A világ leghíresebb régészeti leleteinek egyikét, a kínai terrakotta hadsereget és az első kínai császár korát fókuszba helyező, a kínai történelem több mint egy évezredét átfogó kiállítást mutat be a Szépművészeti Múzeum.
Az öröklét őrei. Az első kínai császár agyagkatonái című tárlaton több mint százötven ókori műtárggyal, látványos régészeti anyaggal, fegyverekkel, szertartási tárgyakkal, jelképekkel találkozhat a közönség. Az első császár agyaghadseregéből tíz eredeti példányt felvonultató tárlat 2026. május végéig várja a látogatókat.
Kína első császára, Csin Si Huangti, tizenhárom évesen, a Kr. e. 3. század második felében került az egymással hadakozó hét kínai fejedelemség egyikének trónjára, hogy hódításai révén közel húsz év múlva egy hatalmas, egységes birodalom felett uralkodjék. Birodalma, a Csin-dinasztia kora, Kína egyesítését, megerősödését és felemelkedését jelentette.
A Kr. e. 210-ben elhunyt uralkodót egy városnyi méretű sírkertben temették el, amelynek építésén 33 éven át folyamatosan többszázezer ember dolgozott. A sírkomplexum számos sírt foglal magába, központi részében pedig a Kínai Birodalom kicsinyített mását is felépítették. A császársír központi része máig érintetlen, de a sírkertben számos sírt feltártak már a kínai régészek az elmúlt ötven évben. Ezek legismertebbje a Kína első császárának sírját őrző, életnagyságú terrakotta- (agyag-) katonákat felvonultató hadsereg, melynek figuráira 1974-ben találtak rá a környéken kutat ásó földművesek.
Katonai középvezető páncélban
Qin-dinasztia, Kr. e. 221–206
Keménycserép, lakkozott, festett
Magasság: 191 cm
Lelőhely: QinShiHuangdi Mauzóleuma, Xi’an, Lindong kerület, 1. árok, 1980
Qin Shi Huangdi Síremléke Múzeumkomplexum, Xi’an
Az életnagyságú, egyénített arcvonásokkal megformált, szabályos hadrendben eltemetett katonák ezrei máig a kínai régészet legismertebb leletei. Fél évszázad tudományos eredményei és ismeretei összegződnek e kiállításban, így minden korábbinál árnyaltabb és letisztultabb képet mutat az első kínai császári dinasztia koráról és az ókori birodalom működéséről. Közel negyven éve, 1988 tavaszán láthatta a magyar főváros közönsége először az első kínai császár hadseregének katonáit, de a feltárás akkori állapota egy jóval szerényebb anyag bemutatását tette lehetővé.
Fél térdre ereszkedő íjász
Qin-dinasztia, Kr. e. 221–206
Keménycserép, lakkozott, festett
Magasság: 122 cm
Lelőhely: Qin Shi Huangdi Mauzóleuma, Xi’an, Lindong kerület, 2. árok, 1977
Qin Shi Huangdi Síremléke Múzeumkomplexum, Xi’an
A Szépművészeti Múzeum mostani kiállítása nagyságát és az eredeti műtárgyak számát tekintve egyedülálló, Európában is ritka, hogy ilyen mennyiségű, kínai múzeumokból kölcsönzött eredeti műtárgy segítségével sikerül képet alkotni a kínai történelem e fontos korszakáról.
A Szépművészeti kiállításán nyomon követhetjük a Csin Királyság, majd Birodalom több évszázados felemelkedését a Kr. e. 8–3. század között, és találkozhatunk e kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel. Megismerhetjük az első kínai császár korát, a mindennapi élet jellemzőit, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott katonáit.
Sárkány alakú függő (pei-típus, 佩)
Hadakozó fejedelemségek kora, Kr. e. 453–221
Jáde; csiszolt, faragott
Hosszúság: 18,7 cm,
szélesség: 9,4 cm,
vastagság: 0,7 cm
Gyűjtés ideje: 2008
Baoji Bronzmúzeum
A látogatók megismerkedhetnek az őseiknek áldozatot bemutató ókori uralkodók bronz és jáde szertartási tárgyaival és láthatják egykori életterük építészeti elemeit. A világegyetem működését– az öt elem (fa, tűz, föld, fém, víz) dinamikus, egymás kölcsönhatására épülő kínai elképzelését – a kiállítási installáció látványos, a hagyományos kínai kozmológiai elképzeléseket megmutató elemeivel idézzük fel.
