A Ludwig Múzeum velencei kiállításának fókuszában a Néprajzi Múzeum új épülete áll. A Ferencz Marcel (Napur Architect) által tervezet épület Európa egyik legnagyobb léptékű, kulturális tartalmú városfejlesztési programja, ami a Liget Budapest Projekt keretében 2022-ben valósult meg. A kiállítás egy hang-, tér- és fényinstalláció formájában idézi fel az épületet és rendeltetését. És természetesen a múzeum gyűjteménye, az itt őrzött tudás is megjelenik, méghozzá különleges formában.
Fabényi Julia igazgató, a Velencei Biennále nemzeti biztosa kiemelte, hogy a Ludwig Múzeum az idei biennálén egy új és különleges küldetésű múzeumépület bemutatására vállalkozott, több művészeti műfaj bevonásával, hogy elemeire bontva is kapjunk valamit abból, amit az épület funkciójában és esztétikailag megjelenít.
A Néprajzi Múzeum épületének két szárnya egy képzeletbeli, egy kilométer átmérőjű kört idéz meg, felszínén egy több mint hétezer négyzetméteres tetőkerttel. Így nemcsak egy tökéletes kör szeletét látjuk, hanem az épület kapuként szolgál a mögötte elterülő, megújult Városliget és a lüktető városi élet között. Ezt a hordozó és átvezető funkciót erősítette a tervező az épület homlokzatán körbefutó árnyékoló fémrácsozattal, amelyen a múzeumban őrzött különféle népek, kultúrák hagyományaiból származó tárgyakon megjelenő mintákból készített kortárs ornamentika-átiratok jelennek meg. A pixelekből kialakított ornamentika a magyar és az egyetemes kultúra szőtteseként a százötven éves Néprajzi Múzeum páratlanul gazdag gyűjteményét szimbolizálja, és elsőként fogadja a múzeumba érkezőket.
Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára megnyitó beszédében felidézte a huszadik század elejének kimagasló magyar kulturális teljesítményét, köztük Bartók Béla művészetét, aki a múlt örökségéhez visszanyúlva hozott létre modern és jövőbe mutató alkotásokat. Ez a kiállítás is a Néprajzi Múzeumban őrzött kulturális örökséget veszi kiindulópontul és mai, kortárs összművészeti reflexióját adja annak a nagyszerű épületnek, amely a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult.
Velencében a látogatók egy külön térben magukat az ornamentikát hordozó díszítmény-rácsokat is megtekinthetik különleges lézeres megvilágításban egy installáció formájában. A zene fontos szerepet kapott a kiállításban egyrészt tárgyként, egy új kortárs hangszer, a Mátrai Péter építész-zeneszerző által tervezett Hanghenger által, amely rímel az új Néprajzi Múzeum által megidézett kör ideájára, másrészt zenei motívumként, amely az installáció terében hallhatóvá teszi az épület pixelornamentikája által inspirált zene kapcsolatát. Az épület urbanisztikai és tájépítészeti kontextusát a pavilon udvarában felállított nagy makett kívánja érzékeltetni, amelyen láthatók a Liget Budapest Projekt már megvalósult fejlesztései és további tervezett épületei is.
A kiállítás kiemelt támogatója, a Liget Budapest Projekt képviseletében Gyorgyevics Benedek vezérigazgató kiemelte: hogy „a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Liget Budapest Projekt az eddigi legsikeresebb időszakát zárta az elmúlt esztendőben. Két, zászlóshajó vállalásunkat is teljesítettük, két, az ország kulturális és turisztikai életét évtizedekre meghatározó landmark épülettel gazdagítottuk a nemzetet. Tavaly év elején megnyílt a világszínvonalú Magyar Zene Háza, majd pedig átadhattuk a közönségnek a Néprajzi Múzeum páratlan gyűjteményének otthont adó, új épületét. Büszkék vagyunk rá, hogy mindkét épületet a világ legjobb kortárs épületei között tartja számon a szakma, számos rangos nemzetközi díjjal jutalmazták már a projekt fejlesztéseit. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Ferencz Marcel tervezte rendkívüli épületet a nemzetközi építészet egyik legfontosabb találkozóhelyén, a Velencei Építészeti Biennálé közönsége előtt is szerepelhet.”
A kiállítás vizuális összképét két hatalmas QR-kód dominálja. A QR-kód a Néprajzi Múzeum 21. századi otthonra találásának a jelképe, alkalmazása a gyűjtemények biztonságos mozgatásának elengedhetetlen segédeszköze volt, a tárgyak biztonságos nyomon követését segítették, így méltán váltak a közelmúltban lezajlott hatalmas munka, a múzeumi gyűjteményköltözés szimbólumaivá.
A múzeum gyűjteményét a kiállításban egy animációs kisfilm az Ethnozoom, és egy interaktív számítógépes program, a Motívumalkotó jeleníti meg. A MOON42 által fejlesztett alkalmazás több, mint 1001 vektorizált díszítményt és motívumot tartalmaz a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményi tárgyairól. A program segítségével egy érintőképernyőn a látogató megalkothatja és letöltheti saját egyedi motívum-kompozícióját. Az alkalmazás kitűnő példa arra, hogy hogyan lehet a klasszikus etnográfiai tudást kortárs művészeti közegbe átemelni, a régi korok múzeumi tárgyait a ma embere számára közelebb hozni és izgalmassá tenni.
Kemecsi Lajos a Néprajzi Múzeum főigazgatója hangsúlyozta, hogy „a múzeumi épületek bárhol a világban – a közvetlen emblematikus építészeti szempontokon túl – nemcsak az érintett múzeum intézményiségét tükrözik, hanem a gyűjteményeket is értelmezik. A jelenlegi múzeumépítészet törekvése a kortárs kulturális kontextus és a találkozásihely-jelleg, a többértelműség, a nyitottság és a kölcsönhatás, illetve a párbeszéd biztonságos helyszínének megfogalmazása. A budapesti Néprajzi Múzeum önmagában is ilyen alkotás, azonban a Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén az általa inspirált projekt, mely művészeteket és tudományterületeket, alkotókat és befogadókat köt össze, még inkább kiterjeszti a 150 éves intézmény mediális szerepét, ezúttal a nemzetközi térben.”
A 18. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále a nagyközönség számára 2023. május 20-tól november 26-ig látogatható.
Nemzeti biztos: Fabényi Julia
Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária
Kiállítók: Ferencz Marcel építész, Mátrai Péter építész-zeneszerző, Z. Halmágyi Judit építész, Haász Ferenc fénytervező
Szervező: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
Helyszín: Magyar Pavilon, Giardini
Fotók: Incze László
