„Megformálta a föld porából” - Németh János keramikusművész kisplasztikái

KÖTETBEMUTATÓ

Szényi Krisztina
2021-05-27 07:00

Már egy ideje érlelődött a gondolat, hogy Németh János Kossuth-díjas keramikusművész, a Nemzet Művésze címmel elismert alkotó iránti tisztelet és megbecsülés jeleként új művészeti albumot jelentet meg szülővárosa, Zalaegerszeg.

 

Korábban már láthatta a közönség a „Hirdette utcákon és tereken…” című kötetet, amit 2004-ben a Göcseji Múzeum jelentetett meg és a művész köztéri alkotásait mutatja be, illetve a 2008-ban a „Korsókra varázsolt legendák” című gazdagon illusztrált albumot, ami a korsókat és a butéliákat veszi sorba. A trilógia harmadik részére, habár sokat kellett várni, de a kvalitásában és a művész alkotói éveinek az ismertetésében kiváló album feledteti ezt a tényt.

 

A „Megformálta a föld porából” című képzőművészeti kötet Dr. Kostyál László művészettörténész és Zóka Gyula fotográfus közös munkáját dicséri. A gazdagon illusztrált keménytáblás kötet 100 oldalon keresztül varázsol el minket képzeletben Zala megye dimbes-dombos tájaira, az agyag- és a szülőföld szeretetének megannyi kézzel fogható bizonyítékai közé. Németh János ugyanis mindennél jobban szereti Göcsejt, s élete során messzi földről mindig meghatódottan tért vissza Magyarországra. Akkor érezte igazán otthon magát, ha újra megpillanthatta a számára oly kedves zalai dombokat.

 

A képzőművészeti album bevezető hat oldalas tanulmányát Kostyál László írta, aki személyesen is jó barátja Németh Jánosnak, s művészetének kiváló ismerője. Számos bel- és külföldi kiállítását nyitotta meg, több kiadvány előszavát és szakmai ajánlását adta, s nem utolsósorban a Göcseji Múzeumban lévő Németh János keramikusművész munkásságát bemutató állandó kiállítás létrehozásának egyik motorja volt. A művészettörténész Németh János kisplasztikáit öt korszakra, öt egymástól jól elkülöníthető részre bontja.


Az első az útkeresés. Az album kezdésként a korai évek alkotásait mutatja be. A tömegkialakítás, a sajátos technikájának a kísérletezéséről szól ez az időszak. A védjegyévé vált vaskos, telt formák, az ízes-humoros felhang már a kezdeti alkotásain is felsejlik.

 

A csodaszarvas


A második tematikai csoporthoz az állatábrázolások tartoznak, amik Németh János egész művészetén végigvonulnak. Aki látta már a keramikus alkotásait: akecskét, a szarvast, a lovat, a baglyot vagy a kakast, sohasem feledi. „Alkotásaival az adott állatfajt jellemzi, éleslátással, találóan, derűs jóindulattal.”

 

A keramikusművész alkotásainak következő tematikai csoportjaként a szentábrázolásokat jelölte meg a művészettörténész. A figurák a népi vallásosság jellegzetességeit hordozzák, nem csodatévő kiválasztottakat lát a szemlélődő, hanem vaskos, hús-vér embereket, élettel teli szentfigurákat. Németh János hosszú pályája során az egyik leggyakrabban választott téma a feszületábrázolás. Mintaként inkább a bizánci típusú kereszt szolgált, amelyen Krisztus nyitott szemekkel, élőként, diadalmasan néz az ég felé, ezzel is jelezve a halál feletti győzelmet. Másik szakrális témájú alkotásai a bájos, de kissé merev szentfigurák. Arcuk merev, tágra nyílt szemük a földi horizontnál távolabb lát, testileg azonban a mindennapi emberek közé tartoznak, és az ő gondjaik megoldása érdekében járnak közben az Úrnál.


A következő témacsoportot a mitológiai tárgyú ábrázolások alkotják. A mitológia-pogány hitvilág című fejezet az albumban olyan alkotásokat mutat be, mint a Kentaur pár és az Egy faun délutánja. Ez utóbbi plasztika töprengve ábrázolja az erdő mélyén üldögélő szarvas-patás pásztoristent. A kompozíciót nézve bevillan Rodin Gondolkodója. Alacsony homloka a faun csekély értelmére utal, bájos sutasága, humoros könnyedsége, jobbján csicsergő kismadárral mégis szerethetővé teszi a máskor félelmet keltő mitológiai alakot.

 

Egy faun délutánja

 

Utolsó hangsúlyos csoportnak említi Kostyál László a népies, pihenő testtartásban ábrázolt figurákat. A férfiak és asszonyok fejezet számos jól ismert kisplasztikát mutat meg Zóka Gyula objektívjén keresztül. A virágmotívumok, a lóábrázolás, a kelmék, a kasza és a kosár mind a népi élet fontos és elengedhetetlen kellékei. A kerek formák, a széles női csípők, a dús keblek és a vaskos vádlik pedig Németh János jellegzetes formavilágát tükrözik.

 

Pihenő pásztor

 

Az albumot számtalanszor végig lehet lapozni. A fotók minősége, a lapok selymessége szinte hívogatja az olvasót. De be kell vallani, Németh János személyiségétől nem lehet elvonatkoztatni. Alkotásai hűen tükrözik őt. Hiszen a melegszívű, vidám és mindig segítőkész mentalitásának köszönhetően sok barátot tudhat maga mellett: művészek és művészetet kedvelők, városlakók vagy külföldről hazalátogatók, fiatalok és idősek, mindannyian jól érzik magukat a társaságában. Anekdotái és kalandokkal teli élményei hallatán pedig mindenki bölcsebb lesz egy-egy élettapasztalattal. Németh János a zalaegerszegi kötetbemutatón így fogalmazott: „csak teszem a dolgom. Leegyszerűsítve és újragondolva azt a formavilágot, ami a göcseji földből és az ősi fazekasságból fakad.”

gyűjtemény, képzőművészet, kiadvány, műhely, művészettörténet, örökségvédelem
2021-01-15 07:00
képzőművészet, kiállítás, kortárs, látogató
2020-08-05 14:00
helytörténet, múzeum, programajánló, régészet, történelem
2021-04-29 10:00