AZ ÉV MÚZEUMA 2023 díjat június 5-én adják át a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban, Budapesten. Az elismerést a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület évente ítéli egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató intézménynek. Idén két kategóriában 10 jelölt verseng: öten a Kis Múzeumok, öten pedig a Nagy Múzeumok ütközetében mérettetik meg magukat. A díjkiosztó ünnepség előtti pár hétben ismerjük meg őket részletesebben az alábbi cikksorozatban és szurkoljunk nekik együtt.
Következzen most a Nagy Múzeumok kategóriájából a Néprajzi Múzeum!
A Néprajzi Múzeum története
A Néprajzi Múzeum alapításának dátuma – 1872. március 5. – szimbolikus: ekkor nevezték ki Xántus Jánost (1825–1894) a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának őrévé.
A régióban folytatott néprajzi kutatások, gyűjtések mellett a nemzetközi anyag is bővült: a 19-20. század fordulóján a magyar kutatók mind az öt kontinenst bejárták. A jelentős nemzetközi anyag őrzése, kutatása és bemutatása mellett a budapesti múzeum kimagasló szerepet játszik a magyar nemzeti identitás erősítésében.
A Néprajzi Múzeum nem csupán műtárgyakra specializálódott, hanem kezdettől fogva törekedett a szellemi kulturális örökség, a néprajzi kutatással összefüggő anyagok gyűjtésére, megőrzésére is. Az intézmény egykori munkatársai között olyan hírességeket találunk, mint a zeneszerzőként ismert Lajtha László és Bartók Béla, akiknek hangfelvételeit a 4500 darabos fonográfhenger-gyűjtemény őrzi.
A Néprajzi Múzeum első 150 évét rangja és szakmai elismertsége ellenére jelentős mértékben befolyásolta a megfelelő épületért való folyamatos küzdelem. Ez tavaly zárult győzelemmel, amikor 2022-ben az intézmény elfoglalhatta új otthonát.
Kiállítások
A Néprajzi Múzeum megújult épülete színes és érdekes állandó, valamint időszaki kiállításokkal várja látogatóit. Az interaktív digitális Néprajzi Múzeum 150. Képek-Tárgyak-Események, pop-up Bekötik a fejét, Zárvatermő, Megérkeztünk és Istennel talállak testvérem-Cigány történetek időszaki kiállítások mellett, megtekinthetők a múzeumi élet állandó részét képező tárlatok is, mint a Kerámiatér és a ZOOM-Perspektívaváltás.
Emellett a Néprajzi Múzeum Zágrábban a Liszt Intézetben nyitotta meg új Húzd rá czigány!-A czigány zene Liszttől a Hungarikumig című tárlatát.
A Néprajzi Múzeum a rengeteg program és kiállítás mellett megtalálható az online térben, ahol megjelenő eseményekről és elért sikerekről olvashatunk, a virtuális tárlatoknak hála a régi kiállítások is visszanézhetők.
Palkó György: ZOOM-Perspektívaváltás
Kerámiagyűjtemény
A kerámiagyűjtemény a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgyszámú kollekciója, nemcsak a fazekasság, a népi kerámia emlékanyaga található meg benne, hanem minden szilikátalapú műtárgy, amely az egykori történeti Magyarországon készült vagy ott volt használatban.
A gyűjtemény elsősorban használatból közvetlenül a múzeumba kerülő tárgyakból áll, de már kezdetben is vásároltak piacokon és fazekasműhelyekben is alkotásokat, és mindvégig jelen volt a műgyűjtőktől való vásárlás is a gyarapítás lehetőségei között. A jelenkutatás egyrészt a népművészet kézműves hagyományainak feldolgozása, a népi iparművészet alkotásainak gyűjtése révén kap szerepet a gyűjteményben, másrészt a használatban a régi tárgyak helyébe lépő újak révén.
A gyűjteményből jelen pillanatban több mint 3300 tárgy ingyenesen bárki számára megtekinthető az új épület Kerámiaterének köszönhetően.
Kerámiatér: A világ kerámiái
Miért lehet a Néprajzi Múzeum 2023-ban az Év Múzeuma?
„A 2022-ben alapításának 150. évfordulóját ünneplő Néprajzi Múzeum új épületbe költözött, újszerű állandó és időszaki kiállításokat nyitott, hazai és nemzetközi programokat szervezett, prémium szolgáltatásokat kínál látogatóinak. Önmagában ez az esemény, a szinte sérülésmentes költözés és a kiállításkészítés együttes folyamata is példaértékű, azonban mégsem ezért, hanem a látványos események mögött álló múzeumszakmai teljesítményéért jelölöm az intézményt Az Év Múzeuma Díjra. A Néprajzi Múzeum amellett, hogy két épületben is képes volt elindítani a munkát, valamint gyűjteményeit időszaki és állandó kiállításokban leleményes korszerű módszerrel és megoldásokkal mutatja be, számottevőengyarapította gyűjteményét, jeleskedett a szakmai könyvkiadásban, a nyilvántartásban, más hazai és határontúli intézményekkel együttműködésben közös digitalizációs projekteket hajtott végre, Magyarországra hívta Európa jeles intézményeinek vezetőit, múzeumpedagógiai, filmes területeken szerzett elismerést, a költözés mellett több országos állományvédelmi és néprajzi szakmai workshopot, továbbképzést szervezett, terepmunkát végzett itthon és külföldön, kutatói publikáltak magyar és idegen nyelven, megújította arculatát, új típusú termékeket kínáló boltot és szakmai könyvesboltot nyitott, országos jelentőségű etnográfiai televíziós műsort indított. A Néprajzi Múzeum specializált műhelyekkel szerelte fel az OMRRK-ban Gyűjteményi Központját, tekintettel az eltérő tulajdonságú és anyagú gyűjteményére. Ennek köszönhetően indult el a munka fa, papír, kerámia, textil, bőr, fém, kortárs műhelyeiben. A Néprajzi Múzeum hosszú évek óta helyez hangsúlyt a digitalizálásra, az elektronikus gyűjteménykezelő rendszer folyamatos fejlesztése, digitális adatbázisának jelentős része elérhető online. Az adatbázis és az ehhez kapcsolódó tapasztalat jelentős mértékben segíti a tudományos munkát és a költözés folyamatát, valamint ötletes digitális alkalmazások létrehozását. Az intézmény az ismeretátadásban is végig gondolta, hogy saját szakmaiságát hogyan tudja a különböző korú, szemléletű érdeklődők számára közvetíteni: népszerű előadássorozatai, filmklubjai, családi napjai, múzeumpedagógiai órái, digitális tartalmai megmutatják, hogyan lehet a tudomány mélységeit bárki számára érthetővé tenni" - mondta Fabényi Júlia művészettörténész, a Ludwig Múzeum főigagatója, aki nevezte a Néprajzi Múzeumot Az év múzeuma 2023 díjra.
