A Hopp Múzeum 2025 áprilisának utolsó napján nyílt Lélegző fény című kiállítása az 1875-ben New Yorkban megszerveződött Teozófiai Társulat idén 120 éves magyarországi csoportjának megalakulását és történetének korai periódusát mutatja be, beillesztve a kor, elsősorban Budapest szellemi-társadalmi életébe.
Mi a teozófia?
A 19. század végének átalakuló világában, melyben az anyagi javak és a materialista tudomány került az ember figyelmének középpontjába, elhomályosult a lét spirituális oldala. A teozófia egy olyan új világnézet megteremtésére tett kísérletet, mely az ember és a kozmosz teljes összhangján alapul. Célja, hogy Mesterek és beavatottak segítségével felfedje azt az ősi közös tudást, mely egykoron az egész emberiségé volt, s ezen keresztül megmutassa a létezés misztériumának titkait. Ezért kutatja minden vallás ezoterikus oldalát és megkísérli ezen ismeretek megértése nyomán a teljes rejtett tudást összegyűjtve egy spirituális alapon létező világ lehetőségének felvázolását.
Magyarországon már a 19. század 80-as éveitől kezdve tudnak a modern teozófiáról, de csak a Magyar Teozófiai Társulat megalakulása (1907) teszi ezt majd hivatalossá. Tagjai között találunk művészeket, írókat, színészeket, tudósokat, jogászokat, orvosokat és egyéb komoly társadalmi vezetői funkciót betöltő embereket. Ez a változások és változtatások korszaka, így nem meglepő, hogy különböző társadalmi rétegekhez tartozó emberek egy-egy, valamilyen szempontól átalakulást sejtető csoporthoz kötődtek. Ilyen volt a teozófia is. A tárgyalt időszakban a társulathoz tartoztak többek között: Ágoston Gyula, Stark Lipót, Zipernowsky Károly, Balázs Béla, Kacziány Ödön, Gömöryné Maróthy Margit, Hennyey Vilmos, Ráthonyi Ákosné, Nagy Sándor, Rózsaffy Dezső, Nádler Róbert, Tordai Vilmos, Gyöngyöshalászi Takách Béla.
A kiállítás egyrészt a 20. század elejének változatos, különböző szellemi irányait, másrészt az emberi lélek spiritualitásának keleti-nyugati gondolatokkal kísért útját mutatja be. A termek színeit és elnevezéseit olyan vezetőnek szántuk, melyeknek segítségével végig járható a ráció általi megértésen keresztül felsejlő, legbensőbb énünk felismeréséhez vezető út.
Ismeretlen mester: Ülő bódhiszattva
Japán, Kamakura-kor (1185–1333), 13. század második fele (szobor), 19. század (fémrátétek)
Fa, lakk, festett, aranyozott, fémrátétes díszítmények féldrágakövekkel, hegyikristály berakásos szemek
Egykor Gyöngyöshalászi Takách Béla gyűjteményeben
Gyöngyöshalászi Takách Béla műtermében készült fotó az 1920-as évekből
A Tanulás csarnokából indulunk, ahol az okkult tudományok és ősi jelképek teozófiához kapcsolható elemeiből mutatunk be néhányat. Az első terem A Lélek útja, ahol az anyagból a magasabb szellemi világ felé haladó lélek, különböző szintjei kerülnek bemutatásra a hinduizmus, a buddhizmus, a tao tanításai és a teozófia értelmezése szerint. A Miliő teremben a 20. század első évtizedeinek pesti hangulatát idézzük meg, melyben egyszerre voltak jelen a tudomány csodái, a spiritiszták körei, a társadalmi reform harcosai, a szabad gondolkodók, a gnosztikusok és anarchisták, tolsztojánusok és szelíd reforméletmódot követők, lázadó művészek és a Nyugat köré szerveződő új irodalom elkötelezettjei, csendes buddhisták, aktív teozófusok és egyéb útkeresők.
Ismeretlen mester: Lakshmi
India, 19. század második fele, alabástrom, festett
Egykor Gyöngyöshalászi Takách Béla gyűjteményében
Magángyűjtemény
Ismeretlen mester: Sadaksarí Avalókitésvara, az együttérzés hat szótagot (ÓM MÁ NI PAD MÉ HÚM) őrző bódhiszattvája
Tibet, 17-18. század, réz, aranyozott
Egykor Gyöngyöshalászi Takách Béla gyűjteményében
Tovább haladva az Odaadás termébe, a bhakti ösvényére lépünk, melyen Gyöngyöshalászi Takách Béla építész, akvarellfestő, teozófus és műgyűjtő illetve Gömöryné Maróthy Margit színésznő, teozófus, a Nemzeti Színház örökös tagja haladt egész életén át. A bhakti követése, az Istennel való közvetlen kapcsolat révén kialakuló érzés, mely a feltétel nélküli imádatban feloldódva éli meg az Univerzum teljességét s ezt megértve tisztel minden élő és élettelen létezőt. A bhakti a teljes szeretet révén történő egybeolvadás a Legfelsőbb Létezővel.
Végül az Oltalom teremébe érkezünk, ahol Gyöngyöshalászi Takách Béla gyűjteményéből és Olgyai Viktor hagyatékából válogatott japán, tibeti és nepáli buddhista anyagot mutatunk be. A Felsőbb Világok oltalma alatt jártunk be egy utat, melynek végével a Buddha minden lényre kiterjedő átölelő szeretete és védelme zárja a kiállítást.
A látottak megértését és tovább gondolását a kiállításhoz kapcsolódó tudományos igényű tanulmánykötet egészíti ki.
A kiállítás 2026. március 1-ig látogatható.
A Hopp Múzeum nyitvatartási rendje:
szerda – vasárnap: 10.00 – 18:00
hétfő, kedd: zárva
