A múzeumok világának speciális területe a múzeumpedagógia. Művelőiknek, a múzeumpedagógusoknak szerteágazó tárgyi ismeretekkel és releváns pszichológiai és pedagógiai ismeretekkel is rendelkeznie kell. Egy-egy foglalkozás felépítése során nyilvánvalóan szelektálni kell a kiállítási tárgyak között, és tisztában kell lenni a mértékkel annak érdekében, hogy se unalmas, se felszínes ne legyen a foglalkozás, amelyet vezetnek.
Korosztályonként más-más módszerekre van szükség a figyelem fenntartása érdekében. Ezért örül minden múzeumpedagógus, ha a témában új szakirodalom jelenik meg.
A sokunk által kedvelt „Múzeumi iránytű” sorozat újabb, immáron 14. kötete, a „Sokszínű múzeumpedagógia” két könyve ehhez kíván segítséget nyújtani.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán a 2014/15-ös tanévben 29 fő vehette át a múzeumpedagó-gus diplomát, és egyben lehetőségük nyílt tanulmányaik publikálására. Ezzel a végzettek közül 21-en éltek is. Írásaikat az itt ismertetett könyvekben olvashatjuk. A szerzők túlnyomórészt múzeumi munkatársak, de van köztük gyakorló pedagógus is.
Az írásokat dr. FOGHTŰY Krisztina és KESIK Gabriella szerkesztették kötetté, amely a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ gondozásában jelent meg.
A szerkesztők a bevezetésben megfogalmazták, hogy a tanulmánykötetükkel elsősorban a hazai felsőoktatási intézményekben tanuló, múzeumpedagógia irányt érdeklődőknek, és nem utolsó sorban a múzeumi közművelődési szakemberek tájékoztatására készítették el. Hozzátenném, hogy a téma iránt érdeklődők is sok érdekességet és hasznos információt olvashatnak ezeken a lapokon.
A kötet szerkesztése alkalmazkodik a múzeumok gyűjtőköréhez, és az írásokat öt nagyobb témaegység-ben csoportosítja.
I. Művészeti nevelés
Ebben a témakörben négy szerző gondolatait olvashatjuk arról, miként kell változnia, alkalmazkodnia a múzeumi pedagógiának a megváltozott, és állandóan változó világunkhoz úgy, hogy képes legyen az örök értékek bemutatására, megszerettetésére.
Vígh Károly – Savaria Múzeum-Szombathely
„A biológiai sokféleség ábrázolása az európai festészetben” című tanulmánya 16-18. század-ban keletkezett csendéletekenábrázolt fauna- és flóravilágot elemzi. Bemutatja Jacopo Ligozzi, Giovanna Garzoni, Bartelomeo Bimbi, Paolo Porpora, Giuseppe Archimboldó és Jan van Kessel munkásságát, néhány művét, és azt, hogy egy-egy művészeti kiállítás még a biodiverzitás megőrzésének fontosságára is felhívhatja a figyelmet.
Környei Ágota – Művészetek Háza-Veszprém
Összefoglaló elemzésében a 20-21. század művészetfelfogásának paradigmáit ismerteti. Feltárja, miért szükséges paradigmaváltás a múzeumpedagógiában is, hiszen ma már a művészeti oktatás-nevelés egyik legfontosabb szegmense a múzeumpedagógia, és jelentősége egyre inkább nő.
Némethné Nagy Viktória – Leövey Klára Gimnázium-Budapest
„Festmények párbeszéde” címet viselő munkájában Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár és Ifj. Hans Holbein: A követek című festményeinek elemzését, majd összehasonlító elemzését mutatja be, amelyet középiskolásoknak ajánl.
Vincze József–Jósa András Múzeum-Nyíregyháza
A tanulmányban Benczúr Gyula: Millenniumi hódolat című festményének múzeumpedagógiai feldolgozását követhetjük nyomon,amely során nemcsak a művet, de készítőjét, a kort, amelyben élt, az eseményt, amelyet ábrázolt, és a bemutató múzeumot is megismerhetjük.
II. Történettudomány, régészet, egyiptológia és múzeumpedagógia
A fejezet tanulmányai a múzeumok történeti kiállításaiban, vagy magában az épületben rejlő számtalan lehetőséget mutatják be, amelyek segítségével átfogó képet kaphatnak a foglalkozásokon résztvevők az adott témáról. Hasznos módszertani segítséget jelentenek az írásokban olvasottak, hiszen számtalan munkaformát is bemutatnak a szerzők, a tárlatvezetéstől a múzeumi órákon át a múzeumi projektekig, foglalkozássorozatokig (táborok, kiállításhoz kötött diákkonferencia stb.)
