A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület alapításának 30. évfordulójára készülve, 2019-ben született döntés a Magyar Múzeumi Arcképcsarnok című életrajzi lexikon második kötetének elkészítéséről. A jubileumi programok kiemelt célja volt az tudományos vállalkozás, amely több mint két éves munka végeztével 2022 decemberében érkezett el a befejezéshez, egy értékes kiadvánnyal gazdagítva a magyar muzeológia tudománytörténetét.
Az első kötet húsz évvel ezelőtt, 2002-ben jelent meg a Pulszky Társaság és a Tarsoly kiadó gondozásában, apropóját az az akkor kétszáz esztendős magyar múzeumügy adta. Mintegy ezer oldalon, háromszázötven szerző tollából tartalmazott ezerötszáz életrajzi szócikket, és tavaly óta nemcsak nyomtatásban, hanem az interneten is hozzáférhető.
A munka folytatásának szándéka az első kötet bevezetőjében is megfogalmazódott. A Társaság kerek évfordulója megteremtette a kereteket e régi terv megvalósításához, így 2020 januárjában megalakult a szerkesztőbizottság, és elkezdődtek a második kötet munkálatai. Az első fél évben a névsor összeállítása zajlott, megtartva az első kötet válogatási és szerkesztési alapelveit. A lexikonban az elhunyt kollégák már lezárult életművei kaphattak szócikket, a múzeumokban művelt szaktudományok képviselői, múzeumalapítók, múzeumszervezők, igazgatók, a múzeumügy közéleti-kultúrpolitikai szereplői, a műtárgyvédelem-restaurálás szakemberei, a múzeumi tudásátadás jeles személyiségei, továbbá jelentős gyűjtők, adományozók és mecénások. A határok a Kárpát-medence egészének magyar szakembereit, és a távolabbi országokban élt és alkotott magyar muzeológusokat is magukban foglalták.
A lehetséges nevek összegyűjtésének kiinduló alapját jelentette a Pulszky Társaság alapítójának, korábbi tiszteletbeli elnökének, Éri Istvánnak a Nemzeti Múzeum Adattárában őrzött hagyatéka. Ebben szerepeltek azok a személyek, akik az első kötetből kimaradtak – ezt egészítették ki a szerkesztőbizottság tagjai saját kutatómunkájukkal, folyamatosan gyarapítva a 2002 óta elhunyt kollégák névsorát. Nagy segítséget jelentett ebben, hogy a hazai és határon túli muzeális intézmények közül – nyílt felhívásra és célzott körlevélre reagálva – sokan éltek a javaslattétel lehetőségével. Több mint 600 név gyűlt össze, és elkezdődött a szerzők felkérése, toborzása, és a három terjedelmi kategóriába sorolt szócikkek megírása.
A kötetben végül 502 életrajz szerepel, 277 szerző írásai, 403 oldalon. A két év során a járványhelyzet, majd az energiaválság okozta nehézségek lassították a munkát, mindezek ellenére – hála elsősorban a szerzők elkötelezettségének – az eredeti tervek szerint valósult meg a kiadvány. Örömteli, hogy majdnem minden szócikk mellett fotó is megjelent, valóban arcképcsarnokká téve a lexikont. Az első kötethez képest nagyobb arányú a határon túli területek képviselete, különösen Erdély és a Felvidék tekintetében. Az egyes múzeumi szakterületek közül a műtárgyvédelem, restaurálás jeles személyiségei esetében tapasztalhatunk bővülést, ami jelzi, hogy az elmúlt két évtizedben szerencsés módon megnőtt ennek a területnek a jelentősége a szakmában.
A kötet munkálatai 2022 novemberében zárultak. Az elkészült nyomdakész lexikont november 24-én a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban tartott könyvbemutató rendezvényen ismerhette meg először a szakmai közönség. A projekt megvalósítását az NKA támogatása tette lehetővé, mely forrás első körben az elektronikus publikálásra volt elegendő. A könyv pdf formátumban letölthető a Pulszky Társaság honlapjáról, és folyamatban van a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon való közzététele is.
Tóth Arnold – Élesztős László (szerk.): Magyar Múzeumi Arcképcsarnok II.
Fájdalom, hogy a szerkesztőbizottság tagjai közül Bodó Sándor, a szerzők közül Ando György, Bajusz István és Liptay Éva már nem érhették meg a kötet megjelenését. Több mint kétszáz fő továbbá azon kollégák névsora, akiknek bár tervben volt, de nem készült el az életrajza. Ezúttal is megfogalmazódik tehát a folytatás szükségessége, a Pulszky Társaság elnökségének szándéka szerint három formában. Elsőként fontos, hogy az elkészült második kötet mielőbb nyomtatásba kerüljön, és valódi könyvként is napvilágot lásson. Másrészt értelemszerűen elkezdődhet egy leendő harmadik kötet előkészítése, a szerkesztőbizottságnál összegyűlt adatok, névsorok rendezésével, folyamatos életrajzi kutatómunkával. Harmadrészt az Arcképcsarnok használhatóságát és hozzáférhetőségét növelhetné egy adatbázis alapú, valódi online lexikon, ami hosszabb távon a folyamatos frissítéseket is lehetővé tenné.
<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fpulszky%2Fposts%2Fpfbid02dDiw5SWSR9Ay8S9p1tXMW5R27yBQEmttBNUwSHUd4JRVfv4FaWB7KbqVkMVdLLeyl&show_text=true&width=500" width="500" height="637" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>
a kötet bemutatója 2022. november 24-én a Magyar Kerekedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban
Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik a szerkesztőbizottság munkáját segítették, és a kötet létrejöttének szerzőként, lektorként, szerkesztőként, vagy bármilyen más módon részesei voltak. A Társaság három évtizedének távlatában az életrajzi lexikon tanulsága, hogy a most előttünk álló kihívások nem példa nélküliek a magyar múzeumok kétszázhúsz éves történetében. Az életművekből kirajzolódó kép, amelyben az előttünk járók erőfeszítéseit és eredményeit láthatjuk, erős alapot jelenthet a szakmánkat meghatározó paradigmaváltások, dinamikus társadalmi elvárások, időről időre változó tudományos, szakmai keretek aktuális újrafogalmazásához.
Tóth Arnold,
a kötet főszerkesztője,
ügyvezető elnök, Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület
