„Minden ház érdekes” – olvashatjuk a Budapest100 mottóját. Az esemény 2011 óta mozgatja meg minden évben a városlakókat, az épületek és a lakókörnyezet új szemszögből történő megismerését és a városlakók párbeszédét tűzi ki célul. Évről évre egyre több múzeum, vagy múzeumi munkatárs is bekapcsolódik a programba, hogy ezáltal megmutathassa szaktudását, helyszeretetét, lehetőségeit.
A program az OSA Archívum és a KÉK – Kortárs Építészeti Központ kezdeményezésére indult, hogy évente egy hétvégén a városlakók megünnepelhessék az épp 100 éves házakat. Mivel az I. világháború alatt kevés új ház épülhetett, 2015-től új irányba indultak, és városrészeket választottak. Ugyanakkor az eredeti cél megmaradt: bemutatni pincétől a padlásig a házakat, megismerkedni a lakókkal és hozzájárulni új közösségek kialakulásához. Kutatásaik páratlan adatbázisként használhatóak a Budapest100 honlapján. Az eseményeket önkéntesek szervezik a házak lakóinak, illetve a részt vevő intézmények képviselőinek segítségével. Minden program ingyenes.
A Budapest100 idei témájának címe: A Bauhaus nyomában. A németországi Bauhaus alapításának 100. évfordulója kiváló alkalmat kínál, hogy mélyebben megismerjük Budapest korai modern építészetét: az 1920-as évektől az 1940-es évekig tartó periódust. A témáról bővebben olvashatunk Kovács Dániel művészettörténésztől a honlapon, így már most érdemes megsimerkednünk azzal, hogy mi a Bauhaus, hogyan alakult 1918 és 1950 között a modern magyar építészet, vagy azt is megtudhatjuk, kik tartoztak a Bauhaus magyar oktatói és diákjai közé.
Fotó: Szokodi Beáta
Több száz szervező mellett eddig négy alkalommal vettem részt a rendezvény lebonyolításában, ahol nagyon sok jó tapasztalattal, tudással és kapcsolattal gazdagodhattam. Néhány pontban szeretném összefoglalni, hogy egy múzeum számára miért érdemes figyelemmel kísérni a programot, miért éri meg akár be is kapcsolódni a szervezésbe és lebonyolításba, és ennek milyen lehetőségei vannak, mit kell figyelembe venni, milyen hozzáállással érdemes belevágni.
A Budapest100 a kísérletezés terepét nyújtja, platformot, lehetőséget teremt a személyes bemutatkozásra és megszólításra. Olyan jó kapcsolatok jöhetnek általa létre, amelynek köszönhetően kiléphet az intézmény a falakon kívülre, s az őt körülvevő város szövetének újfajta megismerését teszi ez lehetővé. A részben szakmai alapokon nyugvó, másrészt az önkéntességen keresztül, a társadalmi aktivitáson alapuló projekt megadja a közös tudásteremtés élményét, társadalmi párbeszédre hív, új kihívások elé állít, és kérdéseket tesz fel mindazoknak, akik ebben részt vesznek. Egy ilyen kérdés például az: hogyan lehet az épített örökséget, a városi teret, az emlékezetet egységben látni a múzeumi tevékenységgel, vagy akár a gyűjteménnyel?
Fotó: Kovács Dániel
Érdemes egy intézménynek nem első sorban épületként gonolnia magára egy ilyen program során, hiszen számos módja van annak, hogyan támogassuk a Budapest100-at, ugyanis a múzeumok munkájukat tekintve nagyon jól tudnak kapcsolódni a társadalmiasításhoz, a kutatáshoz, programszervezéshez gyűjteményükön, küldetésükön és muzeológiai szemléletmódjukon keresztül. Így segíthetik anyagaikkal, tudásukkal a kutatókat, akik a Budapest100 témáján belül az épületekkel foglalkoznak (épülettörténet, helytörténet, életmódtörténet stb.). A tudományos munka mellett pedig programok, vagy más segítség felajánlásával is élhetnek. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy tisztában legyenek azzal, hogy a rendezvény legnagyobb ereje a kisközösségek és egyéni kezdeményezések, a sok módon épülő közösségi emlékezet támogatása és elfogadása, ezért a programok sem egy intézmény bemutatására kell, hogy irányuljanak. Viszont jó lehetőség arra, hogy részei legyenek a város kapcsolatrendszerének.
Jelentkezés résztvevőnek
Önkéntesnek lehet jelentkezni egyénileg az alábbi felületen 2019. január 13-ig: ITT
Intézményként pedig érdemes megkeresni a Budapest100 koordinátorait, akik segítik a további együttműködést.
Az eddigi években is hírt adtunk már arról, milyen módon vesznek részt egyes múzeumok a rendezvényen, ezek a cikk alján olvashatók.
Forrás: Budapest100
Bevezető fotó: Malustyik Mariann