelem- vagy fókuszváltással érthetőek és értelmezhetőek. Az átfogó összefüggések lekövetését jelen előadásában a strukturálatlan és strukturált interjúzáson keresztül mutatja be.


A szervezők rövid ízelítővel mutatták be a rendezvényt az eseményt megelőző napokban az előadások témáinak beharangozásával a közösségi médiában, a Tradíció Pályázat és Néprajzi Gyűjtők oldalakon.


További információk az április 20-i eseményről

 

 

A második konferencia 2022. május 26-án a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban került megrendezésre a "Tintától a kályháig" címmel, övetkező cikkünkben erről is beszámolunk. 2022. augusztus 30-án pedig az eseménysorozat utolsó etapjaként a Néprajzi Múzeum Szakmai Napja zajlik majd. Ekkor Kemecsi Lajos főigazgató előadását hallgathatják meg a résztvevők és szakmai tárlatvezetés keretében megismerkedhetnek az új Néprajzi Múzeum kiállításaival és raktáraival. Erről az eseményről szintén beszámolunk a későbbiekben olvasóinknak.

 

 

Írta:

Dr Paál Zsuzsanna
etnográfus muzeológus
Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum

beruházás, gyűjtemény, kiállítás, kortárs, látogató, muzeológia, néprajz, programajánló, természet
2022-03-05 07:00