Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke október 10-én ünnepélyesen megnyitotta a Néprajzi Múzeum új, minden eddiginél nagyobb és átfogóbb gyűjteményi állandó kiállítását, amelyet másnap a nagyközönség is birtokba vehet. A több mint 3000 négyzetméteres kiállítótérben 8 tematikus egységben csaknem 3600 műtárggyal találkozhatnak majd a látogatók.
A Kossuth téri épülethez képest háromszor nagyobb területen bemutatkozó új, magyar és nemzetközi vonatkozású kiállítás létrehozása érintette a múzeum közönségforgalmi tereit is, számos újdonsággal és a látogatói élményt fokozó szolgáltatással várja a Néprajzi Múzeum a látogatókat.
A Néprajzi Múzeum Európa egyik kiemelkedő tematikus múzeuma, 2022-ben átadott új épületének köszönhetően pedig a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében 232 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket is őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga, amely a 17. századtól napjainkig mutatja be a mindennapi élet, az emberi lét, a közösségi kapcsolatok különböző megnyilvánulási formáit. A múzeum új épülete lehetőséget ad arra, hogy ezt a páratlan, magyar és nemzetközi vonatkozású anyagát a most nyíló kiállításon a régi, Kossuth téri épülethez képest közel háromszor nagyobb területen mutassa be. Az új gyűjteményi tárlat kilép a kiállítóterekből is, hatása az egész épületben tetten érhető: nem csak új színekkel és anyagokkal, újrarendezett grandiózus terekkel találkozhatnak majd látogatók, hanem új pihenőhelyek, multimédiás alkalmazások, szolgáltatások várják őket.
A nagyszabású gyűjteményi kiállításról
A most nyíló tárlat a múzeum történetének ötödik állandó kiállítása, igazi mérföldkő az intézmény életében, amely lehetővé teszi, hogy korszerűen és interaktívan, a 21. századi múzeum látogatók számára érthető és szórakoztató módon bemutassa azt a tudást, tapasztalatot, gyűjteményt, amely az intézmény 150 éves története során létrejött. Az új gyűjteményi állandó kiállításban nemcsak a műtárgyak egyediek, hanem a tárlat koncepciója is. Bár a múzeum munkatársai a világon számos etnográfiai és más tematikájú kiállítást tanulmányoztak, a most nyíló kiállítás páratlan, alapvetően előkép nélküli, a magyar néprajzi muzeológia felkészültségét és kreativitását tükröző eredmény.
A kiállítás az intézmény több mint 150 éve gyarapodó gyűjteményéből építkezik, hogy egyedülálló történeteken keresztül gondolkodjon és gondolkodtasson a múzeum magyar és nemzetközi tárgyai által őrzött tudásról. A látványos tárlat nem kiemelt műtárgyak ragyogására épül, hanem arra törekszik, hogy a látogatók kreatív és részletgazdag megoldásokon keresztül felfedezhessék a tárgyak és történeteik egyediségét. Az adatgazdag kiállítás ezért igazi kaleidoszkóp: attól függően ki, mikor tekint bele, mindig változó, színes képet kap az őt körülvevő világról.
Az-egzotikus-szépség-felfedezése-című vitrin-a-Néprajzi-Múzeum-gyűjteményi-kiállításában
Fotó: LIGET-BUDAPEST / Mohai Balázs
A nyolc tematikára osztott tárlat történetileg változó nézőpontokat tár fel, nem egyetlen történetet mesél el, hanem számos téma mentén fedezhetik fel a látogatók a magyar hagyományainkat és más népek kultúráját. A bemutatón a gyűjteménybe került műtárgyak élete, a szakemberek terepmunkája, a múzeum története, a népművészet gyöngyszemei és hatásuk is fókuszba kerül, miközben a művészet és az etnográfia viszonyáról, az őstörténeti kutatásokról, az örökség fogalmáról is képet kapnak a látogatók. A busójárás tárgyi rétegei, a matyó kötények, székely öltözékek, óceániai halotti maszkok vagy az al-dunai halászat eszközei mellett számos téma szembesít az örökségünkhöz fűződő bonyolult kapcsolattal.