Csin Si Huangti nagy eltökéltséggel kutatta az öröklét titkát, amelynek különösen szép tárgyai, a túlvilágra vivő lovas kocsik is bekerültek sírjába, és most a budapesti kiállítás anyagába. A kiállítás középső nagy egységében megismerhetjük az első kínai császár sírkertjének felszínre hozott leleteit: ezek nemcsak hadserege valósághű katonái (előljárók, derékhadba tartozó gyalogosok, íjászok, kocsihajtó) és a korabeli hadviselés fegyverei, hanem vallanak az egységesülő birodalom működéséről, a mindennapi életről és a kormányzásról is.
Az első kínai császár halála után néhány évvel dinasztiája története ugyan véget ért, de uralkodásával lerakta a kínai császárság alapjait. Az őt követő Han-dinasztia felemelkedésétés a császári hatalom megszilárdulását mutatja be a Nyugati Han-kor egyik legnevezetesebb régészeti lelete, a Jangling mauzóleum (Kr. e. 2. század közepe) válogatott tárgyanyaga a kiállítás záróegységében. A hatodik Han uralkodó, Csing császár sírjának tárgyai nemcsak a nyugati hódítások történetét és a Selyemút kereskedelmébe való bekapcsolódását tárják elénk, hanem a birodalom mindennapi működésébe (pénzek, mértékek, gazdaság) is bepillantást engednek.
A kiállítás nem zárul le az első kínai császár halálával; a kínai civilizáció történetét egészen a Han-dinasztia végéig, a Kr. u. 3. század elejéig követhetik nyomon a látogatók.
Térdelő zenész figura
Qin-dinasztia, Kr. e. 221–206
Keménycserép, lakkozott, festett
Magasság: 110 cm,
vállszélesség: 32,5 cm
Lelőhely: Qin Shi Huangdi Mauzóleuma, Xi’an, Lindong kerület, K0007 sír, 2002
Shaanxi Tartomány Régészeti Kutatóintézete
A kiállítás válogatott régészeti anyaga segítségével feltárul Kína dinasztikus történelmének meghatározó korszaka, a Kínai Császárság megszületésének, kiépülésének és intézményesülésének több évszázada.
Valamennyi tárgy Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezik. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Jangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga.
Kísérőkiállítás
A Nagy Falon innen és túl
Ázsiai hunok, kelet-ázsiai nomádok és kínaiak ókori bronztárgyai
Michelangelo-terem
Magyarországon már a két világháború között különös gonddal gyűjtötték a Kína északi határán élt ókori népek tárgyanyagát, melyek közül megkülönböztetett figyelem övezte az ázsiai hunokhoz kapcsolódó emlékeket. Az érdeklődés elsősorban abból fakadt, hogy a kínai forrásokból ismert hsziungnuk és az ázsiai hunok azonosítása a 20. század elején éppen Stein Aurél ásatásai és régészeti leleteinek publikálása nyomán vált tudományosan alátámaszthatóvá. A Kárpát-medence régészeti anyaga számos kapcsolódási pontot kínált a Nagy Fal mentén előkerült tárgyakhoz.
Vadliba
Qin-dinasztia, Kr. e. 221–206
Bronz, öntött
Magasság: 28,5 cm,
hosszúság: 56,3 cm,
szélesség: 23,7 cm
Lelőhely: Qin Shi Huangdi Mauzóleuma, Xi’an, Lindong kerület, 2001–2003
Shaanxi Tartomány Régészeti Kutatóintézete
Kína északi határai mentén mintegy háromezer kilométer hosszan (hozzávetőleg a Moszkva–Párizs távolság) számos nomád nép élt a Kr. e. I. évezredben. Kínába való betöréseik megakadályozására építették ki a Nagy Fal védelmi rendszerét, amely sok helyütt egymással párhuzamosan futó védművek sorozataként készült el. Kína első császára, Csin Si Huangti volt az, aki a Kr. e. 3. századvégén a falakat összefüggő védművé építette.
A kiállítás az ókori Kína északi határán élő, nomádok lakta terület számos kínai hatást is magába olvasztó művészetét, meghatározó emlékeit, az ún. ordoszi bronzokat mutatja be széles történeti és művészeti összefüggésben. A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében lévő változatos tárgyanyag közel háromszáz darabja öt nagyobb tematikus egységre oszlik: ruhaveretek és övdíszek, fegyverek, használati tárgyak, valamint igen változatos lószerszámveretek és kocsidíszek.
A kiállítás kurátora Fajcsák Györgyi sinológus, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója.
A tárlat 2026. május 25-ig várja az érdeklődőket.
Borítóképen:
Négylovas zárt kocsi ülő hajtójával (másolat)
Bronz, öntött, vésett, festett
Magasság: 110 cm,
hosszúság: 320 cm,
szélesség: 180 cm
Qin Shi Huangdi Síremléke Múzeumkomplexum, Xi’an