Jáky-Bárdi Bogáta – ELTE BTK Régészettudományi Intézet-Budapest
A visegrádi Mátyás Király Múzeum épületegyüttesének, kiállítótermeinek és szabadtereinek múzeumpedagógiai felhasználási lehetőségeiről szól a tanulmánya, felhívva a figyelmet arra, hogy elképzelései bármelyik hasonló adottságokkal rendelkező helyen megvalósíthatók.
Csillag Veronika – Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum-Győr
A múzeumi kiállítási tereket, mint drámapedagógiai helyszíneket használja fel a jobb megértés és átérzés érdekében. Foglalkozássorozata, amely 11 alkalomból álló projekt, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy jobban kötődjenek városukhoz a résztvevők. Ugyanezt a kötődést teszi még erősebbé az a tábori program, amelyről szintén olvashatunk a tanulmányban.
Holmár Zoltán – Jósa András Múzeum-Nyíregyháza
„Nyíregyháza katonasága a múzeumpedagógia tükrében” című munkája manapság ritkán bemutatásra kerülő témát boncolgat. A katonavárosnak is nevezhető Nyíregyházán azonban, ahol többek között egy egész huszárezred is állomásozott, kézenfekvő, hogy múzeumi kiállítással is megemlékeznek erről. A múzeumpedagógiai foglalkozások, amelyeket megismerhetünk ehhez (ezekhez) a kiállításokhoz készültek.
Polgár Mónika – Óbudai Múzeum-Budapest
Mi közöm hozzá? Az Óbudai Múzeum a Magyar Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó projektje nagyon innovatív vállalkozás volt. A rendezvény egy időszaki kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai kezdeményezés, amely hat foglalkozásból, majd egy három hetes alkotói időszakból és azt követőenaz alkotásokat bemutató kiállításból,és a vele párhuzamosan zajló diákkonferenciából állt. Az eredményei magukért beszélnek.
Kósi Anita – Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház-Szombathely
A szombathelyi gyerekek Iseumban zajló táborát követhetjük nyomon -a gondolattól a zárásig- a tanulmányban. Pontos képet kapunk az elképzelésről és a megvalósításról, beleértve a technikai a gyakorlati szervezési feladatokat is. A részletes táborprogram maximálisan kihasználja az Iseumban rejlő múzeumpedagógiai lehetőségeket, széles módszertani skálát alkalmazva.
Várnainé Balogh Beáta – Zrínyi Ilona Általános Iskola-Szombathely
A látványtárak tanulmányi hasznosítására kidolgozott komplex rendszert tár elénk a szerző. Munkájából megismerhetjük a Vasi Látványtárat, és a hozzá kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokat, módszertani kiadványokat és eszközöket. A tanulmány végén egy marketing helyzetelemzést is olvashatunk.
Győry Hedvig – Szépművészeti Múzeum-Budapest
A „Felfedező úton az ókori Egyiptomban” című szakköri foglalkozássorozat elevenedik meg előttünk, amikor a következő dolgozatot olvassuk. A szerző nagy figyelmet szentel a célcsoport kiválasztásának pedagógiai és pszichológiai hátterének, és az egyiptomi kultúra megismerése által elérhető pedagógiai hatásoknak, miközben változatos és színes módszertani arzenálját is megcsillogtatjatanulmányában.
Mint fejezet címei is utalnak rá, a második kötetben a természettudományi, műszaki és néprajzi múzeumok kincseinek múzeumpedagógiai vonatkozásaival, valamint a múzeumpedagógia egyéb gyakorlati alkalmazásaival találkozhatunk.
I. Természettudomány, műszaki tudomány és múzeumpedagógia
Dankovics Róbert – Savaria Múzeum-Szombathely
Felfedezteti velünk, hogy egy olyan nagynevű történeti múzeumban, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, megvalósítható a környezettudatosságra és fenntartható fejlődésre nevelés, amennyiben a kiállítás felfedezésekor a múzeumpedagógia komplex módszerét használjuk a téma megvilágítására. Minden a nézőponttól függ.
Harman-Tóth Erzsébet – ELTE TTK Természetrajzi Múzeum-Budapest
Az ásványok csodálatos és változatos világa nehezen megközelíthető része földtekénknek, hiszen, bár szemet gyönyörködtetőek, mégis rendkívül bonyolult felépítésűek is lehetnek. Iga-zán megfelelő háttér tudással a középiskolások rendelkeznek a gyűjtemény befogadásához. Ezért nagyon fontos, hogy a kisebbeknél a fokozatosság elve érvényesüljön a bemutatások, foglalkozások során,mindig az életkori sajátosságok figyelembevételével, és rendkívül széles skálán mozgó módszertani eszközökkel.
Vadász Dianna – Savaria Múzeum-Szombathely
Élvezetes, mesés foglalkozáson mutatja be a legkisebbeknek, óvodásoknak és kisiskolásoknak, a poszméhek életét és környezetét. Miután ebben a korban a múzeumlátogatáson a legnehezebb feladat a figyelem és az érdeklődés fenntartása, ehhez nyújt segítséget az a széles-körű és változatos módszertani arzenál, amelyet felvonultat az ennek érdekébe a múzeumpedagógus írásában.
