Megnyílt Szinyei Merse Pál kiállítása Nyíregyházán

2019-08-25 09:25

Szinyei Merse Pál életművéből nyílt kiállításon a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. A plen air festészet egyik európai és hazai úttörő festőjének három hónapig látható nyolcvan vázlata, grafikája és festménye.

 
A Szinyei impressziói című tárlat ritka esemény,  utoljára 1990-ben volt a festőnek nagyszabású kiállítása  Magyar Nemzeti Galériában. Bár néhány fő műve folyamatosan megtekinthető a Budavári Palotában, alkotásainak nagy része általában rejtve marad a nagyközönség előtt.

A múzeum most széles körből válogatva, hazánk köz- és magángyűjteményeinek féltett kincseiből merítve mutatja be a magyar festészet fejlődését az impresszionizmus irányába vezető korszakalkotó mester munkásságát. A felvidéki ifjú Szinyei Merse Pál 1864-ben, a müncheni képzőművészeti akadémián kötött barátságot Nyíregyháza híres szülöttjével, a Sáros megyében szintén otthonos Benczúr Gyulával. A tapasztaltabb, három évvel fölötte járó Benczúr átsegítette őt a kezdeti nehézségeken, és hamarosan egymás mellett dolgozhattak a kor népszerű történelmi festője, Karl Piloty mesteriskolájában.

Az öntörvényű Szinyei azonban hamarosan szembehelyezkedett az Európa-szerte divatos, mesterkélt légkörű akadémizmussal. Nem vonzották a történelmi vagy novellisztikus témák, sőt a néprajzi kellékek sem, hiszen azt akarta festeni, amit maga körül látott: saját környezetéből vett egyszerű szituációkat, a való látvány természetesen üde színeivel. Alakjai a tájjal együtt élnek, amint alkotójuk is a természetbe illeszkedő vidéki életben találta meg igazi énjét. A Mályvák, vagy a Hinta és a Ruhaszárítás című képei ékes bizonyítékai annak, hogy a fiatal művész 1868/69-ben a francia impresszionistákkal nagyjából egy időben, ugyanakkor tőlük függetlenül, a természeti látvány gondos tanulmányozása folyamán fedezte fel a napfény forma- és színalakító szerepét kutató plein-airt, holott csak idős korában jutott el Párizsba.

Újszerű festményeit – köztük fő művét, az 1873-ban festett Majálist – mindenütt értetlenséggel, erős kritikával fogadták, művészetét csak évtizedek múltán, a Millennium idején kezdték elismerni. A hatvan éves korában, 1905-ben rendezett első önálló kiállítását végre siker koronázta, emellett kinevezték a Képzőművészeti Főiskola igazgatójának, ahol haláláig segítette a  művészeti  felsőoktatás  modernizációját. Még életében érmek, díjak sorával tüntették ki világszerte, harmonikus alkotásait manapság is komoly elismerés övezi a magyar festészet hazai és külföldi bemutatóin.

A mostanihoz hasonlóan átfogó egyéni kiállítására azonban csak ritkán kerül sor. A megelőzően Kaposvárott bemutatott, attól kissé különböző nyíregyházi tárlatra az eperjesi múzeum is kölcsönzött rajzot. A korszerűbb irányba tartó, ám sokáig mellőzött Szinyei Merse Pál és a festőfejedelemmé vált, konzervatívabb Benczúr Gyula pályája más-más irányt vett, önarcképeik azonban a firenzei Uffizi képtár híres „halhatatlanok galériájában” egymás közelében hirdetik a magyar művészet magas színvonalát. A mesterek alkotásainak összehasonlítására most egyedülálló alkalom kínálkozik a Jósa András Múzeum Benczúr-termének szomszédságában megrendezett Szinyei kiállítással.

 

 

 

 

 

Fotó: MTI/Balázs Attila

helytörténet, múzeumtörténet
2018-12-02 09:37
képzőművészet, kiállítás, művészet, művészettörténet
2019-08-13 07:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00