Népművészet és turizmus című vitrin a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításában
Forrás: LIGET-BUDAPEST / Mohai Balázs
A gyűjteményi állandó kiállítás tárgyai fordulatos történeteik révén nemcsak a hozzájuk fűződő sztereotípiák rabságából szabadulnak ki, hanem az emberek és tárgyak elválaszthatatlan kapcsolatáról is beszélnek. Menyasszonyi ládák 18. századig visszanyúló históriáin keresztül családok generációkon átívelő sorsa elevenedik meg, rácsodálkozhatunk, hogyan talált egymásra a múzeumban a hanti sámán halotti emlékfigurája és a sámán több mint 100 évvel később élő rokona, vagy bámulatos szépségű tárgyak között barangolva elgondolkodhatunk azon, mi a következménye, ha műalkotásként tekintünk a néprajzi tárgyakra és megfosztjuk őket eredeti funkciójuktól. A látogatók olyan ősi tárgyakkal és krimibe illő történetükkel találkozhatnak, mint az a 170 kg-os maja uralkodói sztélé, amelyet 731-ben készítettek, az 1930-as években felfedeztek, az 1960-as években elloptak, megcsonkítottak és egy hivatalos műtárgycsere révén hoztak Budapestre. De azokat a hanti és manysi tárgyakat is láthatjuk, amelyeket Reguly Antal az 1840-es években gyűjtött. A sokáig a Nemzeti Múzeumban kallódó anyagot a Néprajzi Múzeum első vezetője, Xántus János leltározta be 1872-ben, akinek gyűjtései – például az első leltári számot viselő japán lampion – is láthatóak lesznek a kiállításon.
A gyűjteményi kiállítás Művészet és etnográfia egysége
Fotó: LIGET-BUDAPEST / Mohai Balázs
A kiállításon bejárhatjuk a világot Kalotaszegtől Afrikáig a fonográffal népzenét gyűjtő Bartók Bélával, az Óceániát felderítő Bíró Lajossal vagy az archaikus népi kultúrát kutató Györffy Istvánnal, de az időben is visszarepülhetünk. Megnézhetjük, milyen viseleteket, bútorokat láthattak a Néprajzi Múzeum első állandó kiállításának látogatói 1898-ban, érezhetjük az Ezredéves Országos Kiállítás Néprajzi Falu miliőjét. A kiállításon megjelennek a nevezetes magyar tájegységek, megtekinthetőek lesznek a legismertebb magyar népművészeti tárgyak, a különböző multimédiás eszközökön keresztül a látogathatók elmélyedhetnek a mozgókép, a fotó vagy a népzenei gyűjtéseket őrző gyűjteményekben.
A kiállítás azonban nemcsak az elkötelezett felnőtt látogatókat szólítja meg. Barka cica és Buga kutya állandó szereplői a gyűjteményi kiállításnak. A kisgyerekek a két állatfigura történetein keresztül ismerhetik meg a kiállítást legérdekesebb részeit. Társaságukban számos érdekes felfedezés és mókás helyzet vár a gyereklátogatókra, miközben szinte észrevétlenül ismerkedhetnek meg különleges mesterművekkel, izgalmas tárgyakkal. Barka és Buga főszereplői lesznek a rendszeresen visszatérő, hétvégi családi foglalkozásoknak, de kiállítási kalandjaikat végigkövethetik a múzeum családi kiállítás kalauzában is.
Magyarország a Néprajzi Múzeum új gyűjteményi állandó kiállításával olyan kulturális térrel gazdagodott, amely kultúráknak, generációknak, hagyományoknak olyan találkozóhelyet, fórumot teremt, amely hozzájárul egy elkötelezett és identitásában erős nemzet fejlődéséhez.
