A debreceni Déri Múzeumban 2025 augusztusában nyílt meg és idén február végéig látható Az arany útja – 700 éves a magyar aranyforint című időszaki kiállítás, amely a magyar aranypénz történetét a bevezetéstől egészen IV. Károly koráig követi végig. A tárlat nemcsak a pénzverés technikájára és az éremképek változására fókuszál, hanem gazdaságtörténeti összefüggéseiben is értelmezi a forint szerepét.
A kiállítás egyik kurátorával, Véber Zoltán segédmuzeológussal, a Déri Múzeum numizmatikai gyűjteményének munkatársával, valamint a HUN-REN–DE „Középkori Magyarország és Közép-Európa Hadtörténete” Kutatócsoport tudományos segédmunkatársával a koncepcióról és a közérthető bemutatás lehetőségeiről beszélgettünk.
Nemrég kezdtél el a Déri Múzeumban dolgozni, mégis rövid időn belül egy jelentős időszaki kiállítás kurátorává váltál. Milyen előzmények vezettek ehhez, és hogyan született meg a kiállítás ötlete?
Amikor 2024 szeptemberében elkezdtem dolgozni a múzeumban, egyáltalán nem számítottam arra, hogy fél éven belül felkérést kapok egy ilyen volumenű kiállítás megvalósítására. Az aranyforint 700 éves évfordulójáról természetesen tudtam, és azt sem szerettem volna, hogy egy olyan intézmény, amely jelentős numizmatikai gyűjteménnyel rendelkezik, valamilyen formában ne reflektáljon erre az alkalomra. Ezért először egy hordozható, roll-up jellegű kiállítás tervével álltam elő.
Ezzel párhuzamosan Sajtos Anna, múzeumpedagógus kolléganőm – aki kifejezetten érdeklődik a numizmatika iránt, és komoly tudással is rendelkezik a témában – szintén egy iskolák számára használható, mobil kiállítási koncepciót dolgozott ki az aranyforintokról. A múzeum vezetése végül potenciált látott az évfordulóban, és mivel hosszabb ideje nem volt numizmatikai kiállítás az intézményben, kettőnket bízott meg a tárlat létrehozásával.
Természetesen ez egy frissen érkezett, még kevés kiállításépítési tapasztalattal rendelkező segédmuzeológusnak nagy feladatot jelentett, és kolléganőmnek sem volt korábbról ilyen jellegű gyakorlata. Éppen ezért már a kezdetektől bevontuk a munkába múzeumi elődömet, Novák Ádámot, aki végig aktívan részt vett a tervezésben és a megvalósításban, és kulcsszerepet játszott abban, hogy a kiállítás szakmailag és kivitelezésében is biztos alapokra kerüljön.
Mi volt a kiállítás alapötlete? Az évforduló megünneplése, vagy inkább egy átfogó történeti bemutató létrehozása a témában?
Ahogy a kiállítás címe is jelzi, az apropót a magyar aranyforint bevezetésének 700. évfordulója adta. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy bár a magyar történetírás hagyományosan 1325-re teszi az aranyforint megjelenését, erről nem maradt fenn közvetlen, primer forrás. Annyi viszont bizonyos, hogy 1326-ból már ismerünk egy külföldi végrendeletet, amelyben a magyar aranyforint szerepel. Ebből a kutatás korábban arra következtetett, hogy az aranypénzverés megindulása 1325-ben történhetett meg, és ezt a dátumot a szakirodalom azóta is széles körben elfogadja.
A kiállítással azonban nem pusztán egy jubileumot szerettünk volna megünnepelni: célunk az volt, hogy bemutassuk a magyar arany fizetőeszköz történetét, annak évszázadokon át követhető változását és fejlődését, és mindezt gazdaságtörténeti kontextusban értelmezzük.
Milyen koncepció/tematika alapján valósítottátok meg?
A Déri Múzeum az egyik legjelentősebb aranyforint gyűjteménnyel rendelkezik az országban, és megtehettük volna, hogy egy raktárkiállítást vagy gyűjteményi bemutatót építünk, aminek a numizmatikusok és gyűjtők bizonyosan örültek volna, viszont az átlag múzeumlátogatók nembiztos, hogy ugyanúgy értékelték volna.
