A Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület által meghirdetett, az NKA által támogatott nemzetközi múzeumi tapasztalatcsere pályázatnak köszönhetően 2017 júniusában Borbély Katalinnal (Szépművészeti Múzeum- Magyar Nemzeti Galéria Jogi Osztály) közösen megismerhettük a holland múzeumi rendszert, betekinthettünk az egyes intézmények működésébe.
A szakmai tanulmányút szervezésében nagy segítségünkre volt Deme Péter a Pulszky Társaság elnöke, és Margriet de Jong, a Holland Múzeumi Szövetség munkatársa. Az egy hetes program során találkoztunk a Rijksmuseum (Holland Nemzeti Múzeum), a Holland Hajózási Múzeum, az Amszterdam Múzeum, a Rembrandt Ház, a Zuidersee Múzeum, a Hágai Történeti Múzeum képviselőivel, a Holland Múzeumi Szervezetnél és a Holland Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban a múzeumok érdekképviseletéről, a jogi háttérről tájékozódtunk. A szakmai eszmecserék mellett számos olyan kiállítást megtekintettünk, amely példaértékű mind a témaválasztás, mind a kapcsolódó programok tekintetében.(Tropenmuseum Amsterdam, Zsidó Történeti Múzeum, Hermitage Amsterdam, Muiderslot Várkastély, Van Gogh Múzeum, Stedeljik Múzeum, Móric Ház Hága)
Rijksmuseum, Amszterdam
Hollandiában a múzeumok elsősorban a hagyományos holland értékek bemutatására törekszenek: a világhírű képzőművészeti kollekciók, a kereskedelem és hajózás története, a polgárság, civil szerveződések életének emlékei alkotják a múzeumi gyűjtemények törzsanyagát. A kormányzat kultúrpolitikájában elkötelezetten vállalja ezen értékek közvetítését, törekszik összehangolni a múzeumok, az oktatás, és egyéb kulturális szervezetek munkáját. Nem elhanyagolható az a gazdasági szempont, hogy holland művészetet bemutató múzeumok nagy idegenforgalmi vonzerőt jelentenek, az évi 16.1 millió múzeumlátogató negyede külföldi.
A holland kulturális örökség átadása mellett azonban hangsúlyosan jelen van a múzeumok törekvései között az aktuális problémák feldolgozása, azon témák célpontba helyezése, amelyek megmozgatják a múzeumlátogató gondolatait, formálják világképét. Ilyen témakörök például a környezetvédelem, és a migráció.
Formabontó és modern kezdeményezést ismerhettem meg a hágai Móric-ház „Slow food- Csendéletek az Aranykorból” című időszaki kiállítás kapcsán, mely a holland aranykor csendéleteiből indult ki, majd egy mai mozgalomhoz juttatja el a vezérfonalat. A „Slow food…” tárlat felhívja a figyelmet az ökológiai gondolkodásra, a helyi termékek, helyi ételek fogyasztásának előnyeire, ami az egészséges táplálkozás mellett az ökológiai sokféleséget szolgálja, valamint a helyi gazdaságok megmaradását segíti. A kiállításhoz termelői gasztronómiai fesztiválsorozat is kapcsolódott kóstolókkal, workshopokkal és beszélgetésekkel.
Európa valamennyi országában aktuális a bevándorlás kérdése, több múzeumban találkozhattunk a társadalmi jelenség által generált problémákkal. Hollandiában a II. világháború után a Holland Kelet-India, vagyis Indonézia területéről érkezett a bevándorlók első hulláma, ami az utóbbi 40 évben törökökkel, marokkóiakkal, suriname-i népcsoportokkal bővült. 2015-ben a lakosság 20%-a idegen származású volt ( ez az adat az illegális bevándorlók számát nem tartalmazza), ugyanebben az évben 57 ezer ember kért menedékjogot az országban, elsősorban szíriai menekültek. Az amszterdami iskolás korú gyerekek nagyobbik hányada már nem holland származású. Ezek a számok kihívást jelentenek a múzeumok számára is, keresik a válaszokat arra a kérdésre, vajon miként lehet ezeknek a csoportoknak az érdeklődését megnyerni, akik számára a holland történelem nem jelent semmit. A Rijksmuseum ebből a problémából kiindulva 2020-ra egy rabszolgaság témájú kiállítás megrendezését tervezi, ami a történelmi felelősség kérdését is fölveti a kialakult helyzet kapcsán.
Az etnológiai gyűjteményeket bemutató Tropenmuseum látogatásunk idején az Aleppo időszaki kiállításhoz kapcsolódóan Aleppo hétvégét szervezett, a szíriai helyzetet ismertetve az érdeklődők számára. A menekültügy a Stedeljik Múzeumban, a modern művészet és design területén is helyet kapott: az illegális bevándorlók számára tervező építészek, formatervezők munkáit mutatták be.
