Messziről pont olyan

Pál János festményei

Merkl Ottó
2017-07-25 18:00


Pál János festőművész 70 éves. Műveiből 2017. július 12-én kiállítás nyílt a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az ÉLŐ-VILÁG-KÉPEK című tárlat augusztus 21-ig látható.



Pál János, a festő, évtizedeken át termelőmunkát végzett a Magyar Természettudományi Múzeumban. Még Kaszab Zoltán, hajdani főigazgatónk kezdte rajzoltatni vele a Magyarország Állatvilága (Fauna Hungariae) bogarakkal és kétszárnyúakkal foglalkozó füzeteinek habitusábráit (tehát az egész alakos képeket a fajokról), illetve tette ugyanezt az általa leírt új gyászbogárfajok (Tenebrionidae) esetében.



 

  Futóbogarak (Carabiade)

 

 



Pál János amúgy amatőr lepkész is, ezért leginkább a lepkék ábrázolásában leli örömét (meg latin-amerikai gyümölcsökében és arcokéban). Hinnénk, hogy egy cirkalmas lepkeszárny megfestése az igazán nehéz munka, pedig nem: a biliárdgolyó simaságú, szőrtelen bogár gömbölyűségét visszaadni, na, ahhoz kell igazi technikai tudás.


Ezek a képek nem hiperrealista alkotások. Ha az eredeti műveket egészen közelről megnézi az ember, a részletek alig hasonlítanak az igazi bogár felszínének skulptúrájához és textúrájához. Messzebbről viszont pont olyanok. Ez lehetővé teszi, hogy a képek ördögi gyorsasággal készüljenek el, akár pár óra alatt. Pál János művész ugyebár, és a művészi szabadságba beletartozik nem csak az ecset, hanem a határidő könnyed csuklójú kezelése is (ami a pedánsabb megrendelőt stresszes szituációkba sodorja), de a helyzet sohasem fajult el.
Színes festményeinek alapanyaga főleg akrilfesték, bár néha mindenféle eszközt használ, ami a keze ügyébe kerül. A faunafüzetekben és a tudományos leírásokban megjelent grafikái azonban fekete golyóstollal készültek. Elmagyarázta, hogy míg tustollakkal csak adott szélességű vonalak húzhatók, ezért többfélét kell használni, a golyóstoll kezes báránya a rajzolónak: a nyomás erejétől függően vékonyabb, vastagabb, sötétebb vagy halványabb az eredmény.

 

 

 

 Két tábla az Óbuda- Békásmegyer táji-természeti értékei című könyvből

(Guckler Károly Természetvédelmi Közalapítvány, Budapest, 2013)




Miután Pál János egyszer csak telephelyet változtatni kényszerült a Múzeumban, hosszú évekre a Bogárgyűjteményben lelt asztalra és nyugodt munkakörülményekre. Sok közös feladatunk adódott: rengeteg tudományos és ismeretterjesztő írásomat illusztrálta, melyeket felsorolni itt nincs mód; de azért említsük meg a Révai Új Lexikonát, melyben minden állatábrázolás az övé, a Bogarak a pannon régióban című (nagyobb) kötetet, a Kárpát-medencei élővilág enciklopédiáját - nem sorolom tovább.


 

 Ormányosbogarak (Curculionidae) és levélbogarak (Chrysomelidae)

 


PÁL JÁNOS festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja, 1970 óta dolgozik tudományos ismeretterjesztő művek, illetve természetrajzi témájú kiállítások illusztrálásán. Az állat- és növényvilágot szakmailag is hiteles módon ábrázoló képzőművészek szövetsége, az ALTAMIRA Egyesület alapítója. 1978 óta a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa. Számos hazai kiállítása mellett 1976-ban Lisszabonban, 1992-ben, 1998-ban és 2000-ben Mexikó több városában voltak kiállításai. 2000-ben Brazíliában a Goiânia városi Madártani Múzeum falfestményeinek és a Tocantins Állami Egyetem (UNITINS) zoológiai intézete diorámáinak készítését bízták rá.
(Részlet Merkl Ottó: A bogarak világa – Magyarország leggyakoribb bogarai című könyv hátlapjáról (Műszaki Kiadó, 2009). A könyv 100 bogárfajról ad rövid ismertetőt, és mindegyiket Pál János festménye illusztrálja. A kis könyv a természetrajz iránt érdeklődők körében meglepően sikeres volt, a mai napig keresik és veszik. Nyilván Pál János illusztrációi adják el elsősorban.)

 

 

 

 

Részlet egy gyászbogaras cikkből

(megjelent 2004-ben, a National Geographic Magyarország 2. évfolyamának júniusi számában)

kiállítás, programajánló
2017-07-19 10:25
látogató, néprajz, programajánló
2017-07-19 19:50
kiállítás
2017-07-18 08:13

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00