Ezért megpróbáltuk hat olyan tematikai egységen/problémán keresztül, közérthetően bemutatni az aranyforint történetét, amelyet az általános iskolás korosztálytól kiindulva egészen a nyugdíjas korú emberekig mindenki találhat számára érdekes információkat. Így külön szekciót szenteltünk az aranybányászatnak, az I. Károly által bevezetett aranyforint kialakulásának történetének, Szent László alakjának megjelenésére a forintokon, és annak éremképi változására, továbbá Hunyadi János és fiának, Mátyásnak a pénzverésére, és a három részre szakadt Magyarország pénzverésére is.
Mindezek szemléltetésére összesen 86 darab aranypénzt állítottunk ki kizárólag a saját gyűjteményünkből, és nem kölcsönöztünk érméket más múzeumokból. Emellett a múzeum gyűjteményéből külön „highlight-veretek” szekcióban válogattunk ki tíz kiemelkedő aranypénzt, amelyek ritkaságuk, értékük vagy más sajátosságuk miatt különlegesek. Végül egy önálló szekcióban bemutatjuk, hogy miként jött létre Déri Frigyes numizmatikai gyűjteménye.
Fotó: Lukács Tihamér
Kötődik a téma Debrecenhez?
Természetesen igyekeztünk a tárlatba egy helytörténeti szálat is beépíteni. A kiállításban bemutatjuk a Debrecen határában fekvő, a középkorban virágzó, majd a 16. század végén elpusztult Szepes településén végzett régészeti feltárás numizmatikai vonatkozású leleteit, ahol a Déri Múzeum régészei több mint 400 pénzérmét tártak fel. A leletanyag döntő része kis értékű ezüstpénz, illetve rézzel dúsított (billon) veret, vagyis olyan, mindennapi használatban forgó érmék, amelyeket tulajdonosaik a használat során veszíthettek el. Ezek közül 100 darabot egy mérleg egyik serpenyőjébe helyeztünk, a másikba pedig egyetlen aranypénzt, így látványosan érzékeltettük az adott korszakban tapasztalható ezüst dénár és aranyforint közötti értékbeli különbséget.
Milyen kiállítással kapcsolatos kísérőrendezvények vannak?
Mivel a kurátortársam múzeumpedagógus, már a tervezés során is cél volt, hogy minél több korosztály számára kínáljunk kapcsolódó programokat. Folyamatosan zajlanak rendhagyó történelemórák általános és középiskolás csoportoknak, legutóbb pedig tehetséggondozásban részt vevő diákoknak is tartottunk külön foglalkozást.
A kiállításhoz kapcsolódva a látogatók részt vehetnek élőszereplős pénztörténeti társasjátékban, illetve segítségével a kézi pénzverés kipróbálására is van lehetőségük. Ezek rendszerint a legnépszerűbb programelemek közé tartoznak. Emellett magában a tárlatban is nagy hangsúlyt kapnak a múzeumpedagógiai elemek: például felpróbálható a forintokon szereplő Szent László-ábrázolások fegyverkabátja, illetve feladatok teljesítése után egy páncélszekrény is kinyitható, amelyben a helyesen válaszolók ajándékot találnak.
A tudományos és ismeretterjesztő előadásokat szintén fontos szerepet kapnak. Numizmatikai Szabadegyetemet szervezünk, ahol több neves numizmatikus tart előadásokat, továbbá szakmai nap keretében a közgyűjtemények numizmatikusainak részvételével konferenciát is rendezünk.
Melyik a kedvenc részed a kiállításból?
Ha egyet kell választanom, akkor mindenképpen az „Az arany, válságban is arany” című szekciót emelném ki. Ez Hunyadi János korának pénztörténetével foglalkozik. Miközben az ezüst dénár ebben az időszakban válságjelenségeket mutatott, az aranyforint árfolyama mindvégig stabil maradt. Ez számomra személyesen is különösen fontos, mert történészként Hunyadi János törökellenes politikáját kutatom, és ebből írtam a doktori disszertációmat is.
Fotó: Lukács Tihamér
Záró kérdésként, milyen visszajelzések érkeztek a kiállításról?
Eddig kifejezetten pozitív visszajelzések érkeztek, és már most jelentős számú látogatót fogadtunk határon innen és túlról egyaránt. Ezt részben az is magyarázhatja, hogy tudomásom szerint mi vagyunk az egyetlen múzeum, amely a 700 éves évforduló alkalmából önálló kiállítást rendezett.
Visszatérő kérdés a látogatók részéről az is, hogy készül-e kiállítási katalógus. Ezzel kapcsolatban örömhírünk van, ugyanis a katalógus kézirata már elkészült, jelenleg tördelés alatt áll, és a tervek szerint még a kiállítás február végi zárása előtt meg fog jelenni.
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet muzeológia mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