Aleppo kiállítás, Tropenmuseum, Amsterdam
A sokszínű és rohamosan változó társadalom dokumentálását is fölvállalták az amszterdami és a hágai történeti múzeumok a rendkívül sikeres „Story telling” programjaikkal, ahol olyan témákat dolgoznak fel az arra vállalkozó „adatközlőkkel”, mint a keresztényről iszlám hitre térők élettörténetei, vagy a droghasználat.
A múzeumi intézmények minden korosztály számára gazdag programkínálattal rendelkeznek, a gyerekektől a családokon át az idős emberekig. A nagy múzeumok keretein belül működő gyermekmúzeumok (Zsidó Történeti Múzeum, Tropenmuseum, Amsterdam Museum, Hajózási Múzeum) különösen nagy élményt jelentenek a kicsik számára. Ezeken a helyeken mindent meg lehet fogni, ki lehet próbálni, illatok, hangok teszik teljessé az összképet, a múzeumpedagógiai programok során alkothatnak, süthetnek - főzhetnek a nélkül, hogy a felnőtt, elmélyültebb látogatókat zavarnák. A művészeti oktatás alapját adják a múzeumi gyűjtemények, művészettörténeti, és gyakorlati oktatóprogramokhoz csatlakozhatnak a diákok. A gyermekek igényeit még a vegyes korcsoport számára készült kiállítások auidoguide szövegeinek a megfogalmazásánál is figyelembe veszik, több korosztályra bontva a választási lehetőségeket.
Felkészültek a speciális igényű látogatók fogadására is: jelnyelven kérhető idegenvezetés a nagy múzeumokban, a Van Gogh Múzeum a vakoknak tapintható tárlatot ajánl.
Kóser konyha a Zsidó Történeti Múzeum gyermekmúzeumában, Amszterdam
Mindezt a munkát az állami és önkormányzati források mellett alapítványok, cégek, önkéntes magánszemélyek segítik. A Bank Giro Loterij (nemzeti lottó) támogatásának köszönhetően a Rijksmuseumba minden 12 éven aluli holland gyermek ingyenesen eljuthat, buszokat is biztosítanak a csoportok számára. Hasonló megoldással az idős, mozgásban korlátozott érdeklődők is lehetőséget kapnak, hogy meglátogassák Amszterdam múzeumait.
Élmény minden érzéknek. Van Gogh Múzeum, Amszterdam
A legszélesebb közönség elérése manapság az internet segítségével lehetséges. Egy 2010-es adat szerint Hollandiában a gyűjtemények virtuális látogatóinak száma 3.8-szor több mint a fizikai látogatóké. A prezentáció fontos formája a digitális nyilvántartási rendszereken alapuló, webes felületen is elérhető adatbázisok közzététele, melyek vagy a múzeum honlapjáról érhetők el, vagy egy külön portálon kereshetők. A holland múzeumok 80 %-a az Adlib nyilvántartási programot használja, erre alapozva a múzeumok együttműködéséből több olyan portál is létrejött, ami a felhasználók igényei szerint épül föl. A Rijksmuseum izgalmas lehetőséget teremtett meg a Rijksstudio „Készítsd el saját mesterművedet” programjával. A tematikusan csoportosított műtárgyak fotói letölthetők, jó minőségben nyomtathatók különböző felületre. A formatervezők számára minden évben pályázatot hirdetnek a legötletesebb tárgy megtervezésére, amit a megosztott műkincsek újragondolásával alkotnak meg.
A Holland Kulturális Örökségvédelmi Hivatal működteti a közös múzeumi adatbázist, a művészeti kollekciókat a www.arttube.nl portálon, a divattörténeti szempontból érdekes tárgyakat 12 múzeum együttműködésének köszönhetően ezen a honlapon kutathatja az érdeklődő.
A megosztott gyűjtemények az oktatásban történő felhasználás mellett inspirációt jelentenek a kreatív ipar és az amatőr művészek számára. Hollandiában 8 millió amatőr művészt tartanak számon, elsősorban a vizuális művészetek és a média területén.
Hollandiában a múzeumlátogatás ÉLMÉNY. Az utóbbi évtizedben megújult múzeumépületek tervezése során olyan megoldásokat alkalmaztak, amely a látogatók minden igényét kielégíti, a látványtervezők varázslatos atmoszférát teremtettek. A minőség a múzeumi szféra minden általunk megismert területére jellemző, a nyilvántartástól a múzeumpedagógiáig. Az egy hetes tanulmányút egy követendő példát állított elénk, a tapasztalatokat az itthoni lehetőségekhez képest kamatoztathatjuk.
A 18. századi Amsterdam hajó másolata a Hajózási Múzeum kikötőjében,
háttérben a Nemo Természettudományi Múzeum.
