Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége

MEGÚJULÁS

Szépművészeti Múzeum
2021-12-14 16:00

A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójának újabb látványos állomásaként, az épület Barokk szárnyának felújított részén, több mint másfélezer négyzetméteren, új koncepció szerint rendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. A tárlat a 17. század európai képzőművészetének fő korszakait mutatja be, kronologikus sorrendben, földrajzi régiók (iskolák) szerinti tagolásban. A tizenegy teremben és tizenhat kabinetben kiállított, valamivel több mint háromszáz festményből összeállított válogatásban a század szinte minden műfaja, iskolája és stílusirányzata jelen van, a korszak legismertebb alkotói, többek között Velázquez, Van Dyck, Rubens, Murillo remekműveit felvonultatva.


Az új kiállítás a korábban a Román/Dózsa György úti szárnyban megnyílt, az Európai művészet 1250–1600 című állandó tárlat szerves folytatása. A most megnyílt állandó kiállítási egységgel együtt a látogatók immár öt évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatnak átfogó képet, a korai gótikától a barokk művészetig.


A Barokk szárny műemléki munkálatai során mintegy 1600 négyzetméternyi kiállítótér újult meg, valamint új, korszerű hűtési és fűtési rendszert is kiépítettek. A Szépművészeti Múzeum átfogó felújításának és modernizációjának utolsó lépésekénként jövő év márciusában nyílik meg az 18. századi európai művészetet bemutató, 2. emeleti állandó kiállítás és az impozáns Barokk Csarnok.


A múzeum városligeti szárnyában a 17. század művészetét bemutató állandó kiállítás magában foglalja a korábban külön egységként bemutatott holland gyűjteményt is, aminek köszönhetően nemcsak a korszakról nyújtott áttekintésvált teljessé, hanem újabb művészettörténeti összefüggések szemléltetésére is lehetőség nyílt.

 


A kiállításról:


Az új kiállítás I. teremében a manierista iskolázottságú, de már a barokk művészet felé továbblépő, illetve a manierizmussal tudatosan, programszerűen szakító mesterek művei kaptak helyet (Annibale Carracci: Jézus és a samáriai nő a kútnál).

 

Annibale Carracci:
Jézus és a samáriai nő a kútnál
© Szépművészeti Múzeum

 

A II. terembe olasz, francia, holland és spanyol caravaggista művészek alkotásai kerültek, amelyek különféle módon és mértékben tükrözik a festészet történetének legradikálisabb fordulatát hozó, lombard-római Caravaggio művészetének hatását. Itt látható a Régi Képtár nemrégiben vásárolt, hiánypótló, kitűnő kvalitású Férfiportréja Simon Vouet-től.

 

A III. terem a flamand festészet Peter Paul Rubens, Anthonis van Dyck és Jacob Jordaens nevével fémjelzett aranykorát mutatja be (Rubens – Van Dyck: Mucius Scaevola Lars Porsenna előtt). Ebben a teremben kapott helyet a 2019-ben megvásárolt remekmű, Stuart Maria Henrietta hercegnő esküvői portréja Anthonis van Dycktól.

 

Anthonis van Dyck:
Stuart Maria Henrietta (1631-1660) esküvői portréja
© Szépművészeti Múzeum

 

A IV. teremben Rembrandt tanítványainak műveit állítottuk ki, illetve olyan művészek alkotásait, akik hosszabb-rövidebb ideig a holland festőóriás hatása alatt dolgoztak (Rembrandt Harmensz. van Rijn – Gerard Dou: Példázat a kincsrejtőről).


A kiállítás V. teremében az olasz érett barokksokszínűségével ismerkedhet meg a látogató, velencei, lombard, firenzei, nápolyi és genovai művészek alkotásain keresztül (Bernardo Strozzi: Az adógaras).

 

Bernardo Strozzi:
Adógaras
© Szépművészeti Múzeum

 

A VI. teremben és az 1. kabinetben a léptékében szerényebb, ám szintén néhány remekművel büszkélkedő francia kollekció XIV. Lajos, a napkirály korszakának udvari művészetét és az uralkodó festészeti irányzatokat (Claude Lorrain: Villa a római Campagnán), illetve az udvari művészetet mutatja be.

