Megjelent az Artmagazin XVIII. évfolyamának 5. száma. Az aktuális lapsszámunk címlapjára az absztrakt festészet sztárja, az ír származású Sean Scully marokkói szőttesek által ihletett, élőben hatalmas méretű műve került, amelyet a Nemzeti Galériában láthat az, aki a vírus ellenére is elmerészkedik egy-egy kiállításra. Szentendrén pedig Barcsay-festményeket nézhet...
A tartalomból:
- Interjú Sean Scullyval, a kortárs absztrakt festészet egyik legnagyobb alakjával, akinek festményei a Magyar Nemzeti Galériában voltak – és remélhetőleg hamarosan lesznek – láthatók, a megnyitóra pedig ő maga is Budapestre érkezett, így leülhettünk vele egy mélyebb beszélgetésre arról, hogy milyen nagyvonalú ajándékot tervez Budapesten hagyni, mennyire foglalkoztatja ír származása, mennyi időt tölt festményei elkészítésével, és hogyan viszonyul a technika fejlődéséhez.
- Áttekintés a Ferenczy Múzeumi Centrum saját anyagából rendezett Barcsay-kiállításról; ennek apropóján vettük végig, hogy mitől voltak mindig váratlanok, „extrák” és önállók Barcsay döntései, milyen családi tragédiákat élt át, és milyen pályakép áll a sok szempontból jól ismert művész neve mögött.
- A Corvina Kiadó gondozásában hamarosan megjelenik a Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent című könyv, amely Gát János Reigl Judittal folytatott beszélgetéseinek szerkesztett változata, és amelyből korábbi számunkban már közöltünk egy részletet. A mostani előzetesben arról olvashatnak, mi nyűgözte le Reigl Juditot a British Museumban, hogyan találkozott Bretonnal, hogyan talált rá az automatikus írásra, és hogy Hantai Simonnal milyen hatással voltak egymásra.
Reigl Judit, 1980-as évek, archív fotó © Le Fonds de dotation Judit Reigl
- Winkler Nóra még a távolságtartás előtti időkre emlékezik Besnyő Éva, a magyar származású holland művész Kassák Múzeum-beli kiállítása kapcsán. Nézzék meg az Egy kép rovatunkban szereplő fotót – ha már élőben nem tehetjük meg ezt.
Besnyő Éva: A Wannsee-i strandon, 1931, Berlin, Maria Austria Intézet, Amszterdam
- Az előző lapszámban Tardos János újságíró azt osztotta meg, hogy édesapja, Tardos Tibor hogyan kapcsolódott a magyar és a nemzetközi képzőművészeti élethez, a mostani számban pedig arról olvashatnak, hogy édesanyja, a református értelmiségi családból származó Kövendi Judit itthon maradva milyen személyes gyűjteményt épített, és annak darabjai milyen formában élnek tovább.
- Minthogy az idei év születésének 250. évfordulója miatt Beethoven-emlékév, Fáy Miklós a martonvásárhelyi Emlékmúzeum harmincéves kiállításának megújulása kapcsán – legendák ide, Holdfény szonáta oda – gondolkozik el arról, mit is tudunk Beethoven szerelmi életéről.
- Egy rövid ajánló a warwickshire-i Compton Verney Cranach-kiállításáról, amely a saját tulajdonú vagy épp a National Galleryből kölcsönzött képek mellett kortárs képzőművészeti párhuzamokat is felvonultat, miközben a német reneszánsz művész modernségének titkát kutatja.
Claire Partington: Vénusz és Cupido, 2020, kerámia, zománc, vegyes technika A művész jóvoltából / Fotó: © Jamie Woodley és Id. Lucas Cranach: Vénusznak panaszkodó Cupido, 1525 körül, olaj, fa, 81,3 x 54,6 cm © National Gallery, London
- Idén ünnepli megnyitásának hetvenedik évfordulóját a Budapest Bábszínház, ennek kapcsán felidézzük azt a bemutatósorozatot, amelynek talán legérdekesebb eseménye volt egy kortárs balett, Benjamin Britten A pagodák hercege című művének bábadaptációja. Az is kiderül, miért járt Budapestre, amely akkor még a vasfüggönyön túli világ része volt, az angol zeneszerző és barátja – a válasz Kodály Zoltán személye, illetve a csodálatos Kodály-módszer.
- Izgalmas projekt indult a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményi kiállításában – a Várószoba – Női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján című kiállítás- és beszélgetéssorozat részeként a kortárs, a nők reprezentációját és az orvostudomány összefüggéseit vizsgáló művek hónapról hónapra, fokozatosan kerülnek be a kiállítótérbe. Mi most az első három bekerülő mű kapcsán Simon Zsuzsanna, Varju Tóth Balázs, valamint Trapp Dominika és Kremmer Sarolta munkáiról mesélünk.
- Az ügyvédi irodát vezető Havasi József 2008 óta vásárol rendszeresen műalkotásokat, mégsem helyezi magát a professzionális gyűjtők kategóriájába. Kortárs művekből álló gyűjteményéből mutatunk be pár darabot, sőt a gyűjtővel is közlünk egy villáminterjút.
- Miközben szinte mindenhol kényszerszünetre mennek a múzeumok, a jövő sokkal fényesebbnek tűnik: Rotterdamban megépült a világ első nyilvános műtárgyraktára, a Museum Boijmans van Beuningen anyagának helyet adva, ami a Depot Boijmans nevet kapta és 2021 őszén készül el teljesen. Az új épület egyszerre tölti be a múzeumok két funkcióját: az értékek megőrzését és megmutatását. Pontosan mit jelent egy raktármúzeum? Nagy Zsófia cikke épp ezt meséli el.
A múzeum tetőkertje madártávlatból Fotó:: ©️ Ossip van Duivenbode
- Képzőművészeti szempontból izgalmas könyveket ajánló, Gutenberg-galaxis című rovatunkban most P. Szűcs Julianna ír a A különutazás terei. Tanulmányok Ujházi Péter művészetéről. Művek 2010–2019 című könyvről. Habár a kötet Ujházi legfrissebb munkáit gyűjti egybe, a könyvajánló egyben gyorstalpaló is Ujházi Péter teljes munkásságát illetően.
- A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre – legnagyobb örömünkre – igazi közönség- és kritikuskedvencként hódítja meg a mozitermeket. Mucsi Emese írása azt igyekszik körüljárni, hogy a film sajátos képi világa mögött milyen képzőművészeti inspirációk húzódnak.
Most, hogy bezárt a múzeumok és a kulturális intézmények jelentős része, a múzeum shopokban nézelődés nem opció már, így korlátozódott a lap elérhetősége. Épp ezért készítettünk egy listát, hogy hol lehet Artmagazinhoz jutni. Tehát:
a MOL töltőállomásokon
a nagyobb Relay újságosoknál
digitális formában az Artmagazin Online felületén
a Libri és a Bookline oldalán keresztül
Budapesten többek között az ISBN könyv+galériában, az Írók Boltjában és néhány, még nyitva tartó galériában
A borítóképen:
Sean Scully: Kibefordítva, 2018–2020, olaj, akril, olajpasztell, alumínium, 299,7 x 571,5 cm © Sean Scully – a művész engedélyével.
