Páratlanul értékes és gazdag dokumentum-gyűjteménnyel gyarapodott a Szépművészeti Múzeum: a hosszú évtizedek óta úgy idehaza, mint a határokon túl az egyik legismertebb magyar fotográfus, Korniss Péter több mint harmincezer darab, az egész eddigi életművét átfogó, jól kutathatóan rendszerezett felvételt ajándékozott a múzeumnak, amelyek a Szépművészeti Múzeum tagintézményeként működő Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetben, Korniss Péter Archívumként kerülnek elhelyezésre. Az ajándékozás bejelentésére a művész munkásságát elismerő Kriterion Koszorú átadását követően került sor.
Az ajándékozás bejelentésére azon a szűkkörű ünnepi eseményen került sor, amelyen Korniss Péter átvette a Kriterion Koszorút, mellyel a csíkszeredai Kriterion Alapítvány, alapító elnökének, Domokos Gézának a kezdeményezésére, 1996-tól jutalmazza azokat a személyiségeket, akik Erdély hírét vitték a nagyvilágba, akik munkásságukkal Európa és a világ szellemi áramlataiba kapcsolták az erdélyi magyarság szellemi értékeit. Az elismerést Barabási Albert-László, úgyszintén Kriterion Koszorú díjas, világhírű kutató adta át a művésznek. A csíkszeredai Bookart Kiadó és a kolozsvári Iskola Alapítvány Kiadó a díjátadáshoz kapcsolódóan jelentette meg Korniss Péter: FOTOGRÁFIÁK 1959-2017 című fotóalbumát.
Próba a Balett Intézetben, 1959
Szénaforgató lány, 1974
A dzsungel gyermekei – Amazónia, 1984
Korniss Péter hosszú évtizedek óta hazáján kívül is az egyik a legismertebb magyar fotográfus. A Kossuth-díjas fotográfus számos hazai és külföldi kiállításon mutatkozott be, 2017-18-ban Folyamatos emlékezet címmel nagy sikerű kiállítása volt az Magyar Nemzeti Galériában is. Az életművet átfogóan bemutató tárlat azokra a sorozatokra koncentrált, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják, elénk tárva a társadalmi változásokra nyitott, azokat folyamatosan elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját. Hírnevét több évtizedes dokumentarista munkájával alapozta meg. Korniss Péter a 60-as évek végén a hagyományos paraszti kultúrát bemutató képeivel, Erdély eltűnő világáról hozott híradásaival lett ismert. Az eltűnő paraszti életformát kutató képei egy múlttá váló világ művészi hitelességű dokumentumai. 1978-ban kezdett el foglalkozni az ingázó munkások életével, több mint tíz éven keresztül kísérte nyomon életüket. Az ebből született Vendégmunkás (1988) című sorozata a magyar kortárs fotográfia egyik mérföldkövének tekinthető. A korábbi évek spontán rögzített képei után, a 90-es évektől Korniss beállított fotókat is készített, melyeken a hagyományok és a modernitás különleges keveredésének, összefonódásának lehetünk szemtanúi. A 2000-es években a hagyomány és a jelen kérdése foglalkoztatta, ekkor készült Betlehemesek című sorozata.
Könyvespolcok előtt, 2015
Nagymama unokákkal, 2011
A nappaliban, 2016
Ezeken jelent meg először munkájában az úgynevezett megrendezett kép, a staged photography stílusában létrehozott képtípus. Sorozatában az autentikus, máig sokfelé élő betlehemező játék szereplőit a modern városias életforma színterein fényképezte. Korniss Péter a magyar fotográfia kiemelkedő, meghatározó alakja, aki több mint 50 év munkásságát szentelte a Kárpát-medencei paraszti világ értékeinek, kultúrájának megörökítésére. Műveit a kezdetektől konzekvens törekvés és a tudatos alkotás jellemzi, létrehozva az egyik leghitelesebb fotográfiai életművek egyikét.
A művész által adományozott gyűjtemény a nemrég alapított Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézetbe (KEMKI) kerül, ahol önálló Korniss Péter Archívumként lesz kutatható.
Borítókép: Navaho lány, 1977