 

A VII. termet, valamint a 2. és 3. kabinetet a német festészetnek szentelték. A teremben a német barokk festészet legfőbb stílusáramlataival (Johann Heinrich Schönfeld: Szkíták Ovidius sírjánál), a 3. kabinetben a polgári műfajokkal (csendélet, tájkép), a 2. kabinetben a régió legjelesebb portréfestője, Jan Kupeczky művészetével ismerkedhet meg a látogató. A kiállítás a világhírű spanyol gyűjteménnyel folytatódik a szárny központi, legnagyobb kiállítóterében és három kabinetben. A VIII. terem a spanyol festészet aranykorát (Bartolomé Estebán Murillo: A kis Jézus kenyeret oszt a zarándokoknak), a 4. kabinet a tenebrismo stílusirányzatát (Zurbarán: Szent András) az 5. a portréfestészetet, a 6. pedig a Szeplőtelen Szűz-és a Szent Család-ikonográfia népszerűségét mutatja be a spanyol barokk festészetben (Francisco de Zurbarán: A Szent Család). A 7. kabinetben a barokk csendéletfestészet spanyol és olasz példáit, míg a IX. teremben, továbbá a 8. és 9. kabinetben északi megfelelőjét, a kivételes gazdagságú holland-flamand csendélet- és állatképgyűjtemény legszebb darabjait állítottuk ki (Willem Claesz. Heda: Csendélet sonkával, nautilus-serleggel és ezüst boroskancsóval).

 

A tárlat X. terme a 17. században virágkorát élő holland és flamand tájképfestészet legnépszerűbb típusaira (Jacob van Ruisdael: Erdei tó), a XI. terem pedig a korszak holland és flamand portréfestészetére fókuszál (Frans Hals: Férfiportré).

 

A holland polgári műfajok közül a zsánerfestészetből a 10., 11. és 12. kabinetben (Jan Steen: Macskacsalád), míg a 13. kabinetben a holland architektúrafestők műveiből nyújtunk válogatást (Pieter Jansz. Saenredam: A haarlemi Nieuwe Kerk belseje). A 14. kabinet témája a klasszicizálás és franciás ízlés a holland 17. századi művészetben (Karel Dujardin: Tóbiás az angyallal és a hallal).

 

Willem Pietersz. Buytewech:
Vidám társaság
© Szépművészeti Múzeum


Az utolsó két kabinetben (15. és 16.) állítottuk ki a Régi Képtár számban legkisebb gyűjteményi egységét, a 17–18. századi brit festészeti kollekciót. Az elsősorban a szigetország festészetének jellegzetes műfajaiba, a portréba és a tájképbe bepillantást nyújtó válogatást a Régi Képtár nemrégiben megvásárolt remekműve, William Larkin Női portréja gazdagítja.

 


A korábban megnyílt állandó kiállításokhoz hasonlóan a barokk anyag is szobrokkal és iparművészeti tárgyakkal egészül ki, amelyek által a látogató nemcsak művészet-, hanem sok esetben kultúrtörténeti összefüggéseket is megismerhet. A kiállításon való eligazodást teremszövegek és tárgy magyarázatok segítik.


A múzeum 2015-ben indult, története legnagyobb léptékű rekonstrukciójának köszönhetően modernizálták az intézményt, korszerűsítették az elavult fűtőrendszert, klimatizálták a kiállítótermeket, felújították a tetőszerkezet nagy részét, új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki az épületben, valamint felújították a közönség elől hetven évig elzárt Román Csarnokot is. A korszerűsítésnek köszönhetően a Szépművészeti Múzeum megfelel a nagy közgyűjtemények iránt támasztott 21. századi műtárgyvédelmi és látogatói követelményeknek.

 

A kiállítás együttműködő partnerei a KLM Holland Királyi Légitársaság és a K&H Csoport.

 

 

Borítókép:

Nicolas Régnier: Kártyázók (részlet)
© Szépművészeti Múzeum

látogató, liget, művészettörténet
2018-11-02 08:25
gyűjtemény, képzőművészet, kiállítás, kortárs, látogató
2021-11-05 07:00
állományvédelem, fénykép, gyarapodás, gyűjtemény, kortárs
2020-12-08 16:30