Mit kezdenek a múzeumok és az emlékezet a divat, a fogyasztás, a populáris színház, zene, irodalom és képzőművészet megőrzésével és feldolgozásával? A „könnyű” műfajról komolyan gondolkodik a MúzeumCafé 79. száma.
A lap közli Hermann Veronika tanulmányát a fogyasztásnak a modernizmussal megjelenő új típusú társadalmi gyakorlatairól, Balla Loránd írását a legendás Fekete Lyuk történetét feldolgozó, a Kiscelli Múzeumban megrendezett kiállítás koncepciójáról. Berényi Marianna számos példán keresztül mutatja be, hogyan használja a popzene és a film múzeumi tereket, és hogyan hasznosítják mindezt a múzeumok. Joó Emese a Magyar Cirkuszművészeti Múzeum gyűjteményépítését egy családi felajánlás példájával szemlélteti. Vámos Gabriella az átpolitizált aratóünnepek korszakát idézi fel egy propaganda színmű értelmezésével, míg Gréczi Emőke írásának témája ugyancsak az ötvenes évek: egy kísérlet a karikatúra magas művészetbe való beemelésére. Basics Beatrix az „elvárt” női tevékenységekről ír a 19. század első felében, Karácsony Ágnes a pesti kabaré születésének kevéssé ismert részleteit tárja fel. Ligeti Dániel kutatásának tárgya egy videójáték, amely a skandináv mitológia elemeit használja fel és alakítja át az élvezeti értéknek megfelelően.
Kántor Viola készített interjút Simonovics Ildikó művészettörténésszel a divatkutatások és -kiállítások hátteréről, Rotschild Klára életrajzáról pedig Juhász Anna méltatása olvasható a lap Szemle rovatában.
A Trianon-emlékévhez kapcsolódó Térkép 1920 rovatban Keserű Katalin A 100 év – erdélyi magyar képzőművészet című tanulmánykötet erényeire és hiányaira hívja fel az olvasó figyelmét.
A Híreket Magyar Katalin szerkesztette, a portréfotó Szilágyi Lenke, a lapterv Pintér József munkája.