Nagy Anikó – Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum-Budapest
A tanulmány a Közlekedési Múzeum múzeumpedagógiai foglalkozásait mutatja be a tárlatvezetéstől a projektnapokig. A változatos foglalkozástípusok közül kiemeli a múzeumban tartott születésnapi szabadidős rendezvényeket. Nyilván, ez egy nagyon speciális terület, ezért külön kérdőívet dolgozott ki arra, hogy kiderítse, miért olyan népszerűek a gyerekek és a szülők körében ezek a szülinapi rendezvények.
II. Néprajz és múzeumpedagógia
A második kötet második fejezete a néprajz és múzeumpedagógia kapcsolatát boncolgatja. Talán nem véletlen, hogy két tanulmány is foglalkozik a régi vásárokkal, természetesen egészen más megközelítésben.
Tóth Kálmán – Savaria Múzeum-Szombathely
A szerző a Vasi Múzeumfalu múzeumpedagógiai kínálatát mutatja be. A tematikus napok közül kiemelten foglalkozik a Szent György napi vásár eseményeivel, az „Életre kelt múlt” című írásában. Sok érdekes információt kaphatunk arról, hogyan is szervezték meg régen az országos vásárokat, milyen hagyományok őrződtek meg napjainkig belőlük, és hogyan lehetséges feleleveníteni ezeket.
Román Zoltánné – Jósa András Múzeum-Nyíregyháza
Szűkebb pátriája, a Rétköz életét mutatja be a nagyobb életfordulókon keresztül, a születéstől a halálig. Ezek az események jól összekapcsolhatók a természet éves rendjével és a hónapok körforgásával. A múzeum állandó néprajzi kiállításajó lehetőséget kínál arra, hogy múzeumpedagógiai foglalkozáson megismertesse ezeket a gyerekekkel, hogy hagyományaink tovább éljenek.
Jászai Miklós Istvánné – Sóstói Múzeumfalu-Nyíregyháza
A múzeum kiállításában idézi meg a régi vásárok hangulatát, mutatja be a minden vásárban ott lévő legfontosabb árusokat, árufajtákat, körítve dramatikus elemekkel, hogy ezek segítségével minél jobban beleélhessék magukat a gyerekek az ezerszínű vásár csodálatos világába, mert természetesen a vásár minden korban csoda egy gyerek számára.
III. A múzeumpedagógia gyakorlati kérdései
A harmadik fejezet a múzeumpedagógia gyakorlati kérdéseit boncolgatja, és keres más utakat a múze-umpedagógia módszertanának kiszélesítésére.
Buzás Kálmán – Várostörténész, Ráth Lépcső Tudásközpont
Tanulmányában, amelynek címe: A város a mindig látogatható ”múzeum”, ismerteti azt a múzeumpedagógiai alapokon nyugvó kísérletét, amely arra irányult, hogy a településen -jelen esetben Kőbányán- élő emberek ismerjék meg jobban otthonukat. Vezetett séták segítségével tárta felrejtett szépségeit, ezzel is támogatva a kötődést a lakóhelyhez.Ez a program bármely településen megvalósítható.
Bíró Éva – Déri Múzeum-Debrecen
Debrecen nagy költője Csokonai Vitéz Mihály életművére épülő múzeumpedagógiai programot mutat be, amely emberközelbe hozza a költőt a korosztályosan kidolgozott, életkorhoz igazodó foglalkozások révén, az óvodás kortól a középiskoláig, számos, másoknak is jól felhasználható módszertani ötletet alkalmazva.
Bán-Szabó Edit – Déri Múzeum-Debrecen
Már a cím is azonnal felkelti érdeklődésünket, „Így látunk együtt” - múzeumpedagógiai foglalkozás látássérülteknek. A tanulmány részletesen elemzi a látáskorlátozottak múzeumpedagógiai foglalkozásainak megvalósítását múzeumi keretek között. Ezen kívül ismerteti három tematikus nap programját és foglalkozás vázlatát is.
A fentiekből is látszik, bár természetesen részletes ismertetésre jelen keretek közt nem kerülhet sor, hogy a kötetbe foglalt tanulmányok nagyon sok hasznos ismeretet közvetítenek mind elméleti, mind gyakorlati szinten.
Mindenkinek, aki a múzeumpedagógia világában járatos, vagy nem járatos, de szeretne az lenni, tanulmányozásra ajánlom a könyvet, mert gondolataiban, módszereiben, módszertanában egyaránt frissítően hat majd az olvasóra és munkájára.
A sokszínű múzeumpedagógia kötetek megrendelhetők: mokk.skanzen@skanzen.hu