Kalocsai minta megjelenítése a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításában
Fotó: LIGET-BUDAPEST / Mohai Balázs
Európa legkorszerűbb etnográfiai múzeuma
A Néprajzi Múzeum tervezésére 2016-ban hirdettek meghívásos nemzetközi tervpályázatot, amelyen olyan világhírű építészek szálltak ringbe, mint például a Pritzker-díjas Zaha Hadid és Rem Kolhaas, az Akropolisz Múzeumot tervező Bernard Tschumiv Architects és a Google kaliforniai székházát tervező BjörkeIngels Group. A világszínvonalú mezőnyből a nemzetközi zsűri egyhangú döntésével egy magyar terv, a Ferencz Marcel vezette NAPUR Architect pályaműve lett a győztes. A 2022 májusában nyílt Néprajzi Múzeumban interaktív tárlatok mellett, mintegy 4000 műtárgyat felvonultató, lenyűgöző Kerámiatér és a Liget Budapest Látogatóközpontja várja az érdeklődőket, Budapest aranykorát bemutató óriásmakettel. A múzeum mintegy 7 ezer négyzetméteres tetőkertje Budapest egyik kedvelt találkozóhelyévé vált, kiránduló iskoláscsoportoktól a piknikező családokon át leánykérésekig, már számtalan élménynek adott helyszínt.
A Néprajzi Múzeum a szakma figyelmét a világ minden tájáról már a tervpályázatának eredményhirdetést követően magára irányította. Visszaigazolja ezt, hogy a nemzetközi építész- és ingatlanszakma legnagyobb presztízsű megmérettetésén, a londoni International Property Awardson 2018-ban már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot, s egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették. 2022-ben elnyerte a rangos svájci Built Design Awards kulturális kategóriájának fődíját, a kínai Idea-Tops Awards első helyezését kulturális kategóriában, míg a London International Creative Competition is a kategóriaelsőnek választotta, a német German Design Awards pedig „Excellent Architecture” elismeréssel jutalmazta. A 2022-es év legjobb projektjei közé választotta a tekintélyes holland Archello Awards és az olasz Inside Quality Design Awards.
Óriási siker, hogy 2023-ban a világ egyik legfontosabb folyóirata, az amerikai Time Magazine beválogatta a World’s Greatest Places nevű gyűjtésébe a Néprajzi Múzeumot, ami sokmillió olvasójának utazási döntéseit határozza meg. Szintén ebben az évben elnyerte Paris Design Award és az International Architecture Award elismerését, és az ARCHITIZER A+ AWARD „múzeum építészet” és „építészet és homlokzat” kategóriában is a legjobbnak ítélte az épületet. Óriási sikert aratott a világ egyik legrangosabb kulturális eseményén, a 18. Velencei Építészeti Biennálén, ahol a Magyar Pavilon központi témáját a múzeum adta. A Néprajzi Múzeumot 2024-ben a világ legjobb középületének választották Szingapúrban a rangos FIABCI díjátadóján.
További érdekességek a kiállításról címszavakban
3600 eredeti, restaurált tárgy
1600 fotó
200 csúcsminőségű tárló
227 interaktív képernyő felület
21 vetítőgép
84 hangforrás
1500 lámpatest
3000 négyzetméter
8 téma
1000 történet
100 féle értelmezés
5 kontinens kultúrája
A kiállítás legrégebbi és egyben legtávolabbról származó műtárgya egy 731-ben készült, 170 kg-os maja uralkodó sztélé, melynek krimibe illő háttértörténete is megismerhető.
A tárlat legfrissebb műtárgya pedig az a matyó kötény, amelyet másfél hónapon keresztül kifejezetten a kiállításhoz készítettek a Matyó Népművészeti Egyesület hímzőasszonyai.
A kiállítás létrejöttéhez elengedhetetlen, világszínvonalú logisztikai, raktározási és dokumentálási háttértámogatást biztosított a Liget Budapest Projektben létrejött Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ.
A kiállítás Magyarország és a Kárpát-medence öröksége, amelyet közel 9 év alatt, 12 fős kurátori csapat közösségi fejlesztése mellett mintegy 200 múzeumi és 200 külső munkatárs hozott létre.
Bosnyák övcsatok és ékszerek a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításában
Fotó: LIGET-BUDAPEST / Mohai Balázs
Borítókép:
A Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításának Őstörténet terme
Fotó: LIGET-BUDAPEST / Mohai Balázs
